Ez a valaha volt legdrágább európai parlamenti kampány Magyarországon

A 2024-es hazai EP- és önkormányzati választáshoz közeledve, szinte lehetetlen kikerülni a politikai tartalmú hirdetéseket a közösségi médiában. Ezért a Political Capital, a Mérték Médiaelemző Műhely és a Lakmusz úgy döntött, hogy közösen nyomon követik, elemzik és ellenőrzik a kampányban népszerűsített, fizetett tartalmakat és feltárják, kik finanszírozzák ezeket. Legfrissebb kutatásuk a 2024 április 21. és május 4. közötti időszakot vette górcső alá. 

Azt már biztosan állítják az elemzők, hogy eddig ez a legdrágább EP kampány Magyarországon. A Fidesz ismét megmutatta, hogy van elég pénze, ha kampányhirdetésekről van szó. A kormánypárt 155,9 millió forintot költött 14 nap alatt. Ebből a Facebookon 120,9 millióért hirdettek a politikusai, jelöltjei és tagszervezetei, ami több, mint az év megelőző 16 hetében. A Google-on pedig 35 milliót költött a párt a vizsgált két hétben, miközben az idén addig összesen csak 4,5 milliót. Tehát a Fidesz megduplázta az idei összes költését, évkezdettől számítva 2,5-szer annyiért hirdetett, mint 13 ellenzéki párt összesen.

Az ellenzéki pártok közül csak a DK fizetett többet az utolsó vizsgált két hétben, de a Facebookon és a Google-on elköltött 15,3 milliójuk így is csak a tizede annak, amennyit a kormánypárt „elégetett.”

Az április 21. – május 4. közötti időszakban a Megafon 107,5 milliót költött a Facebookon, a CÖF ugyanakkor szinte teljesen leállt, még kétszázezret sem költött. Ez sem kevés összeg, azonban, ha ezt év elejétől nézzük lassan már csillagászatiba fordul a Megafon és a CÖF által elhirdetett összeg: 18 hét alatt 647,6 milliót költöttek a Facebookon és a Google-on. Ebből 479,2 millió a Megafon részesedése, és „csak” 168,4 millió a CÖF-é. Ennyi pénzből ma majdnem 400 ezer Big Mac szendvicset lehetne venni – szemléltette a CP.

Az elemzés megállapította azt is, hogy a főpolgármester választáson induló négy jelölt népszerűsítésére a Facebook oldalaikon március közepe óta összesen 71,2 millió forintnyi hirdetés futott. Ennek 80 százaléka Szentkirályi Alexandra hirdetéseire ment, 14 százaléka Vitézy Dávidéira, és csak 6 százaléka Karácsony Gergely hirdetéseire. A Mi Hazánk jelöltje, dr. Grundtner András eddig nem hirdetett.

Először fordult elő, hogy a Facebook hirdetéseket távolított el a hirdetési szabályok megsértése miatt. Három megafonos influenszer, A kopasz oszt, Apáti Bence és Deák Dániel összesen öt hirdetését állította le a Facebook. A hirdetésekben közös, hogy április 26-án indították őket, és Magyar Péter lejáratásáról szóló videós tartalmak voltak bennük.

Feltehetően nem rendszerszintű, hanem eseti törlésekről van szó, felhasználói bejelentések hatására. Erre utal az, hogy mielőtt letiltották őket, mindegyik hirdetésre elköltöttek több százezer forintot (az öt hirdetésre összesen 1,8 milliót), így azok mintegy négyszázezer felhasználóhoz jutottak el. Az elemzők úgy látják, hogy ezek az esetek rávilágítanak a Meta inkonzisztens és átláthatatlan tartalommoderálására.

Az IP narratíva górcső alá vételekor azt állapította meg az elemzés, hogy a kormánypárti tartalmakban Magyar Péter beépült a háború-, migráns- és genderpárti dollárbaloldalba. Az ebben az időszakban a Facebookon futó, politikainak megjelölt, minimum 100 ezer forintos egyedi hirdetések 43,2 százaléka (290 a 671-ből) tartalmazott elemzői konszenzus szerint ellenségképző narratívát. Ezeket május 5-éig 136,9 millió forintért hirdették összesen. Az összeg 99 százalékát kormányzati irányítású szereplők fizették. Sorrendben: a Megafon, a Fidesz, a hirado.hu, a Mediaworks, a Ripost, a Borsonline, a Metropol és a PestiSrácok.hu.

Az ellenségképző narratívákra költött összeg maradékából 750 ezer forintot költött Vitézy Dávid, 500 ezret a Mi Hazánk, 125 ezret az Ellenszél.

A Magyar Péter elleni kommunikációs offenzíva továbbra is domináns eleme a kampánynak, de az ereje a korábbi hetekhez képest valamelyest mérséklődött. A fő üzenetek nem változtak. Azzal igyekeznek elvenni az általa okozott politikai turbulencia élét, hogy Márki-Zay Péterhez hasonlítják, előhívva a 2022-es választások emlékét. Újdonságot az jelent, hogy részben visszatértek a „nőbántalmazó” narratívához, illetve, hogy bárkit tűz alá vesznek, aki felszólal egy Magyar Péterhez köthető megmozduláson.

Magyar Pétert a DK, sőt, a Mi Hazánk is támadja. Gyurcsány Ferenc pártja – nevét nem említve – egy maffiából kilépő besúgónak bélyegzi, az Ellenszél pedig a TISZA pártot álellenzéki formációnak. Toroczkai László pedig állítólagos külföldi kapcsolataival igyekszik hitelteleníteni, a kormányoldal narratíváihoz illeszkedően.

Az ellenségképző narratíva része az is, hogy az európai háborúpárti politikusok ki akarják robbantani a harmadik világháborút és elnémítják a békepárti hangokat. Emellett jól bevált receptként a kormányoldal továbbra is terjeszti azt az elmúlt másfél-két évben felépített tartalmat, amely szerint az ellenzéki pártokat és a szerintük velük együttműködő médiát Soros György, valamint a „nemzetközi globalista” „háború-, gender- és migrációlobbi” finanszírozza.