A Magyarországon fogyasztott tojások jó 80 százaléka a ketreces tartásban „termelő” tyúkoktól származik, pedig több alternatív, mind állatjóléti, mind pedig egészségi szempontból előnyösebb tartási módszer is létezik. Kis tojáspiaci körkép adatok, valamint a tyúkjaiknak gyümölcsfákat ültető Heppenheimer család segítségével.
Három évtizeddel ezelőtt Magyarország világelső volt a tojásfogyasztásban, éves szinten az egy főre eső mennyiség közel 21 kilogramm volt, mára azonban jelentősen visszaestünk: kicsúsztunk a „legjobb” tízből is. A statisztikák szerint itthon évente átlagosan 240-250 tojást fogyasztunk, a legintenzívebb a karácsonyi és húsvéti időszak, amikor akár 40 százalékkal is többet vásárolunk. Magyarországon jelenleg 550 gazdaság termel tojást, ezek 2022-ben csaknem 2,5 milliárd darabot „állítottak elő”. Noha az utóbbi években itthon is egyre keresettebbé váltak a nem ketreces tartásból származó tojások, a többség még ma is inkább az olcsóbb típust választja. Leghatékonyabban és legkisebb költséggel a ketreces tartással lehet előállítani az étkezési tojást, a mélyalmos esetében ennél 15-20 százalékkal, szabad tartásban pedig 40-50 százalékkal magasabbak a költségek, míg a biotartás (ökológiai tartás) a ketrecesnek mintegy duplájába kerül. A költségek a szabadtartás és a bio esetében szinte azonosak, mivel a ketreceshez képest kisebb egységekben tartják az állatot és az automatizálás lehetősége is kevés, így termelési önköltség másfélszerese vagy a duplája.
Itthon jelenleg a tojások 80–85 százaléka ketreces tartású tyúkoktól származik, a tojók ennél a formánál egymás fölött, zárt ketrecekben vannak elhelyezve, akár több sorban is. Ez esetben egy tojóra minimum 750 négyzetcentiméternek kell jutnia, ami körülbelül egy A4-es papírlapnak felel meg. Egy ideig úgy tűnt, az Európai Unió döntést hoz arról, hogy 2027-ig fokozatosan szűnne meg a ketreces tartás, de a szigorúbb állatjóléti elvárások bevezetése egyelőre lekerült a napirendről. Itthon szó volt arról is, hogy a nagy áruházláncok 2025-től levennék a polcokról a ketreces termelésből származó tojást, ám ezzel kapcsolatban sem történt még előrelépés. Ez egy részről azért is lehetséges, mert a jelenlegi gazdasági környezet miatt az emberek újra a legolcsóbb termékeket preferálják, illetve nincs a ketreces tartásnak alternatívája, a kieső mennyiséget így nem tudnák pótolni.
• Mi határozza meg a tojás ízét?
• Hol kaphatók a Heppenheimer-tojások?
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!
