„Nem a halál a lehető legrosszabb dolog” – Őszintén mesélt egy hospice ápolónő

Sok dolog van az életben, amit szinte mindenki kénytelen megtapasztalni, viszont ezek közül csak kevés az, amelyről nem szívesen beszélünk. Ehhez a témakörhöz tartozik például a halál is. Ugyan tény, hogy nem a legvidámabb topikok közé tartozik, de a halál egy olyan dolog, amely az élet természetes velejárója.

„A Covid miatt közelebb került hozzánk a halál, de egyfajta érzéketlenség is kialakult” – 30 éves a Magyar Hospice Alapítvány

Valamilyen formában már mindenki találkozhatott a vele, hiszen elhunyt szeretteink révén szembenézhettünk a mulandósággal és rájöhettünk, hogy milyen törékeny és rövid is valójában az élet. A halál a mai napig egy olyan tabutémának számít, amelyről mi, hétköznapi emberek valójában csak nagyon keveset tudunk, azonban mégis sokakat foglalkoztat. A tabusítást jól mutatja, hogy még a pszichológiai képzésekben is elhanyagolható helyet foglal el a halál és a gyász témája, továbbá az orvosi szakokon is csak kevés szó esik a hospice-ról, illetve a gyászfeldolgozásról. Kanjo Nada pszichológus egy korábbi interjú során elmondta, hogy koronavírus-járvány miatt az utóbbi években közelebb került hozzánk a halál, azonban egyúttal távolabbivá is vált. Azt mondta, hogy egy idő után egyfajta érzéketlenség is kialakult, mivel elkezdtünk immunissá válni az adatokra, továbbá az esetszámok növekedésére.

Egy hospice ápolónő a videóival próbálja megtörni a csendet

Az elmúlt években már hallhattunk olyan történeteket, amely során hospice ápolónők számoltak be munkájukról. A hospice ápolók kifejezetten a haldoklók – legtöbbször végstádiumban lévő betegek – ellátásáról gondoskodnak. Az ellátás középpontjában az áll, hogy az érintett életminősége ne romoljon a betegség alatt, illetve életének végső stádiumában. A hospice ápolók nemcsak arról gondoskodnak, hogy javítsák a beteg életminőségét, hanem ezzel együtt lelki támogatást is nyújtanak. A hospice ápolók igen közelről találkozhatnak a halállal, azonban mi el sem tudjuk képzelni, hogy ez a folyamat valójában mivel is jár együtt. 

Éppen ezért egy ápolónő, Julie McFadden most úgy döntött, hogy ledönti a tabukat és nyíltan beszél a halálról. Videóiban arról mesél, hogy mit érez az ember haldoklás közben, továbbá mi az, amivel a beteg szerettei a legjobban tudják támogatni őt utolsó napjai során. Julie azt mondja, hogy azért kezdeményezett beszélgetést erről a tabunak számító témáról, hogy az emberek kevésbé féljenek a haláltól, esetleg attól a folyamattól, amin a hozzátartozóik mennek keresztül. 

Julie McFadden (Fotó: Instagram)

„Tudtam, hogy a halálról és a haldoklásról szeretnék beszélni az emberekkel azért, mert a körülöttem lévők a következőt mondták: »El kell mondanod az embereknek is azt, amit nekünk mondasz«” – mesélte az ápolónő videójában. 

Julie szerint számos tévhit övezi a munkáját. Elmondása alapján karrierje során megtanulta, hogy nem a halál a legrosszabb dolog, ami történhet az életünk során. Még mielőtt hospice ápoló lett volna, Julie nővérként dolgozott az intenzív osztályon. 

– mondta.

Az ápolónő azt is hozzátette, miszerint a hozzátartozók felől a legtöbb kérdés arra irányul, hogy szerettük szenvedett-e az utolsó órákban. Julie szerint TikTok-csatornájának köszönhetően arra is van lehetősége, hogy felvilágosítsa az embereket arról, hogy a haldoklás közben milyen természetes biológiai reakciók lépnek fel. 

„Annyira boldoggá tesz, hogy képes vagyok felvilágosítani az embereket arról, hogy a szerettük valószínűleg nem szenvedett, és ez a test biológiai válasza a halálra.”

Julie egy másik videójában például egy sokak számára igen meglepő gondolatot oszt meg. Azt javasolja az embereknek, hogy előre gondolják át, hogy hogyan szeretnének meghalni. 

„Ha tudod, hogy hogyan akarsz meghalni, akkor ez segít eldönteni, hogy a hátralévő időben hogyan szeretnél élni.”

Kiderült, hogy ezt az 5 dolgot bánják meg az emberek a haláluk előtt

Azt szokták mondani, hogy az élet rövid. Ezt a mondatot egészen addig elhessegetjük, amíg nem történik velünk valami, aminek köszönhetően lepereg előttünk az egész életünk. Bronnie Ware, egy ausztrál ápolónő több évet töltött palliatív ellátásában, amely során végigkísérte a haldokló betegek mindennapjait. Bronnie a megfigyeléseit könyvbe is foglalta, amely A haldokló öt legnagyobb megbánása címet kapta. Könyvében megosztotta, hogy mi az az öt dolog, amit a betegek a legjobban megbántak életük során. 

1. „Bárcsak lett volna elég bátorságom, hogy önmagamhoz hű életet éljek, és ne olyat, amit mások elvárnak tőlem”

Az ápoló elmondása szerint azt bánták meg a legtöbben, hogy mások elvárásaihoz igazították a saját életüket. Bronnie szerint amikor az emberek rádöbbenek, hogy az életüknek már majdnem vége, rájönnek, hogy még csak az álmaik felét sem valósították meg. „Az egészség olyan szabadságot jelent, amelyet csak kevesen ismernek fel.”

2. „Bárcsak ne dolgoztam volna olyan keményen”

Bronnie szerint ez a mondat egy beteg férfitől származott, akit ápolt. A férfi arról számolt be, hogy hiányzik neki gyermekei fiatalsága és párja társasága. A nők is beszámoltak hasonló tapasztalatokról, azonban Bronnie betegei az idősebb generációhoz tartoztak, így a családfenntartó szerepet többnyire a férfiak töltötték be. A férfiak arról számoltak be, miszerint megbánták, hogy életük nagy részét a munkahelyükön töltötték. 

Fotó: Getty Images

3. „Bárcsak lett volna bátorságom felvállalni az érzéseimet”

Az érzéseinkről nem könnyű beszélni, éppen ezért sokan elfojtották őket azért, hogy ne keveredjenek konfliktusba másokkal. 

„Ennek eredményeként berendezkedtek egy olyan életre, amely mellett soha nem váltak azzá, akivé képesek lettek volna válni. Sok embernél betegség alakult ki a keserűség és harag miatt.”

4. „Bárcsak kapcsolatban maradtam volna a barátaimmal”

Az ápoló szerint szinte mindenkinek, egytől egyig nagyon hiányoztak a barátai a haláluk előtt. Sokan azt sajnálták, hogy nem fordítottak annyi időt és energiát a barátságukra, amennyit a másik fél megérdemelt volna. 

5. „Bárcsak megengedtem volna magamnak a boldogságot”

Bronnie szerint sokak a végsőkig nem veszik észre, hogy a boldogság valójában választás kérdése. A változástól való félelmük gátolta meg őket abban, hogy igazán boldogok legyenek. 

(Via: 1, 2)