Mi a közös Bojko Boriszovban, Sztefan Janevben, Kiril Petkovban, Galab Donevben, Nikolaj Denkovban és Dimitar Glavcsevben? A kérdésre aligha tudnának sokan válaszolni. Hat bolgár politikusról van ugyanis szó, akik 2021 májusa óta a szófiai kormányok élén álltak. Bulgária három év alatt a hatodik általános választására készül, június 9-én ugyanis nemcsak európai parlamenti (EP), hanem előrehozott választást is tartanak.
Idén mindenképpen új kormányfőt iktattak volna be a balkáni országban, hiszen Szófiában eleve úgy tervezték, hogy Nikolaj Denkov, a rotációs koalíciós kabinet „Folytassuk a változást” (PP) párti miniszterelnöke, a „nyugatos” irányzat képviselője márciusban lemond, és átadja az irányítást koalíciós társának, Marija Gabriel eddigi miniszterelnök-helyettesnek. Gabrielt a PP koalíciós társa, a GERB nevű, jelszavait tekintve jobbközép, a valóságban inkább populista párt delegálta a kabinetbe.
mert pártja nem tudott megállapodni a koalíciós kormányzás folytatásáról. Így végül Rumen Radev köztársasági elnök Dimitar Glavcsev személyében ügyvezető miniszterelnököt volt kénytelen kinevezni, aki várhatóan az előrehozott választásokig irányítja majd Bulgáriát. Glavcsev egyértelműen a GERB-hez kötődik: hiába jött a pártsemleges számvevőszék éléről, 12 évig a párt egyik legfanatikusabb országgyűlési képviselője volt a szófiai parlamentben.
Hogy meddig marad hatalmon, az attól is függ, hogy a voksolás után sikerül-e stabil kormányt alakítani – amire semmilyen biztosíték sincs. Ivan Bedrov, a Szabad Európa bolgár hírszolgálatának főszerkesztője szerint ugyanis a júniusi, az EP-választással egyidőben tartott általános választás sem hoz majd várhatóan a kormányalakításhoz szükséges többséget senkinek, és így akár októberben megint előrehozott választások jöhetnek.
A GERB vélhetően nem is akart megállapodni az eddigi koalíció folytatásáról, hiszen a közvélemény-kutatások szerint tíz százalékponttal előzi a PP-t és a vele szövetséges Demokratikus Bulgáriát (DB), azaz a PP-DB párost. Ráadásul a populista párt vezetése hosszú hónapok óta elégedetlenkedett, hogy nincs elég befolyása a kormányban, így csak idő kérdése volt, mikor robbantja fel a koalíciót. Bojko Boriszov, a GERB valódi irányítója, ki is mondta nemrégiben:
válasszon inkább a nép.
A korábbi háromszoros miniszterelnöknek nem tetszett az sem, hogy koalíciós partnerei a belügyi és igazságügyi szervek reformját sürgették, hiszen ez a terület mindig is „közel állt” hozzá, Boriszov ugyanis belügyi tábornok volt.
A GERB és a PP-DB rotációs kormánya még így is a legnyugatosabb irányzatokat egyesítette, szemben az államfő, a bolgár szocialisták és az Újjászületés nevű szélsőjobboldali pártok oroszbarát politikájával.
Boriszov reményei szerint az előrehozott választás után visszaállhat a 2010-es évek GERB-uralma. Ezekben az években Boriszov hatalma lényegében megingathatatlannak: két rövid megszakítással kormányzott 2009 és 2021 között. A háromszoros exminiszterelnök valódi balkáni politikus: volt már belügyi tábornok, a konzervatív jobboldali miniszterelnökként fungáló excár biztonsági főnöke az ezredforduló táján, az utolsó kommunista diktátor, a néhai Todor Zsivkov személyi testőre a kilencvenes években és számos botrányos ügy főszereplője a 2009 és 2021 közötti tizenkét évben.
Pályafutását végigkísérik a botrányok. A legismertebb eset 2020-ban történt, amikor a hálószobájáról készült egy kép, ahol egy pisztoly és több köteg euró volt látható az éjjeliszekrényen. Ebben az időszakban kezdődtek azok a kormányellenes tüntetések is, amelyek végül 2021-ben a GERB harmadik kormánynak bukásához vezettek. Ekkorra már példátlan módon az USA is szankciókat rendelt el a párt környékén felbukkant – és Radev államelnök által régóta bírált – gyanús politikai és üzleti partnerek ellen. Ezek közül az egyik leghírhedtebb egy „Boriszov-közeli” üzletember-politikus, Deljan Peevszki éppen most, 2024-ben lett a bulgáriai török kisebbséget képviselő párt, a Mozgalom a Jogokért és Szabadságokért (DPSZ) társelnöke.
Peevszki befolyása azonban nem egyszerűen a török párt révén érvényesül Bulgáriában. Már az utolsó Boriszov vezette szófiai kormányt is azért támadták 2020 tájékán, mert felmerült, hogy a kabinetre Peevszki és a DPSZ túlzott befolyást gyakorolt. Boriszov a növekvő parlamenti és utcai tiltakozások hatására akkor átalakította a kormányát, de 2021-ben már új választások kiírására kényszerült.
Éppen ezért most, az idei előrehozott választások előtt Boriszov már fogadkozik, hogy nem lép majd koalícióra Peevszkivel. A lemondott PP-s miniszterelnök, Denkov ugyanakkor úgy emlékszik, hogy az elmúlt egy évben, amíg ő maga koalícióban kormányzott Boriszovval, a belső, háttérjellegű találkozókra a GERB rendszeresen meghívta Peevszkit is, aki formailag nem is volt tagja a GERB-PP-DB koalíciónak. A GERB szóvivője ezt cáfolta egyébként.
A DPSZ élén álló gyanús üzletember tehát éppen Boriszov egyik legfőbb ellenfelét, Radev elnököt támadja az utóbbi időben. Radev szintén közel áll az oroszokhoz. Boriszov, Petkov és Denkov kormányai között rendre olyan szakértői kormányokat nevezett ki, amelyek oroszbarát politikát folytattak. Így a mostani ügyvezető-technikai átmeneti kormány új gazdasági minisztere is az oroszbarát érdekeket képviselheti a kabinetben.
Az új miniszter, Vladimir Malinov ugyanis annak a bolgár gázipari társaságnak, a Bulgartranszgaznak volt a vezére, amely korábban bolgár részről ellenőrizte a Gazprom és török partnerei által a Fekete-tengeren át megépített Török Áramlat gázvezeték beruházását. A Török Áramlat megépítése kapcsán a tavasszal lemondott miniszterelnök, a nyugatos PP politikusa, Denkov azt mondta a Szabad Európának nyilatkozva, hogy
a korrupció és az orosz befolyás gyakran egymással összefonódik Bulgáriában.
Szerinte a gázvezeték körüli bulgáriai feladatokat elosztotta egymás között Boriszov és Peevszki. „Sok dolog összeköti őket” – tette hozzá. Ezek közül néhány az orosz érdekek megfontolásához kapcsolódik Denkov szerint, más esetekben viszont a bolgár érdekek megsértéséről van szó a volt kormányfő szerint. A Szabad Európa bolgár újságírója, Ivan Bedrov szerint a balkáni ország a jövőben is várhatóan az orosz befolyás és a korrupció fogságában maradhat.
A választók sem bíznak már semmiben sem a balkáni országban. Egy friss közvélemény-kutatás – amelyet a Market Links ügynökség végzett – szerint a bolgár választók
- 48 százaléka csalódott,
- 18 százaléka dühös,
- 14 százaléka szorong,
- négy százaléka pedig fél a politikai fejleményektől,
s mindössze öt százalék bizakodó, illetve két százalék vár nyugodt, békés jövőt.
Mindez a GERB populistáinak a kezére játszik: a Gallup International felmérése szerint a magát jobbközépnek hirdető párt 27,4 százalékot kaphat a választásokon, a PP-DB viszont csak 17,9 százalékot. Ráadásul a választóknak mindössze 37 százaléka menne el szavazni. Az Exacta Kutatócsoport felmérése hasonló eredményre jutott. Eszerint A Bolgár Szocialista Párt 9,6, a Szlavi Trifonov-féle ITN 5,2 százalékot kapna, így tehát a mulatós zenész pártja is bekerülne a törvényhozásba a felmérések szerint.
A PP-DB és a GERB elvben azért kormányoztak együtt Szófiában, hogy elősegítsék azokat a reformokat, amelyek Bulgária schengeni csatlakozásához és az euró bevezetéséhez vezethetnek. A teljes értékű schengeni csatlakozást azonban Ausztria megakadályozta. A bolgárok és románok csak repülőn és hajón léphetnek be szabadon a schengeni övezetbe, szárazföldön továbbra is ellenőrzik őket.
A koalíciós-rotációs kormány másik reformfeladata az lett volna, hogy megteremtse a stabil gazdasági és jogi alapokat az euró bevezetéséhez is. Ez a bevezetés azonban egyre inkább csúszik a Politico friss elemzése szerint. Ennek oka a magas – 3 százalék körüli – infláció, másrészt pedig az orosz propaganda hatására a lakosság sem túlzottan lelkesedik a közös európai pénz bevezetése iránt. (Itt csak megjegyezzük: Bulgáriában problémát okoz a magas, 3 százalékos infláció, miközben Magyarországon a kormány sikerpropagandát csinál az ennél magasabb szintű áremelkedésekből.)
Ráadásul Ám most úgy tűnik, hogy a halasztások utáni időpontban sem lesz bolgár euró 2025. január elsején, ehelyett szakértők legkorábban a 2026. január elsejei euróbevezetési dátumot jósolják.
Jóllehet Bulgáriának nincs túl sok esélye a teljes schengeni csatlakozásra vagy az eurózónába való gyors belépésre, azért az OECD-be, a fejlett országokat tömörítő nemzetközi szervezetbe akár 2025-ben is bekerülhet. Erről a jelenlegi ügyvezető miniszterelnök, Dimitar Glavcsev beszélt nemrégiben, miután az OECD főtitkárával tárgyalt.
