Megjelent a fronton a „teknőstank”
Néhány hete furcsa dologra lettek figyelmesek az ukrán drónkezelők Krasznohorivka térségében: egy guruló kerti fészer támadta meg a védvonalaikat, melyből egy hatalmas ágyúcső lógott ki. Már ekkor világossá vált, hogy a legújabb orosz „védelmi rendszert” láthatjuk akcióban: az orosz műszakiak fogták magukat és hegesztettek egy kisebb épület méretű fémketrecet egy T-72-es harckocsira.
As said, Russian tank that attacked Ukrainian positions on the Krasnohorivka, Donetsk direction; today. pic.twitter.com/jfjHeIwjvj
— Special (Kherson) April 8, 2024
Az offenzívát követően egyre több és több, ehhez hasonló jármű bukkant fel a szektorban: világossá vált, hogy a Krasznohorivkát ostromló orosz gépesített dandár számos harcjárművet átépített.
Russian Turtle Tank 3.0 just dropped. pic.twitter.com/KdagqNhK4v
— Clash (Report) May 6, 2024
Ez a T-72-es pedig még aknamentesítőt is kapott a "háztető" mellett.
The new turtle dropped. pic.twitter.com/QPxbChYPoH
— ayden (@squatsons) May 5, 2024
Természetesen az orosz harckocsizók maguk is elbüszkélkedtek a „fejlesztéssel.”
/2. Same tank. pic.twitter.com/9tCl5NE56b
— Special (Kherson) April 8, 2024
Eddig úgy néz ki, a „teknőstankok” kifejezetten Krasznohorivka térségében dolgoznak, de nem lenne meglepő, ha a frontvonal egyéb szektoraiban is felbukkannának.
Előnyök és hátrányok
A furcsa tákolmány elsődleges célja egyértelműen az, hogy az ukrán dróntámadások ellen védelmet nyújtson az orosz harcjárműveknek. Egyes források szerint e célból a ketrec alatt megbújik egy elektronikus harcászati modul is, melynek célja az ellenséges drónok kommunikációs rendszereinek zavarása.
Nagyon valószínű, hogy ezt a feladatot az improvizált páncélzat valamelyest teljesíti is.
Szinte biztosra vehető, hogy az ukrán „bombázódrónok” ellen védelmet nyújt a kiegészítő-páncélzat. A legtöbb ilyen eszköz egyszerű gyalogsági kézigránátokat vagy aknagránátokat dobál, alacsony sebességgel és rombolóerővel. Az ilyen támadások elsődleges célja, hogy az elhagyott harcjárműveket azok gyenge pontján sebezzék, vagyis például bedobnak egy kézigránátot egy nyitva maradt búvónyíláson, melynek következtében a harcjármű kigyullad, a lőszerkészlet pedig berobbantja a technikai eszközt. A "teknőspáncél" alatt rejtőző harcjármű búvónyílásaihoz ezek a drónok nem férnek hozzá.
A Ukrainian drone throws a grenade into the hatch of a Russian T-90M Proryvka tank towards Avdiivka pic.twitter.com/zxC3adNsDZ
— TOGA (@TOGAjano21) May 8, 2024
Szintén lehet értelme a megoldásnak olyan esetben, ha adott technikai eszköz gyalogosokat is szállít. A második világháború óta elterjedt megoldás a szovjet / orosz haderőben a gyalogosok harckocsikon való szállítása, és mivel a küzdőtérben erre nincs hely, a lövészek a páncéltesten utaznak, ahol kitettek az ellenséges tüzérségi- és géppuska tűznek. Ha a „teknőstank” külső páncélzata és páncélteste között hagytak elég helyet gyalogság szállítására, az improvizált páncélzat legalább a repeszek ellen védelmet nyújthat egy lövészrajnak.
Komolyabb kockázat lehet ezeknek az eszközöknek az ukrán FPV-drónok támadása. Ezeket a VR-szemüveggel irányított drónokat általában páncéltörő robbanófejjel szerelik fel, de hogy ezeknek pontosan mekkora páncéltörő képessége van, nagyban függ attól, hogy milyen robbanófejet szerelnek fel rá. A „teknőstank” plusz védelmi rétege hatékony lehet talán egy sima PG-7-es robbanófej ellen, komolyabb eszközök ellen viszont már nem biztos. Ha valóban van elektronikus harcászati rendszer ezeken a gépeken, természetesen az FPV-drónok hatékonysága is csökkenhet.
A komolyabb nyugati páncéltörő rendszerek, például a Javelin-rakéták, páncéltörő tüzérségi rendszerek ellen viszont valószínűleg nem hatékony.
A háztetőnek szintén hátránya, hogy
- rengeteg plusz súlyt jelent a harckocsinak, így a jármű mobilitása jelentősen csökkenhet, üzemanyag-fogyasztása komolyan nőhet,
- egyelőre nem tudták az orosz mérnökök úgy megoldani a kiegészítő-páncélzat kérdését, hogy a torony forgatható legyen, így a plusz páncélzattal felszerelt harcjárművek gyakorlatilag csak egyenesen, illetve a teljes páncéltest forgatásával képesek fő fegyverükkel tüzelni.
Az ukrán haderő egyébként legalább egy ilyen páncélost kilőtt már (a 4 ismert példányból), tehát elmondható, hogy ez a megoldás még tényleg messze van a tökéletestől.
/1. Abandoned Russian turtle tank on the Krasrohorivka front. Recently, the Russians have been using more tanks with modifications like this one. https://t.co/UAtPkv0roc
— Special (Kherson) April 25, 2024
Ez a harckocsi-fejlesztés jövője?
Az ukrajnai háború rengeteg harckocsi- és harcjármű-fejlesztési tanulságot hordoz magában, nyilvánvaló, hogy a bevált innovációkat más haderők is átemelik majd a nemzetközi színtéren.
Joggal lehet arra számítani, hogy ha a teknőstank hatékonynak bizonyul, más országok haderőiben is felbukkanhatnak ilyen páncélosszörnyetegek.
Egyelőre a nyugati hatalmak persze teljesen másban gondolkoznak drónvédelem terén, ilyen például:
- a toronyra épített automatizált légvédelmi gépágyú,
- a harckocsira gyárilag integrált elektronikus harcászati rendszer,
- légvédelmi lézer.
Mindez persze jelentős plusz költséget ró a fejlesztési és gyártási folyamatra, vagyis a high-tech megoldásokat használó harcjárművek lényegesen drágábbak lesznek a szofisztikált elektronikus rendszereik miatt.
A szegényebb országok, kisebb haderők számára azonban nem kizárt, hogy előremutató megoldásnak bizonyulnak az ehhez hasonló sufnituning innovációk, így joggal lehet számítani, hogy például Afrikában, a Közel-Keleten vagy éppen Mianmarban felbukkannak majd az ukrajnai háborúban nagy sikert arató FPV-drónok után hamarosan a tyúkketrecek és teknőstankok is.
Címlapkép forrása: Getty Images
