Szijjártó: Magyarország fejlődési pályáját pozitívan befolyásolják a kínai elnökkel kötött megállapodások
Magyarország fejlődési pályáját hosszú távon pozitívan befolyásolják a kínai elnökkel kötött megállapodások – nyilatkozta Szijjártó Péter a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.
A külgazdasági és külügyminiszter a kínai elnök és 400 tagú delegációjának három napos látogatását négy szempontból is történelmi jelentőségűnek nevezte. Kifejtette: legutóbb húsz évvel ezelőtt járt kínai elnök Magyarországon; ráadásul a két ország idén ünnepli a diplomáciai kapcsolatok felvételének 75. évfordulóját.
Kína a világgazdaság legalapvetőbb folyamataiban „utcahosszal előzi" a nyugati gazdasági folyamatokat; „és a nyugati gazdasági stratégiai sikereknek alapvető feltétele a jó együttműködés a kínai gazdasággal". Emellett háború idején jött el „a békét akaró globális többség legerősebb országának a vezetője" – közölte.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, egy olyan stratégiai partnerségi együttműködési szintre emelték a két ország közti kapcsolatrendszert, amely kategóriában a kínaiak csak öt országot tartanak számon, Európában egyedüliként Magyarországot. Efölött csupán egyetlen kategória létezik számukra, oda az orosz-kínai kapcsolatrendszer tartozik.
A tárcavezető kifejtette, a világgazdaság jövőbeni folyamatait leginkább befolyásoló fejlemény az autóipar átállása az elektromos meghajtásra. „Ahol ezen technológiai forradalomhoz kapcsolódó beruházások létrejönnek, ott jönnek létre a jövő munkahelyei, ott lesz megélhetés, ott lesz biztos fizetés, ott lesz gazdasági növekedés, ott lesz gazdasági erő" – fogalmazott.
Hozzátette, a világ jelenleg legsikeresebb elektromos autógyártó és elektromos akkumulátorgyártó vállalatai közül több kínai, amely vállalatok egy jelentős része úgy döntött, hogy az európai gyártási központjaikat idehozzák Magyarországra. Példaként említette, hogy a BYD elektromos autógyártó vállalat és három kínai elektromos akkumulátorgyártó Magyarországon épít gyárat.
„Ezzel sikerült előidézni azt a helyzetet, amire nagyon régóta nem volt példa a magyar gazdaságtörténetben, hogy egy technológiai forradalomban Magyarország élen jár" – jelentette ki.
Szólt arról is, ahhoz hogy egy ország kutatás-fejlesztési központokat tudjon magához vonzani, arra van szükség, hogy a termelésben is „legalább egy kritikus mennyiség mértékéig" jelen tudjon lenni. „Ma Magyarországra az elektromos autóipari forradalomban résztvevő és ott vezető szerepet játszó vállalatok már nem csak termelési, hanem kutatás-fejlesztési, mérnöki helyszínként is tekintenek" – hangsúlyozta.
Szijjártó Péter elmondta, hogy nukleáris területen kutatás-fejlesztésre, a nukleáris ipar és az egészségtudomány kapcsolódására, környezetvédelmi és újrafelhasználási kérdésekre fognak koncentrálni; nem a paksi erőműre. A paksi erőmű bővítését a Roszatom végzi, ő dönti el, kiket von be a munkába, eddig leginkább francia, német, amerikai cégeket vont be – jegyezte meg.
A külgazdasági és külügyminiszter emlékeztetett, Ukrajnában békét kell teremteni, a fegyverszállítások újabb és újabb pusztítást, halált okoznak; a brüsszeli és a washingtoni válasz kudarcot vallott. Magyarország és Kína azt akarja, hogy béke legyen, ezért támogatja Magyarország az orosz-ukrán konfliktus lezárását célzó kínai békekezdeményezést.
A fél éves uniós magyar elnökségről szólva, a tárcavezető közölte, a gazdasági és üzleti döntéshozók „pontosan tudják, hogy a nagy európai vállalati stratégiák nem tudnak sikeresek lenni a kínai beszállítások, a kínai vállalatokkal fenntartott partnerségek nélkül".
A kínai és az európai gazdaság szétválasztására vonatkozó terveket – amelyeket egyes baloldali politikusok emlegetnek – meg kell akadályozni – mondta Szijjártó Péter.
