Egekbe emelkedett a rövidlátás gyakorisága

Sok civilizációs betegség vált az utóbbi évtizedekben (elcsépelt közhellyel) „járványossá”, de a rövidlátás gyakorisága valóban az egekbe emelkedett. Az erre hajlamosak azonnal tudni is vélik ennek okát: a mobiltelefonok és a tabletek. De vajon mi a helyzet a könyvekkel? A szemnek teljesen mindegy, hogy nyomtatott vagy elektronikus ábrákat néz közelről, ugyanúgy romlik tőle. Ettől még igaz, hogy aki sokat van szabadban, és nem folyton 20 centire fókuszál, valamivel ritkábban lesz rövidlátó.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az évszázad közepére már minden második ember szemüveges lesz. Pontosabban messze nem lesz mindenkinek szemüvege, akinek szüksége lenne rá, hiszen a szemüveg az a gyógyászati segédeszköz, amelyből a harmadik világ szegényei a legnagyobb hiányt szenvedik. Mindenesetre, ha a jelenlegi trendek folytatódnak, 2050-re az emberiség fele rövidlátó lesz. Ez nem egyszerűen azt okozza, hogy a miópiások (rövidlátók) nem látnak rendesen távolra, de a betegség számos más, sokkal súlyosabb, akár vaksággal végződő szembetegségek (szürke és zöld hályog, makuladegeneráció) előfutára lehet. A harmadik világban (szemüveg hiányában) a rövidlátás olyannyira rontja az ember életminőségét, munkaképességét, és ezáltal szocioökonómiai státuszát, amit a fejlett országokban elképzelni sem tudnak.

• Mit mutatnak a kísérletek, mitől alakul ki gyerekkorban a rövidlátás?
• Mennyi embernek kell(ene) szemüveget viselnie a becslések szerint néhány év múlva?
• A mobiltelefonok és tabletek a hibásak? De mi a helyzet például az olvasással?

A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap május 16-ig kapható 2024/19. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!