Újabb afrikai pozícióját veszítheti el az Egyesült Államok Mali, Niger és Burkina Faso után. Most Csád táncolna ki a kötelékből: az ország légierejének vezérkari főnöke, Idriss Amine levelet küldött az amerikai katonai attasénak, amelyben arra kérte, az USA erői hagyják el a fővárosban található katonai bázist. 

Közel harmincéves katonai együttműködés került veszélybe 

Csádban 2005-ben polgárháború robbant ki. Azóta az afrikai állam jelentős katonai segítséget kapott külföldről, a hosszú múltra visszatekintő védelmi partnerségi megegyezésnek köszönhetően főként Franciaországtól, de az USA-tól is. Közel 30 év alatt a csádi haderő harcedzetté és hatékonnyá vált: több győztes csatát tudhat maga mögött a lázadókkal szemben. Ezen túl tapasztalatot szereztek a régió más országait támogatva az iszlamista szélsőséges csoportok elleni harcokban is – például Maliban.  

A többi közép-afrikai országhoz hasonlóan Csádban is problémát jelent a terroristacsoportok tevékenysége, annak ellenére, hogy a muszlim többséget alkotó polgárok jellemzően szekuláris nézőponton állnak. 

Az ország katonai vezetése most egészen pontosan azzal fenyegetőzik, hogy felbontja a Haderők Jogállásáról Szóló Egyezményt (Status of Forces Agreement; SOFA), amely az amerikai egységek jelenlétének és tevékenységének körülményeit szabályozza az országban. A megkeresés szokatlan módon történt: levélben, nem diplomáciai úton – az ilyen jellegű közlések esetében általános eljárásokkal ellentétben.  

Amine nem azonnali és teljes távozást követel Washingtontól, de azt mindenképpen, hogy a csapatai hagyják el a fővárosban, N’Djamenában található francia katonai bázist. Az amerikai hivatalos közlések szerint itt személyzettel együtt a hadállomány létszáma 100 fő körüli, de pontos adatokat nem lehet tudni. A levél külön említést tesz az USA Speciális Műveleti Egységéről (US Special Operations Task Force), amelynek a tagjai szintén ezen a bázison tartózkodnak. A hivatalos információk szerint a Csádban állomásozó teljes amerikai személyzet itt volt elszállásolva. 

Az USA után Franciaország következik? 

Szakértők valószínűsítik, elképzelhető, hogy a csádi átmeneti vezetés egy jobb alkupozíciót akar kiharcolni az egyezmény és a Washingtonnal való együttműködés újratárgyalásához. Ezt a vélekedést erősíti az is, hogy a lépés beleilleszkedik az elmúlt időszakban a Száhel-övezetben tapasztalt mintába. 

Az Egyesült Államok ugyanis már régóta azzal szembesül, hogy a térségben található szövetségesei mind elfordulnak tőle, és Oroszország vagy éppen Kína – esetenként egyszerre mindkettő – képében keresnek új gyámot maguknak.  

Ilyen volt legutóbb Niger, ahol a katonai vezetés még márciusban jelentette be, hogy felfüggesztik az évszázados múltra visszatekintő katonai együttműködést az USA-val. Lehetséges tehát, hogy Csád ezt a már fennálló nyomást szeretné meglovagolni, hogy javítsa a Washingtonnal szembeni alkupozícióit. 

Ami miatt az USA-ban igazán megállhatott az ütő a most megkapott levél láttán, az a közép-afrikai ország közeledése a Kremlhez. Január végén Csád átmeneti elnöke, Mahamat Idriss Déby ugyanis Moszkvában találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. „Sok kérdésről beszéltünk, többek között a katonai együttműködésről” – mondta az afrikai államfő. Arra a kérdésre, hogy a Franciaországgal fennálló történelmi biztonsági partnerséget felváltja-e egy Moszkvával való új partnerség, Déby biztosította a Franc24-et, hogy országa „nem rabszolga, aki gazdát cserél”. 

Végül amikor arról kérdezték, hogy a francia katonai jelenlét fennmarad-e Csádban, hiszen egy körülbelül 1000 fős kontingens és három francia katonai bázis található az országban, az elnök kifejtette, hogy „az együttműködés nem korlátozódhat a védelemre (…) A gazdasági együttműködés az, ami ma fontosabb számunkra”. 

Demokratikus átmenet nem demokratikus előkészületekkel 

A csádiak döntésében az is közrejátszhat, hogy május 6-án hosszú idő után először tartottak elnökválasztást az országban. A 2021 óta regnáló elnök, Mahamat Idriss Déby azután vette át a hatalmat, hogy édesapja 2021 áprilisában egy lázadókkal való fegyveres összetűzésben életét vesztette. A felálló katonai vezetés ekkor másfél éves átmeneti, konszolidációs időszakot vezetett be, hogy le tudják csendesíteni az országban dúló konfliktusokat, és erre az időszakra felfüggesztették a demokratikus választásokat. 2022 októberében ezt az időszakot újabb két évvel toldották meg, így Csád népe május 6-án három év után először járulhatott az urnákhoz. 

A demokráciával és a jogállamisággal kapcsolatos kételyek így is akadtak: az Alkotmánytanács „szabálytalanságokra” hivatkozva tíz ellenzéki jelölt indulását megakadályozta. Volt olyan, aki gyilkosság áldozata lett, például Déby unokatestvére, Yaya Dillo. Így az egyetlen esélyes, akivel a választásokon a katonai rendszert vezető elnök farkasszemet nézhetett, a nemrégiben kinevezett miniszterelnök, Succes Masra volt. Elképzelhető tehát, hogy az amerikai erőkkel való „izmozás” a választási kampány része, és Déby az erős, független vezető képét szerette volna erősíteni a választópolgárokban. 

A választásokat egyébként 61 százalékkal Déby nyerte meg, és emellett az arány mellett pedig második körre sincs szükség, így már biztos, hogy megtarthatja a hatalmát. A szavazást nagy biztonsági készültség mellett vezényelték le, de így is érkezett hír lövöldözésről az egyik szavazókörletből.  

(Források: Geopolitical Monitor; CNN; France24; Reuters; Al Jazeera; Al Jazeera) 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Mahamat Idriss Deby Itno/X