Kiderült a hosszú élet titka: nem kerül pénzbe, de nagyon hatásos
Jót tesz az egészségednek, és még élvezni is fogod.
Kerülj flow-ba… mintha az életed múlna rajta.
A flow állapot az, amikor a test és az elme összhangba kerül, az idő lelassul, az érzékek kiélesednek, és teljesen elmerülsz abban, amit épp csinálsz. Ilyenkor minden mozdulat természetesnek tűnik, és minden erőfeszítés nélkül haladsz előre.
Csíkszentmihályi Mihály, a magyar származású amerikai pszichológus volt az első, aki ezt a fogalmat megalkotta.
Az 1970-es években kezdte kutatni ezt a jelenséget, majd 1990-ben publikálta a témában írt alapművét, a Flow: Az optimális élmény pszichológiája címmel.
A flow-t néha groove-nak vagy zónának hívják, Japánban pedig ikigai-ként ismerik.
Általában akkor éljük át, amikor olyan tevékenységet végzünk, ami kihívást jelent, de még éppen a képességeink határain belül van. Ez lehet sport, kreatív munka, egy érdekes projekt, vagy akár egy egyszerű feladat.
Tudod, hogy flow-ban vagy, amikor megszűnik az aggodalom, csúcsra jár a hatékonyságod, és úgy érzed, bármit elérhetsz. Jól hangzik, de hogyan juthatunk el ebbe az állapotba, és miért jó ez nekünk?
Miriam Mosing, a Karolinska Intézet viselkedésgenetikai docense szerint a flow állapot elérésében szerepet játszanak a genetikai és környezeti tényezők, de van egy harmadik tényező is, ami döntő lehet. Ez pedig a neuroticizmus, amit Mosing olyan személyiségjegyként ír le, ami hajlamossá tesz minket az érzelmi kiegyensúlyozatlanságra és az ingerlékenységre. Azok, akik magas neuroticizmus pontszámokkal rendelkeznek, hajlamosabbak a stresszre, pszichés problémákra, valamint szív- és érrendszeri betegségekre.
A Translational Psychiatry folyóiratban megjelent tanulmányában Mosing és csapata azt vizsgálták, hogy ez a személyiségjegy befolyásolja-e a flow és a mentális egészség kapcsolatát, hogy
a mentális problémák csökkentik-e a flow élményét, és hogy a rendszeres flow állapot védelmet nyújt-e bizonyos egészségügyi problémák ellen.
A svéd betegnyilvántartásban szereplő 9300 ember diagnózisait elemezve azt találták, hogy a flow-ra hajlamos emberek kevésbé voltak hajlamosak depresszióra, szorongásra, skizofréniára, bipoláris zavarokra, stresszhez kapcsolódó rendellenességekre és szív- és érrendszeri betegségekre.
Ráadásul kiderült, hogy a rendszeres flow élmények némi védelmet nyújtanak a súlyos depresszió és szorongás kialakulása ellen is.
Mosing szerint további kutatásokra van szükség annak kiderítésére, hogy hogyan tudjuk manipulálni a flow állapotot az egészség javítása érdekében. Ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy a flow állapot előnyei azonnaliak és jelentősek.
„Amikor flow állapotban vagyunk, kevesebb időt töltünk az életünkön való rágódással vagy a jövő miatti aggódással, mert elfoglaltak vagyunk, és maga a flow élmény is jutalmazó. Tehát ha valami, amit szeretsz csinálni, elveszi az összes tér- és időérzéked, valószínűleg jó hatással van rád — legalábbis abban a pillanatban.”
Más kutatók 22 ilyen flow kiváltó tényezőt azonosítottak. A The Post szerint ezek közé tartoznak a világos célok, az azonnali visszajelzés, egy ingergazdag környezet és egy olyan feladat, ami éppen megfelelő kihívást jelent a képességeink számára. A flow követi a fókuszt. Ezt az állapotot csak akkor élhetjük igazán meg, amikor minden figyelmünk a jelen pillanatra összpontosul. Viszont ha sikerül, kimutathatóan javul az egészségi állapotunk, ezáltal belépőt kapunk a hosszú élet klubjába.
Mindegy, hogy kötni szeretsz, festeni vagy tortát díszíteni, a lényeg ugyanaz. Merülj el benne és élvezd.
