Budapest Art Bridge néven új galériát avattak fővárosban, melynek művészeti vezetője L. Simon László

Vitaesteket, zenei esteket és könyvbemutatókat is szeretne rendezni a jövőben a csütörtökön nyílt Budapest Art Bridge (BAB) nevű kortárs művészeti galéria és rendezvényhelyszín. A megnyitón Gerencsér László, a BAB galériát alapító Laterex Építő Zrt. tulajdonosa elmondta, ez a helyszín más lesz, mint az eddig megszokott galériák és kulturális intézmények.

Ezután nemcsak a kultúráról esett szó, hanem a kultúra és a polgárság kapcsolatáról, amelyet Navracsics Tibor fejtett ki. – Nagyon sokszor akartuk tetten érni azt, hogy megszületett a polgárság. Teljes bizonyossággal még most sem merném kijelenteni, hogy Magyarországon a polgárság új életre talált, hacsak nem az ilyen szalonokban, galériákban, találkozási helyeken – fogalmazott a közigazgatási és területfejlesztési miniszter. Kiemelte, hogy a BAB magántőkéből jött létre, egy magánszemély mecenatúrájának, szponzorációjának, a közjó érdekében tett áldozatvállalásának köszönhetően. – Ha megszületik az a felismerés, hogy akinek több adatott, annak többet is kell adnia a közért, magyarán amikor noblesse oblige (a nemesség kötelez) kultúrája ismét megjelenik és trenddé válik, divattá válik, akkor már mondhatjuk valóban, hogy erős polgári Magyarországunk van – fogalmazott a miniszter.

L. Simon László, a BAB művészeti vezetője és az első kiállítás kurátora megnyitójában szintén a magyar kultúráról beszélt. – Gerencsér Lászlót több mint két évtizede ismertem meg, amikor az Agárdi Termálfürdőt építette egy korábbi vállalata, és azóta hol szorosabb, hol kevésbé szoros kapcsolatban voltunk, de mindenesetre ennek az együttműködésnek voltak az én életemben fontos állomásai. Amikor a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója voltam, akkor az ott beindított Mecénás Szalonban a nemzet múzeumának egyik legfőbb támogatója Gerencsér László volt. Egyik pillanatról a másikra több tízmillió forintot adott nekünk műtárgyvásárlásra – idézte fel L. Simon. Elmondta azt is, hogy Gerencsér őt kereste meg, hogy nyitna egy kortárs kulturális központot, ahol két-három havonta kiállításokat rendezhetnének.

A megnyitón aztán röviden a művekről is szó esett. L. Simon elmondta, hogy a BAB-ban olyan alkotókat akarnak bemutatni, akik megítélésük szerint a honi és a határon túli magyar művészet élvonalába tartoznak vagy tartozhatnának, ám „a világtrendekhez igazodó kurátori szűkkeblűség, a divatokat kiszolgáló művészettörténészi szakértelem nem akarja őket a helyükön kezelni”. A kurátor a jelen tárlathoz két, Szolnokon élő és alkotó művészt választott ki, akiknek művészetére a történetmesélés jellemző, de nem nélkülözik a repetíciót. Szabó György szobrászművész kisplasztikáin például különböző konstruktív, gépeket időző formákon tűnnek fel angyalfigurák, Posta Máté nagy méretű festményein Velence épületeinek málló falait és feliratait láthatjuk, illetve budapesti városképeket, melyeken az ablakok tükröződő felülete megsokszorozza a látványt.