Egyes hazai tőzsdei cégek egyértelműen vagy túlnyomó részben, mások esetleg csak részben vagy áttételesen, közvetve köthetők a Magyarországot 14 éve kormányzó párthoz és annak úgynevezett Nemzeti Együttműködés Rendszeréhez (NER). Ezért ezek árfolyam alakulása akár politikai üzenetet is hordozhat a kisbefektetői hangulaton keresztül, és fordítva, a politika befolyásolhatja a NER-cégek árfolyamalakulását. Erre jó példa lehet ez az év, Magyar Péter üstökösszerű feltűnése a politikai színpadon az év elején és tavasszal.
A portál szerint érdemes azzal kezdeni a vizsgálódást, hogy megnézzük a két fontos hazai tőzsdeindex, a BUX és a BUMIX alakulását. A BUX index a nagyobb hazai részvénytársaságok áralakulásából képzett mutató, a BUMIX pedig inkább a közepes cégek indexe. Az említett NER-cégek elsősorban a BUMIX-ban szerepelnek, abban sokkal jelentősebb a súlyuk.
Ha ránézzük az indexre, azt látjuk, hogy a BUMIX április elején érte el csúcsát, majd innét nem túl nagy mértékben, de határozottan visszaesett néhány százalékot. Eközben viszont a BUX index tovább emelkedett az utóbbi hetekben is, sőt új és új történelmi csúcsokat döntögetett a napokban.
Két fordulópontot is hozhatott Magyar Péter
Hogy miért pont április elején történt ez a fordulat a BUMIX-ban? Nagy valószínűséggel a Magyar Péter-féle április 6-ai nagy tömegtüntetéshez köthető, amely után világossá vált, hogy ez az új politikai erő valóban komoly kihívója lehet a kormányzó pártnak. Megint mások február elejét emlegetik fontos fordulatként, február 11-ével a fókuszban, amikor Magyar Péter egy fontos interjút adott.
A NER tőzsdei zászlóshajói közül az Opus történetesen épp az említett februári időpont után kezdett el esni. A 4iG viszont ez után még egy nagy ugrásra is képes volt február végén, amit azután lassú lecsorgás követett. Az mindenesetre beszédes, hogy míg a BUMIX index felment bő 12 százalékot ebben az évben, addig a 4iG csak kettőt, az Opus pedig még esett is valamelyest (de volt nemrég mínusz hat százalékban is).
A BIF és az Appeninn ingatlancégek március végén-április elején voltak ötven százalékos pluszban is az év elejéhez képest. Április 6-tól mostanáig ez azonban az Appeninnél körülbelül felére morzsolódott le, bár a részvény még így is mintegy 23 százalékos pluszban van.
Az MBH Bank (Magyar Bankholding) és az MBH Jelzálogbank (MBHJZB) ugyancsak beleillenek a sorba. A BÉT adatai szerint az előbbi 3,6, az utóbbi 15,2 százalékot zuhant az idén (“YTD”). De volt honnét, hiszen tavaly ősszel mindkettő hatalmasat emelkedett.
De miért is kéne esniük?
A társaságok eddig hatalmas bevételekre tettek szert állami megbízásokból, óriási állami támogatásokat és hiteleket kaptak (tisztelet a kivételnek). Egy esetleges kormányváltás esetén mindez elmaradhat, miközben hatalmas korábbi adósságaikat görgetik maguk előtt (tisztelet a kivételnek).
Eközben nem biztos, hogy az alapműködésük nyereséges, hiszen egyenlőre inkább a terjeszkedésre koncentráltak. A magyar kormányváltások történetének ismeretében pedig arra is van komoly esély, hogy fordulat esetén hosszas perek és más jogi eljárások folynak majd ezen cégek ellen a közpénzek felhasználása kapcsán – írja a privátbankár.hu.
