Nyugati az ország, de keletre tart, Kína elvárja az Orbán-kormánytól, hogy a szószólója legyen az Európai Unióban

Orbán Viktor miniszterelnök jelentős sikerként könyvelte el a háromnapos diplomáciai eseményt. „2009-ben Pekingben én, az akkori magyar ellenzék vezetője és Hszi elnök – akkor még alelnökként − megállapodtunk, hogy erősíteni fogjuk a magyar−kínai kapcsolatokat. Tizenöt évvel később 18 megállapodást írtunk alá, és több mint egy tucat egyeztetésen vagyunk túl, aminek eredményeként egy mindenre kiterjedő stratégiai megállapodást kötöttünk egy új korszak tiszteletére. Ezt nevezem én KONNEKTIVITÁSNAK” – fogalmazott büszkén az X (korábban Twitter) közösségi oldalon megosztott bejegyzésében Orbán Viktor miniszterelnök Hszi Csin-ping kínai elnök tegnapi távozása után. Az üzenetet záró angol eredetű szó (connectivity) az Orbán-kormány által meghirdetett politikai-gazdasági krédóra utal, amely elveti a demokratikus Nyugat és az autokratikus Kelet között kialakuló blokkosodást, s egyfajta hídszerepet képzel el hazánknak a Peking és Moszkva által is szorgalmazott új multipoláris világrendben. Kérdés persze, hogy milyen árat kér cserébe az ázsiai nagyhatalom hazánktól.

Szijjártó Péter külügyminiszter már konkrétumokkal is szolgált. Hamarosan elkezdik a felek a Ferihegyi repteret a Belvárossal összekötő magasvasút előkészítését, valamint továbbfejlesztik a magyar elektromos autók töltőrendszerét. A felek kiemelték a nukleáris együttműködés kiterjesztését a teljes iparágra, cserébe hazánk szarvasmarha-szaporító anyag és cseresznye exportálásába kezdhet Kína felé.

A budapesti látogatás nemzetközi sajtóvisszhangja is hasonló kétségekről árulkodik. A Frankfurter Allgemeine Zeitung „Vasbarátság” című cikkében megállapította, míg Párizsban a világpolitikáról folytatott tárgyalások álltak a középpontban, addig Belgrádban és Budapesten gazdasági projektekről szóló megállapodásokat kötöttek. Az egyik évek óta tervezett, de nemrég elakadt projekt a Budapest–Belgrád-vasútvonal, amelyet kínaiak újítanak fel. A pekingi vezetés mindkét ország állami médiájával való együttműködéséről is megállapodott. Vang Ji külügyminiszter nemrég világossá tette: Peking azt várja el Budapesttől, hogy hazája szószólója legyen az Európai Unió­ban. A South China Morning Post beszámolója szerint Vang felszólította Szijjártót, használja fel Magyarország 2024 második fél évében esedékes uniós elnökségét arra, hogy „racionális és baráti álláspontot”, valamint „aktívabb és pragmatikusabb Kína-politikát” képviseljen − állapította meg a FAZ.

Az osztrák Die Pressében megjelent írás címe is sokatmondó: „Hszi Csin-ping és a barátság nagy ára”. A lap felidézte, hogy Kína eddig mintegy 15 milliárd eurót fektetett be Magyarországon. Magyarország kínai vakcinákat vásárolt a világjárvány idején. Ígéretet tett arra is, hogy megépíti az első kínai egyetemi campust az EU-ban. Végül a két ország biztonsági paktumot írt alá. Hszi Belgrádban is otthon érezte magát − jegyezte meg az osztrák lap. A szerb fővárosban tett kétnapos látogatása során vörös nemzeti zászlók és túlméretezett üdvözlő üzenetek tengere fogadta.

A Financial Times nemcsak a kínai elnök budapesti látogatásával foglalkozott, hanem teljes európai vizitjét is értékelte, amit „terméketlennek” nevezett. A lap emlékeztetett az államfő öt évvel ezelőtti európai útjára, amikor még azt remélte, hogy rá tudja erőltetni az akaratát a Nyugatra. „E heti európai körútjára gyökeresen más körülmények között került sor.” A kontinenstől való távolléte alatt Kína gazdasági növekedése lelassult, és magára vonta a Nyugat haragját azzal, hogy hallgatólagosan támogatta Oroszországot az Ukrajna ellen elindított háborúban. Bár a kínai vezető az utazást az Európához való közeledés lehetőségeként is kezelhette volna, ehelyett inkább a megosztást választotta, amit európai útjának állomásai is jeleznek.

Több mint határátkelőhely

Érthetetlen volt, hogy miért írtak ki tavaly közbeszerzést a tervezett M9-es autópálya egyetlen rövid szakaszára. Mára világosabb a kép.

Az izmosodó magyar−kínai kapcsolatok miatt az Orbán- kormány nem kizárólag a vasúti összeköttetést akarja erősíteni Magyarország és Szerbia között (épül a Budapest−Belgrád-vasútvonal), hanem a közútit is. Ezt támasztja alá, hogy Szerbiával és kínai partnerekkel közösen döntés született egy új, nagy forgalmú tompai határátkelő kialakításáról. A megegyezést Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter jelentette be csütörtök este, Hszi Csin-ping kínai elnök és Orbán Viktor miniszterelnök közös sajtótájékoztatója után.

Felszállt a füst – kommentálta a bejelentést lapunknak egy neve elhallgatását kérő közlekedési szakember, aki szerint a hazai autópálya-építésekkel összefüggésben jelentősnek mondható a magyar−szerb közúti határon található tompai határátkelő fejlesztése. Mint emlékeztetett rá, 2023 őszén írták ki a tervezési tendert az M9-es autópálya egyetlen, hozzávetőleg 50 kilométeres szakaszára, a szekszárdi hídon átvezető út folytatására, az 51-es főúttól az 54-es, majd tovább az 53-as főútig. Innen pedig M95 néven építenének egy leágazást is Tompa felé, az országhatárig. Ezzel függött össze a március elején megjelent kormányrendelet a tompai határátkelőhely fejlesztéséről.

Akkor még nem lehetett érteni, miért lett hirtelen fontos a Kőszegtől Debrecenig tervezett M9-es ( korábbi nevén déli) autópálya építésének ez az egyetlen szakasza. Szijjártó Péter bejelentését követően azonban világossá vált – erről közölt elsőként cikket a Telex.hu is –, hogy ezen a módon szeretnék összekötni a szerbiai A1-es autópályát, valamint a magyarországi autópálya-rendszert. Ahogyan névtelen forrásaink fogalmaztak: így teremtve alternatívát a délről érkező és abba az irányba távozó tranzitforgalomnak, ami az ország déli részében jelenleg a Budapest és Szeged közötti M5-ös autópályát használja a röszkei közúti határátkelővel.

A közlekedési szakemberek észszerű és elfogadható fejlesztési elképzelésnek nevezték, hogy a jelentős délről érkező vagy abba az irányba tartó nemzetközi átmenő forgalom egy részét áttereljék az M5-ösről a jelenleg kihasználatlan M6-os autópályára, amely Budapestet köti össze Pécsen keresztül immár a horvát határral.

Mint megtudtuk, ennek a tervezett fejlesztésnek három előnye is volna. Tehermentesítené az M5-ös forgalmát, ami különösen Kecskemét és Budapest között jelentős. Mellette nagy forgalmat generálna a sokak által csak „néptelennek” nevezett M6-os autópályán. Komoly előnye volna ennek a megoldásnak az is, hogy az M6-os csak a legutolsó szakaszán csatlakozna be az M0-s déli szektorába; jelentősen tehermentesíthetné ezzel az ország legforgalmasabb útját, egyben összeköttetést biztosítva a Hegyeshalom felé tartó M1-es autópályával.

Az ország legforgalmasabb tranzitútja éppen az M1−M0−M5, amelyen kapacitásgondok leginkább a M0-on és az M1-esen jelentkeznek, ami időszakosan kiegészül az M5-ös Kecskemét és Budapest közötti szakaszával. Az M9-es autópálya alternatívát teremtene azzal, hogy a forgalom egy részét átvinné a kapacitáshiányban szenvedő M6-osra – szólt a szakmai megállapítás.

Még nem tudni, kik lesznek az M9-es autópálya 50-60 kilométernyi szakaszának a kivitelezői, de a szakértők szerint egy ilyen kis összegű beruházásban nem érdekelt a kínai fél. Mivel a terep ideális autópálya-építésre, a kivitelezés költségei a becslések alapján egy kilométerre vetítve 4 milliárd forintból kihozhatók. Mindezt azzal egészítették ki, hogy az autópálya-építést a műtárgyak (hidak, viaduktok) teszik drágává, ám ezekkel itt nem kell számolni. Így akár 200 milliárd forint körüli összegből is megépülhet a M9-es jelzett szakasza.