2024. május 13. – 09:53
Fókuszában nem is térhetne el jobban egymástól két választás, amit majd két éve a fideszes parlamenti többség egy tollvonással összevont. Az önkormányzatit, ahol aprófalvaktól százezres nagyvárosainkig szavazhatunk az utcák és játszóterek felújításáról döntő tisztviselőkről. Illetve az európai parlamentit, amely minimum az egész európai közösséget, ha nem egyenesen az egész világot érintő kérdésekről szól. Adná magát, hogy a két kampány másról szóljon. A gőzerővel dübörgő kampány alapján mégis úgy tűnik, mintha a Fidesz világában csak egyetlen választás létezne.
A Fidesz szerint a június 9-i választás tétje, hogy (világ)háború lesz vagy béke. Aki a Fideszre szavaz, az a békére szavaz, a béke színe a narancs, hirdetik mindenhol. A Fidesz univerzumában az egy napon tartott önkormányzati és EP-választás egy végső, mindent eldöntő választásban egyesült. Mindegy, hogy polgármesterekről vagy EP-képviselőkről van szó, lényeg, hogy elkerüljük a háborút. „A június 9-i európai uniós és önkormányzati választás jóval többről szól, mint hogy kik képviseljenek bennünket az Európai Parlamentben, illetve az önkormányzatokban, ez a választás háború és béke kérdéséről is dönt” – jelentette ki minap Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára is egy vidéki fórumon. Mivel háború és béke kérdésébe a jogköreiktől javarészt megfosztott önkormányzatok aligha szólhatnak bele, ebből a nyilatkozatból is nehéz másra következtetni, minthogy a Fidesznek másodlagos az önkormányzati választás, az EP-választásra koncentrálnak igazán. Több oka is lehet, hogy miért van ez így.
Orbán nem adja az arcát a vereséghez
Szentkirályi Alexandra főpolgármester-jelölti kampánya tökéletesen leírja, hogyan viszonyul a Fidesz az önkormányzati választáshoz. A Fidesz eleve csak nagy sokára, alig egy hónappal a kampányidőszak április 20-i hivatalos kezdete előtt, március 14-én jelentette be, kit indít Karácsony Gergely kihívójaként. Szentkirályi jelölését nem Orbán Viktor, vagy valamelyik fajsúlyos fideszes politikus jelentette be. És még csak nem is a Fidesz központi Facebook-oldalán jött ki a hír, hanem a budapesti Fidesznél. Szentkirályi ezután egy olyan videóban beszélt a jelöltség elfogadásáról, amiben egyes egyedül állt a kamera előtt.
Orbán március 15-én, tehát egy nappal Szentkirály Alexandra indulásának hivatalossá válása után a Nemzeti Múzeum előtt mondott beszédet, de egy szóval sem említette Budapestet, pedig megragadhatta volna az alkalmat a Fidesz jelöltjének népszerűsítésére. A Fidesz március 19-i kampánynyitóján Orbánon kívül Szijjártó Péter külügyminiszter és Deutsch Tamás, a Fidesz EP-listavezetője szólalt fel. A helyszínen ott volt Szentkirályi Alexandra is, azonban budapesti főpolgármester-jelöltként valamiért ő nem kapott szót.
Orbán március végén egy virágcsokorral indította útjára a kampányra ráforduló Szentkirályit. Azóta egyetlen egyszer mutatkozott a társaságában: április 28-án, amikor egyébként a Fidesz V. kerületi polgármesterjelöltjével, Szentgyörgyvölgyi Péterrel találkozott. A XII. kerületbe is elment a miniszterelnök, ahol a közélettől visszavonuló Pokornyi Zoltán helyett induló Fonti Krisztinával kampányolt, de ott már Szentkirályi nem volt vele, legalábbis nem látszott a videókon. Május elsején Szenkirályi titkos piknikezést tartott egy maroknyi fidelitasos társaságában a Városligetben, miközben Orbán Kaposváron osztogatott az aláírásokat.
Orbán Viktor nem véletlenül tartja a távolságot saját főpolgármester-jelöltjétől. Hiába jósolta a miniszterelnök, hogy bukovári lesz Karácsonynak, az eddigi felmérések inkább az mutatják, hogy Karácsony le fogja győzni Szentkirályit, akit még Vitézy Dávid is megelőzhet. Márpedig Orbán Viktor nem szívesen adja a nevét és az arcát egy vereséghez, nemhogy egy szerény harmadik helyhez.
Az sem véletlen, hogy miért az előbb említett két kerületben jelent meg Orbán. Két olyan kerületről van szó, ahol jó eséllyel megint a Fidesz fog nyerni. Érdemes lesz figyelni, hogy azokban a kerületekben is feltűnik-e majd a miniszterelnök, ahol 2019-ben ellenzéki győzelem született. Mennyire intenzíven kampányol majd például a VIII. kerületben, ahol jobb híján az egymás után két választást is elbukó Sára Botond főispánt indítják. Orbán az V. és XII. kerületi villámlátogatása óta nem kampányolt Budapesten, ami persze a hajrához közeledve még változhat.
Budapestet elengedhette a Fidesz
Beszédes az is, hogy kiket küldenének a Fővárosi Közgyűlésbe. A Fidesznél teljes sorcserét hajtottak végre a fővárosi listán, fidelitasosokkal és alig ismert arcokkal töltötték fel a névsort. Az első 15, befutónak mondható helytől lefelé már alig találni olyan arcot, aki a kerületi politikán túl is ismert lenne, több régi motoros pedig fel sem került a listára. Ez is azt mutatja, hogy a Fideszben elengedhették az önkormányzati választást Budapesten. A lista összetétele arról is árulkodik, hogy utánpótlás-problémákkal küzd a 14 éve hatalmon lévő kormánypárt.
A Fidesz fél évvel a június 9-i önkormányzati választások előtt visszahozta Budapesten a tisztán listás választási rendszert, aminek a Karácsony Gergely mögött álló közgyűlési többség megbontása lehetett a célja. 2019-ben még a kerületekben megválasztott polgármesterek és a kompenzációs listáról bekerülő vesztes polgármesterjelöltek jutottak be a közgyűlésbe, ami az ellenzéknek kedvezett. Az új rendszerben nem biztos, hogy újból többségük lesz Karácsonyéknak, mivel az elsősorban Budapesten népszerű Magyar Kétfarkú Kutyapárt és a Mi Hazánk is nagy eséllyel bejutna, és akkor még nem beszéltünk az egyre növekvő táborral bíró Magyar Péter-féle Tisza Pártról és a Vitézy Dávid vezette LMP-civilek listáról.
Ha nagyon abban bíztak volna a Fideszben, hogy 2024-ben visszaszerezhető a közgyűlési többség, azaz az öt éve elveszített kerületekben is le tudják győzni az ellenzéket, akkor valószínűleg nem trükköztek volna a választási szabályokkal ilyen közel az önkormányzati választáshoz. A piszkos munkát így elvégzi helyettük a Kutyapárt és Magyar Péter. De nem csak Budapesten kétséges, hogy a Fidesz vissza tudja-e szerezni a 2019-ben elveszített pozícióit. Jó pár megyei jogú városban (Pécs, Szombathely, Érd) maradhat ellenzéki vagy az ellenzék által támogatott vezetés. Szegeden pedig valószínűleg most sem fogják tudni megszorongatni Botka Lászlót. Ahol mégis visszajöhet a Fidesz (például Miskolc, Eger, Tatabánya), ott inkább az ellenzék bénázásának és széthúzásának köszönhetően lehet esélyük.
A biztos győzelem a jó győzelem
A Fidesz kampánykommunikációja is azt üzeni, hogy az EP-választás fontos igazán. Fideszes politikusok minden lehetséges fórumon elmondják, hogy az Európai Unióban háborús pszichózis uralkodik, a nyugati országok bele akarják rángatni Magyarországot az ukrajnai háborúba, amit a június 9-i választáson kell megakadályozni. Az önkormányzatokat (és a szavazókat) közvetlenül érintő problémákról egyáltalán nem beszél a Fidesz, ami érthető, hiszen például az akkumulátorgyárak témája kellemetlen lenne számukra.
Szentkirályi Alexandra kampánya is leginkább abban merül ki, hogy Gyurcsány. 2019-ben a fideszes kampánygépezet megpróbálta alkalmatlannak beállítani Karácsonyt, aki akkor még a regnáló főpolgármester, Tarlós István kihívója volt. Most is azzal támadja Szentkirályi, hogy képtelen elvezetni a fővárost, mindent elborít a gaz, akármerre néz az ember, mindenhol dugókat és kátyúkat lát.
Az előbb idézett Dömötör Csaba úgy fogalmazott, hogy ezen a választáson dől el, hogy a békét akarók kerülnek-e többségbe. Ez az üzenet is inkább az EP-választáshoz illeszkedik, mint az önkormányzatihoz, ahol kevésbé egyértelmű, hogy mi számít győzelemnek vagy többségnek. Sok városban és faluban biztosan a Fidesz fog nyerni, de a jelenlegi erőviszonyok alapján az ellenzéknek is lesznek politikailag fontos sikerei. Egy 2019-es hasonló önkormányzati választási eredményt nehezen tudna győzelemként eladni a Fidesz. Még úgy is, hogy várhatóan nekik lesz a legtöbb polgármesterük és a megyei közgyűléseket is dominálni fogják.
Ezzel szemben az EP-választáson semmi nem veszélyezteti a Fidesz győzelmét. Éppen ezért Orbán Viktor is csak erről a választásról beszélt a március 15-i beszédében. A miniszterelnök még a Fidesz április 19-i hivatalos kampánynyitó rendezvényén sem tért ki arra, hogy önkormányzati választást is tartanak június 9-én. Nem először látjuk Orbántól, hogy olyan célokat jelöl ki magának, amiket biztosan el is fog érni. Nem lenne meglepő, ha a megnyert EP-választást is a globalisták és a háborúpártiak felett aratott győzelemként tálalná a Fidesz.
2019-ben 13 mandátumot szerzett a Fidesz az összesen kiosztható 21-ből. A listavezetőjük, Deutsch Tamás legutóbb úgy nyilatkozott, hogy június 9-én akár 15 mandátumot is szerezhetnek – ehhez amúgy a valaha volt legnagyobb győzelmüket kéne aratniuk a szavazatok 60 százalékát megszerezve. Hasonló becsléseket nem szoktunk hallani az önkormányzati választással kapcsolatban a Fidesztől. A Deutsch által említett 15 mandátum merész becslésnek tűnik annak fényében, hogy a Republikon márciusi mérése szerint a kegyelmi botrány hatására mélypontra került a Fidesz népszerűsége, több mint 325 ezer választó hagyta ott Orbánékat. Magyar Péter berobbanása sem azt vetíti előre, hogy a Fidesz érdemben növelni tudja a táborát a következő hetekben. Van olyan felmérés, ami szerint Magyar Péter szavazóinak valamivel több mint 10 százaléka valaha fideszes volt.
Az is kérdés, mennyire működnek a Fidesz szlogenjei. Két éve folyamatosan azt hallják a választóik, hogy mindenki háborúpárti és mindjárt itt az atomháború. A kegyelmi botrány óta az látszik, hogy megfáradt a 14 éve hatalmon lévő Fidesz kommunikációja. Orbánék tőlük szokatlan módon nem tudják visszaszerezni a közbeszéd irányítását. Egyelőre még minden Magyar Péterről szól, akin a jelek szerint nem fog a propagandagépezet lejárató kampánya.
Ráadásul bármennyi mandátumot is szerez a Fidesz az EP-választáson, attól még nem lesz hirtelen vége az ukrajnai háborúnak. Hiába adta ki a jelszót a békeharcos Orbán, Brüsszelt sem fogják elfoglalni 13-15 EP-képviselővel, mivel még az EU-szkeptikus táborban is többségben vannak az Ukrajna támogatása mellett állók. A béke követelése és a minden rosszért felelős Brüsszel elfoglalása inkább szólnak Orbán nemzetközi hatalmi ambícióiról, mint arról, hogy a következő öt évben merre menjen Magyarország.