A munkahelyi balesetekkel kapcsolatos információkat gyakran azok súlyossága alapján elemzik, vagyis azon teljes naptári napok számát, amelyeken az áldozat munkabaleset miatt alkalmatlan. A számok szerint 7–13 napos munkahelyi távolmaradáshoz vezető balesetek a leggyakoribbak, ez az összes eset 25-30 százalékát teszi ki.

Az Economxnak a Munkástanácsok Országos Szövetségének ügyvezető alelnöke elmondta: nagyjából 30 ezer munkahelyi baleset történik hazánkban, ám a tényleges szám ennél jóval magasabb lehet, hiszen a balesetek egy jelentős részét még mindig nem jegyzőkönyvezik.

Szabó Imre Szilárd ügyvéd szerint érdemes tisztában lenni azzal, hogy a munkáltató kártérítési felelőssége szigorú, vétkességre tekintet nélküli objektív felelősség.

Ne írjanak alá elhamarkodottan

Kevesen tudják, de akár egy ízületet érintő csonttörés esetén is akár tízmillió forintos kártérítés járhat. Ezt a sérült munkavállalók nem látják pontosan, éppen ezért fontos, hogy ne nyilatkozzanak elhamarkodott módon, ne írjanak alá látatlanban semmit, a legbölcsebb, amit tehetnek, ha gyorsan jogi segítséget kérnek.

A munkáltató ugyanis köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt.

Az Eurostat elmúlt öt évének statisztikája szerint évente 3100-3300 halálos munkahelyi baleset történik az Európai Unióban, ezek közül 62-82 Magyarországon. A hivatalos adatok szerint Magyarországon 2019-ben 24.055, míg 2023-ban 20.658 balesetet jelentettek le a munkáltatók. A halálos munkabalesetek száma a jelzett időszakban 84 és 62 között mozgott. A legalacsonyabb adat a 2023-as, a 62 halálos eset.

A kártérítés célja: mintha nem szenvedett volna balesetet

Szabó Imre Szilárd szerint a munkáltató kártérítési felelőssége a munkavállalója egészségkárosodása miatt keletkezett kárért akkor áll fenn, ha okozati kapcsolat merül fel a kár és a munkaviszony között, illetve bekövetkezik maga a kár (vagyoni sérelem) vagy személyiségi jogi sérelem (nem vagyoni sérelem).

A munkavállalónak bizonyítania kell a munkaviszony fennállását, a kárát, továbbá a kárnak a munkaviszonnyal való okozati összefüggését.

A munkaviszonnyal összefüggés akkor állapítható meg, ha a felek között munkaviszony áll vagy állt fenn, és a munkavállalót ért kár valamilyen formában összefüggésben áll e jogviszonnyal. A kártérítéssel a munkavállalót olyan helyzetbe kell hozni, mintha nem szenvedett volna balesetet.

Hivatalosan évi négyszázmilliárd forintról beszélünk

Miskéri László, a LIGA Szakszervezetek munkavédelmi szakértője az Economxnak a Munkavédelem Nemzeti Politikája (MNP) időzítése korábban kapcsán kiemelte, a hivatalosan elismert évi mintegy négyszázmilliárd forintos költségnek a többszörösével terheli meg a magyar nemzetgazdaságot az, hogy a gyakorlatban nincs szavatolva hazánkban a biztonságos munkakörnyezethez való jog.

Szabó Imre Szilárd szerint a munkáltató a munkavállaló alábbi vagyoni kárait tartozik megtéríteni:

  • a munkaviszony körében elmaradt jövedelmét
  • a munkaviszonyon kívül elmaradt jövedelmét
  • dologi kárát és költségeit
  • az egészségkárosodásnál felmerülő egyéb kártételeket
  • a hozzátartozó kárát.

E tételek körébe tartozik a felmerült kár, az elmaradt haszon, valamint minden egyéb, a kár elhárítása körében felmerült indokolt költség is. A költség tipikus formája a gyógykezelés, orvosi ellátás. Ezek szükségességének megítélése orvos szakértői kérdés, ha a baleset szükségessé teszi a társadalombiztosítás keretében meg nem térülő egyes ellátások igénybevételét, ennek költségei szintén érvényesíthetők.

Kártérítés három módon állapítható meg: tételes kártérítés, általános kártérítés, járadék (visszatérően jelentkező kártételek esetén). Általános kártérítés akkor állapítható meg, ha a kár mértéke pontosan nem számítható ki, míg a járadék lehet jövedelempótló vagy tartást pótló is.

Így mentesülhet a munkáltató

Két esetben mentesülhet a munkáltató a kártérítési felelősség alól. Amennyiben bizonyítja, hogy 1.) a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia, és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa; 2.) vagy a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.

Ha rendkívüli haláleset történik, a munkabalesetet a rendőrség is kivizsgálja. A munkáltató a munkavállaló életét, testi épségét, egészségét sértő vagy veszélyeztető, valamely foglalkozási szabályt (például tipikusan munkavédelmi vagy balesetelhárító szabályt) megszegő magatartása egyben megvalósíthatja a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés törvényi tényállását is - húzta alá végezetül az Economxnak a Munkástanácsok Országos Szövetségének ügyvezető alelnöke.

A bírság is lehet százmilliós

Jó tudni, hogy 2024. március 1-től a hatóság által kiszabható maximális munkavédelmi bírság összege 100 millió forintra emelkedett a korábbi 10 millió forintról. Ezen belül növekedett a munkabaleset során történt munkáltatói mulasztások, közrehatás miatt kiszabható bírság összege is.

Munkabaleset bekövetkezése esetén számolni kell az esetleges kártérítési perrel és nagy összegű (több milliós nagyságrendű) sérelemdíj követeléssel. Fentiekre tekintettel érdemes a munkáltatónak olyan balesetbiztosítást kötni, amely a sérelemdíj követelésekre is kiterjed, bizonyos összeghatárig