Krausz Ferenc: Az Európai Unió kettős mércét alkalmaz Magyarországgal szemben

  • narancs.hu
  • 2024. május 12.

Belpol

A Nobel-díjas fizikus a BME-n tartott előadást, ahol az egyetemek „alapítványosításáról” is kérdezték.

Magyarországon vannak olyan projektek, amelyekkel hazánkban is legalább olyan esélyekkel lehet világszínvonalú eredményeket elérni, mint külföldön – mondta Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME).

Krausz Ferenc szombaton vehette át a Műegyetem Neumann professzori címét.

A Nobel-díjas fizikus a BME hallgatóinak tartott előadásában részletesen beszélt a betegségek korai kimutatására irányuló vizsgálatok kifejlesztését célzó, a Magyarországon működő Molekuláris-Ujjlenyomat Kutató Központban (CMF) zajló munkáról. Az MTI tudósítása szerint a központ ügyvezetője és tudományos igazgatója azt is elmondta, hogy a Health for Hungary – Hungary for Health (H4H) elnevezésű programban 10 éven keresztül mintegy tizenötezer önkéntestől gyűjtenek vérmintákat, hogy monitorozzák egészségi állapotuk alakulását, az esetleges betegségek kialakulása pedig kimutatható és nyomon követhető legyen. Az előadáson szó volt arról, hogy kutatásaik a rákkutatást is segítik, bár elsősorban nem a daganatos betegségek állnak azok fókuszában.

Krausz Ferenc az előadást követő sajtótájékoztatón hangsúlyozta: Magyarországon is vannak tehetségek, csak arra kell nagy hangsúlyt fektetni, hogy ha külföldre mennek, vissza is térjenek. Elmondta, a Kutatási Kiválósági Tanáccsal, amelynek elnöke, olyan programokat dolgoznak ki, amelyek kifejezetten arra irányulnak, hogy magyar kiválóságokat hozzanak vissza Magyarországra. Hozzátette, nem az a probléma, hogy elmennek a kutatók az országból, hiszen tapasztalatszerzésre szükség van. Az a fontos, hogy vissza is jöjjenek.

A Telex beszámolója szerint arra a kérdésre, hogy mit gondol a Budapesti Műszaki Egyetem jelenlegi pénzügyi helyzetéről, Krausz Ferenc azt mondta, a kérdés túl komplex ahhoz, hogy néhány rövid mondatban meg lehessen válaszolni. „Szeretném, hogy minden magyar felsőoktatási intézményben a legideálisabb körülmények között működhessen az oktatás, és ez alól a BME sem kivétel, ami az ország egyik legjobb egyeteme” – mondta a kutató, hozzátéve: „Sajnálom, ha ez jelenleg nem így van.”

A lap azon kérdésére, hogy a fiatal kutatókat milyen helyzetbe hozza, hogy az egyetemek „alapítványosítása” miatt elesnek a Horizon- és Erasmus-programoktól, azt mondta, tragikus a helyzet, ami hosszú távon nyilván nem tartható fenn. „Bizakodom, sőt meg is vagyok győződve, hogy hamarosan meg fog szűnni ez az állapot, maximum egy-két év alatt, ha másképp nem, bírósági úton. A magyar rendszer teljesen rásimul a Nyugat-Európában használatos rendszerre, ugyanaz a működési elv.

Ez az eredménye az Európai Unió kettős mércéjének velünk szemben, nem csak ebben a tekintetben.”

A tanárok helyzetéről szólva a kutató arról beszélt, hogy ez egy kulcskérdés, főleg egy olyan országnak, amelynek az a jövőképe, hogy szeretne a leghamarabb a világ élvonalába tartozni mind az életszínvonal, mind az értékteremtés képességének tekintetében. „A lehető legnagyobb hangsúlyt kell helyezni arra, hogy a tanári pályára a legmotiváltabb, legrátermettebb tanárok menjenek, és ezt nem lehet másképp, mint anyagi megbecsüléssel” – mondta Krausz Ferenc.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Teáskanna a teremben

Nem csak nálunk tartják nagyobb becsben a géniuszokat szolgáló sótlan előadóművészeket, akik szótlan engedelmességgel, önmaguk feladásával látnak neki az évszázados mesterműveknek, és nem csak nálunk gyanakodnak rögtön azokra, akikben felfedezhető az excentrizmus csírája.

„Ha lemaradok a címlapról”

A Becoming Karl Lagerfeld című sorozatban a világ­hírű divattervező bőrébe bújik napjaink egyik legismertebb német színésze, Daniel Brühl. A Becstelen brigantyk, a Hajsza a győzelemért és több Marvel-produkció sztárját karrierjének meghatározó pillanatáról és arról is kérdeztük, milyen érzés volt a divatlegenda fényképezőgépe elé állnia.

Megyünk a pokolba

  • SzSz

A Mad Max-filmek azt mutatják be, hogy van élet a civilizáció összeomlása után is; nem túl szép, nem túl vonzó, nem is túl emberi, de van.

A felejtés hullámain

Az irodalomtörténész, kritikus 2020 tavaszától 2023-íg írt blogot demens édesanyja otthoni gondozásáról, s esszészerű posztjait most egybeszerkesztette. 

Terhek alatt

  • Kiss Annamária

Nehéz Magyarországon független színházat csinálni, ez az előadás pedig kemény látlelete ennek az állapotnak.

Kell egy pont

Amikor azt javasoljuk olvasóinknak, hogy az önkormányzati választásokon az ellenzék jelöltjeit támogassák szavazataikkal, két dolgot érdemes tisztázni.

Változó idők

Brüsszel öt éve… Emlékszünk még egyáltalán, mi is történt velünk ezalatt? Nos, 2018 végén, 2019 elején az EU egy hosszabb, hét-nyolc éves növekedési ciklus vége felé járt. Általános volt a várakozás, hogy a pénzbőség, az alacsony kamatok és a stabil növekedés korszakának hamarosan vége lehet.

Nézd csak, szivárvány!  

Békéscsabán a tíz éve polgármester Szarvas Péter (Hajrá, Békéscsaba) a favorit június 9-én. A városban a narancsszínű Fidesz mellett létezik a lila és a fehér Fidesz is. Egyesek szerint az ellenzék az eddigi leggyengébb eredményét is alulmúlhatja, mások úgy vélik, nem vészes a helyzet.

 

Túl a vörös vonalon

Beterítik az országot a HÁBORÚ feliratú plakátok, a gyerekek sem bújhatnak el előlük. A kicsikben félelmet és szorongást kelthetnek, pedig nem ez az első propagandaszlogen, amelyet akár egy játszótéren is visszahallhatunk.

 

Virtus

Mindkét ellenzéki polgármesterjelölt a másik visszalépésére vár Győrben. A fideszes Dézsi Csaba András polgármestert a volt városvezető Borkai Zsolt indulása hozta nehéz helyzetbe – utóbbi most látszólag feladta. A DK-s és a civil jelölt azonban, úgy tűnik, inkább végig kitart.