Kutatók állítják, hogy székely-magyar rovásírás jeleket találtak a több tízezer éves európai piramisokban

A Visoko város melletti boszniai piramisok völgye az állítólagos régészeti lelőhely, mely mintegy 30 kilométerre található Bosznia fővárosától, Szarajevótól északra. Semir Osmanagić, a bosnyák régész és kutató 2005 óta irányítja az intenzív régészeti feltárásokat ezen a területen. Osmanagić feltételezése szerint ezen a helyen található Európa legrégebbi és legnagyobb piramisai. Fényképek készültek a völgyet körülvevő felszíni formákról, melyek alapján jelenleg kilenc piramisalakzatot azonosítanak. Az öt legismertebb piramis neve a Nap (Visočica), a Hold (Plješevica), a Sárkány (Bučki gaj), a Szeretet (Četnica) piramisa és a Föld temploma (Krstac).

Az „Első Nemzetközi Tudományos Tanácskozás a Boszniai Piramisok Völgyéről” 2008. augusztus 25-30 között zajlott Sarajevoban. A rendezvényre több mint 50 tudóst hívtak meg különböző országokból, mint például Egyiptom, Szaúd-Arábia, Kína, Oroszország, Lengyelország, Nagy-Britannia, Magyarország, Ausztria, Horvátország, Montenegró és természetesen Bosznia-Hercegovina.

A résztvevők között régészek, geológusok, fizikusok, egyiptológusok, kémikusok, építészek és geodéziai kutatók is voltak, akik értékes véleményekkel szolgáltak. Az eseményről számos újság és képcsatorna is tudósított.

10 nyugtalanító kérdés a piramisokról, amelyeket évszázadok alatt sem tudtunk megválaszolni

Olvass tovább...

Olvass tovább...

Friedrich Klára, a rovásíráskutató, már előzetesen a rendezvény egyik alelnöke volt, és a visokoi piramisok és az újkőkori Tordos-Vinca műveltség rovásjeleinek összevetéséért volt elismert.  Az alagútban vagy a környékén (a hiányos publikálás miatt nem egyértelmű, hogy valóban az alagútból származnak-e) feltárt írásos köveken Szakács Gábor és Friedrich Klára magyar íráskutatók a székely-magyar rovásírás 39 betűjéből eddig 21 betűt azonosítottak.

Az esemény előtt érdemes röviden áttekinteni az eddig történteket. 2005-ben Semir Osmanagic, egy bosnyák származású kutató, felhívta a figyelmet a Bosna folyó völgyét körülvevő piramis alakú hegyekre. Bár korábban kevesen vették komolyan ezt az ötletet, Osmanagic széles körű tudásával és eltökéltségével nekilátott a feltárásnak. Azóta számos érdekes felfedezést tettek, például azt, hogy a hegyek négy oldala tökéletesen tájolt az égtájak felé, és az alagútjainak oldalait számos környezetidegen jelekkel és laposra csiszolt kövekkel díszítették.

A tanácskozáson különböző nézetek hangzottak el a piramisok eredetével kapcsolatban. Például Dr. Aly Abdulah Barakat geológus emberi tevékenységnek tartja a piramisok jelenlegi formáját, míg Dr. Mohamed Ibrahim El-Anbaawy geológus inkább természeti folyamatokra vezeti vissza a jelenséget. A vita azonban nem csak a tényekről szólt, hanem szakmai féltékenységből fakadó támadásokat is eredményezett Osmanagic ellen.

223 piramis találtak egy Afrikai országban, ez kétszer annyi, mint amennyi Egyiptomban található

Olvass tovább...

Olvass tovább...

A tanácskozás során a piramisokról és más piramisokról is előadások hangzottak el, és a résztvevők kérdéseket tehettek fel az előadóknak. Friedrich Klára által összeállított tanulmány nagy figyelmet kapott, amely bizonyította a Boszniai Piramisok Völgyének és más helyek rovásírásainak hasonlóságát.

A tanácskozás végén egy 11 tagú testület ajánlásokat fogalmazott meg a jövőbeli kutatásokra vonatkozóan, és ezeket egyhangúan elfogadták. Ezek közé tartozott a további tudományos kutatások szükségessége a piramisok völgyében, valamint egy új intézet létrehozása a piramis kutatására. A rendezvény jelentőségét mutatja, hogy az ország vezetői is üdvözölték és támogatták azt.

Az alábbi videóban a saját szavaival lehet meghallgatni a professzort a talált írásjelekről: