Egy hónappal előbb lett kedvezőtlenebb az inflációs trend, mint Katona Tamás várta
„Nyilvánvalóan arra kínosan ügyel(t) a kormány, hogy még az áprilisi, majd pedig a soron következő, a májusi infláció is rendben legyen – nem véletlenül léptek az üzemanyagárak területén –, de június 9.-e után kevésbé lesz fájdalmas a kormány számára a magas infláció.” Így értékelte Katona Tamás a most megjelent áprilisi adatot. Az infláció – mind éves, mind havi alapon – magasabb volt, mint márciusban, s a maginfláció is a drágulás folytatódását vetíti előre. A Központi Statisztikai Hivatal korábbi elnöke szerint az infláció dinamikájának a gyorsulása az elkövetkező hónapokban nem lesz vészes, tizedszázalékokban mérik majd, aminek eredményeként az évet – december/december összehasonlításban – 4,5-5 százalékos inflációval zárjuk majd.
Nincs miért tapsikolni a pénteken megjelent inflációs adat kapcsán: 14 hónap után megfordult a trend: ismét növekedésnek indultak a hazai fogyasztói árak. A Központi Statisztikai Hivatal gyorstájékoztatója azt adta tudtul, hogy az idén áprilisban a fogyasztói árak átlagosan 3,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. A maginfláció még mindig magasabb annál (4,1 százalékkal), igaz, egy hónappal ezelőttihöz képest valamelyest mérséklődött az ütem (akkor 4,4 százalék volt). Az élelmiszerek ára kereken 1 százalékkal nőtt, a szolgáltatások 9,5, a gyógyszer, gyógyáruk ára 7,3 százalékkal drágult, a járműüzemanyagok ára pedig 6,6 százalékkal emelkedett. Ugyanakkor a háztartási energia 4,5, ezen belül a vezetékes gáz 9,2, az elektromos energia 2,9 százalékkal olcsóbb lett.
Forrás: KSH
Márciushoz képest áprilisban átlagosan 0,7 százalékkal emelkedtek az árak. Ezen belül az élelmiszerek átlagosan 0,3 százalékkal drágultak, a szolgáltatások pedig 1,3 százalékkal. A járműüzemanyagok ára 3,5 százalékkal nőtt, miközben a háztartási energiáért 2,4, ezen belül a vezetékes gázért 4,5 százalékkal kevesebbet kellett fizetni
Forrás: KSH
Vajon mi szűrhető le az adatokból, a többi között a maginfláció alakulásából, hiszen arra szokták azt mondani, hogy a kockázat irányát jelzi? Katona Tamást kérdeztük.
Az árindexhez viszonyítva, a maginfláció még mindig magasabb, erre szoktuk mondani, hogy felfelé mutató kockázat, azaz nőni fog az infláció – mondta a szakértő, hozzátéve: annyi talán a különbség, hogy most már a bázishatás is kezd kiesni. Mindenesetre az várható, hogy a következő hónapokban megindul az infláció – szögezte le, megjegyezve: „én korábban ezt csak májusra tettem, de már áprilisban egytizeddel emelkedett, s ez folytatódik majd a következő hónapban is”. Mindez annak ellenére történt, hogy a kormány lépett, „nekiesett” az üzemanyagárnak, de ezt nem lehet ilyen módon fenntartani, mert megint úgy járunk, mint az előző árspakával – figyelmeztetett. Szerinte az infláció ismételt gyorsulása nem lesz vészes, tizedszázalékokra fog rúgni, de ezzel – ami most látszik – az év végére a december per december mutató 4,5-5 százalékos lehet.
Mi lesz a választás után? Hiszen akkor már épphogy a magasabb infláció kedvezhet a kormánynak, például az áfabevételek miatt? – kérdeztük. Katona szerint a kormány nyilvánvalóan kínosan ügyel(t) arra, hogy az áprilisi infláció rendben legyen, és majd még a májusi is, de azért arról nem lehet megfeledkezni, hogy mit éreznek az emberek a pénztáraknál. „Mindenesetre június 9.-e után kevésbé lesz fájdalmas a kormány számára a magas infláció” – szögezte le.
Sokkal fontosabb kérdés azonban szerinte az, hogy milyen megszorítás lesz június 9.-e után. Mindenesetre a Standard & Poor’s múlt heti jelentéséből kiderült: a kormány arról biztosította a hitelminősítőt, hogy a választás után kiigazítások lesznek. Nyilvánvalóan újabb beruházásokat fognak elhalasztani, illetve nem indítanak újakat, de persze a „szent teheneket” – mint a kínai beruházások – nem bántják – vélekedett Katona. A megszorítás, a kiigazítás azonban elengedhetetlenné vált, hiszen olyan magas az államháztartási hiány, hogy ha nem változtatnak azon, akkor a forint el fog szállni. A befektetők és a pénzpiacok ugyanis választás előtt megértőek, de utána elvárják, hogy lépjen a kormány, és ez be is fog következni.
A Központi Statisztikai Hivatal volt elnöke még egy problémát lát, amit nem is nevez kicsinek, nevezetesen azt, hogy a gazdaság nem indult meg, amit a minap megjelent ipari adat is mutat (10,4 százalékos volt a visszaesés, az egy évvel korábbihoz képest, munkanappal kiigazítottan pedig 2,8 százalékra rúgott – a szerk.), de a többi ágazat sem teljesített fényesen, beleértve az építőipart (amely a legfrissebb, februárra vonatkozó jelentés szerint éves alapon 3,2 százalékkal ugyan nőtt, de januárhoz képest durván, 8,5 százalékkal visszaesett – a szerk.). Sőt, hiába örült Nagy Márton annak, hogy nőtt a kiskereskedelmi forgalom (4,2 százalékkal), csak éppen elfeledkezik egy lényeges dologról, arról, hogy az idén a vásárlásokat mindig megdobó márciusban volt húsvét, míg tavaly áprilisban, ez pedig majd az áprilisi kiskereskedelmi adatban vissza fog ütni – prognosztizálta Katona Tamás.
Mint ahogy az első negyedéves 1,7 százalékos GDP-adatot sem lehet egykönnyen megmagyarázni – vélekedett, megjegyezve, hogy még a tavalyi adatról is várjuk a részleteket, azt, hogyan jött össze úgy a 0,9 százalékos zsugorodás, ami ugye azon is múlt, hogy 68 százalékkal nőtt a mezőgazdaság, miközben azonban annak bruttó szemléletű adatai nem ezt mutatják. Az egy dolog, hogy mindig a német gazdaság teljesítményére fogják a magyar gazdaságét – magyarázta –, de azt azért nem lenne szabad elfelejteni, hogy a magyar gazdaság versenyképtelen, s visszahat az ipar túlzott függősége a járműgyártástól, az akkumulátoripartól. Ez pedig már egy több mit tíz éve megfigyelhető tendencia – mutatott rá.
