Akku-stratégia és környezetszennyezés kéz a kézben jár?
Az erőltetett magyarországi akkumulátor-stratégia eddigi mérlege: számos környezetszennyezési ügy, vitathatóan legális kibocsátások, jó pár munkahelyi baleset, seregnyi büntetés a munkavédelmi előírások be nem tartása miatt és többször is kórházba szállított dolgozók, amiért mérgezést szenvedtek a veszélyes anyagokkal való munkavégzés közben – sorolta a Hírklikknek Simon Gergely a hazai akku-ipar eddigi „eredményeit”. A Greenpeace regionális vegyianyag szakértője szerint az akkumulátorral foglalkozó cégek egy része gyakran környezetvédelmi engedély nélkül üzemel (a Samsung is csak nemrég kapott), és hiába volt több hónapnyi egyeztetés, a kormányzat és a fideszes politikusok egyszerűen nem hajlandóak még beszélni sem az égbekiáltó problémákról.
Komárom (SK on Hungary akkumulátorgyár), Iváncsa (SK on Hungary akkumulátorgyár), Göd (Samsung SDI Magyarország akkumulátorgyár), Bátonyterenye (SungEel HiTech Hungary akkumulátor-újrahasznosító), Szigetszentmiklós (SungEel Hitech Hungary akkumulátorhulladék-feldolgozó). Ezek azok a települések, amelyek kapcsolódnak az akkumulátor-startégiához, de az ott lévő üzemekről már kiderült, hogy például erősen szennyezik a környezetüket, vagy munkahelyi balesetek történtek, amelyek akár halálos áldozatokat is követeltek, netán az ott dolgozókat azért kellett kórházba szállítani, mert veszélyes anyagokkal érintkezhettek, veszélyes anyagokat tároltak, esetleg éppen engedély nélkül működtek. Az akkustratégia eddigi eredményei a környezet és az üzemek közelében élő emberek szemszögéből nézve egyáltalán nem pozitívak.
Simon Gergellyel, a Greenpeace vegyianyagszakértőjével lapunk azután beszélgetett, hogy a parlamentben meghiúsult a fenntartható fejlődés bizottság ülésének azon része, amelyen szakmai szemszögből foglalkoztak volna a magyarországi akkumulátor-gyártáshoz kapcsolódó hulladékok problémájával. Keresztes László Lóránt, a bizottság elnöke az ülés utáni sajtótájékoztatón elmondta, csak informális lehetett a tanácskozás akku-iparral foglalkozó része, mert a kormánypárti képviselők kivonultak az ülésről, amely emiatt határozatképtelenné vált.
Keresztes László Lóránt szerint a magyarországi akku-ipar fő problémája az, hogy a kormány döntése előtt nem végezték el azokat a jogszabályban is meghatározott vizsgálatokat, amelyek megmutatnák, milyen árat kellene fizetnie az országnak a természeti kincseink felhasználásáért, vagy a környezethasználatért. A fenntartható fejlődés bizottság LMP-s elnöke arról beszélt, azt már látni, hogy az akkumulátor gyártásával és feldolgozásával foglalkozó cégekhez rengeteg botrány, baleset, jogsértés kapcsolódik. Joggal bizalmatlan a társadalom, ha a botrányok ellen nem kívánnak érdemben fellépni a döntéshozók és azok, akiknek ez a feladatuk lenne – magyarázta.
A bizottság elnöke meghívta Szijjártó Pétert is a tanácskozásra, hiszen a külügyminiszter korábban nyilvánosan megígérte, hogy hozzájárulnak egy tényfeltáró bizottsági ülés megtartásához. Ám a külügyminiszter mellett a belügyminiszter és az energiaügyi tárca vezetője sem tartotta fontosnak, hogy azon személyesen is megjelenjen. Keresztes emlékeztetett, hogy az Akkumulátor Szövetség elnöke is többször kijelentette: az egészséges környezet és az érintett települések jogainak megóvása nem a civilek feladata, hanem az államé. Csakhogy ő sem ment el a bizottsági ülésre.
„A kormány nem akar szembenézni és választ adni a jelenlegi súlyos problémákra, nem számíthatnak az emberek a kormánypártra. Még most sem hajlandóak megfelelő szabályozást készíteni, de azt sem hagyják, hogy ezt mások megtegyék” – jelentette ki Keresztes László Lóránt.
Simon Gergely a parlamentben is kifejtette: tudják, hogy fontos az elektro-mobilitás fejlődése, de azt az ütemet, amit a magyar kormány diktál, Magyarország erőforrásai nem fogják bírni. Megszületett a nemzeti akkumulátorstratégia, de nem készült hozzá stratégiai környezeti vizsgálat a társadalmi-, környezetvédelmi-, energetikai-, vízügyi hatásokat górcső alá véve. Ráadásul ez a többi hazai stratégiával sincs összhangban. Hozzátette, miközben Magyarország az energiafüggetlenségre törekszik, idehoznak egy ilyen hihetetlen energiaigényű iparágat. Sok esetben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánítják mind az akkuhulladékos, mind pedig az akkugyáras projekteket, ami annyira felgyorsítja az engedélyezést, hogy nincs érdemi társadalmi-, tudományos részvétel, gyakorlatilag a lakosok feje felett születik meg a döntés.
A Greenpeace munkatársa azt is komoly problémának tartja, hogy az akkucégek zöldmezős beruházással jönnek létre, azaz jó minőségű termőföldeken épülnek vízbázisok közelében. „Még környezeti katasztrófát nem okoztak, de számos környezetszennyezéses esetre fény derült már az akkuval foglalkozó üzemeknél” – mutatott rá Simon Gergely. Ezek közül a két legutóbbi Gödön és Salgótarjánban történt.
Akkumulátorgyártáshoz használt, súlyosan magzatkárosító NMP-oldószert talált a Greenpeace Magyarország a gödi Samsung-üzem mellett kiömlő szennyvízben. Ez már a sokadik alkalom, hogy Gödön az emberi egészségre rendkívül veszélyes méreg kerül ki a környezetbe. Ezt a vegyi anyagot találták meg korábban a gödi kutakban, azaz a talajvízben is. Később kiderült, hogy a Samsung-gyár csak 2021-ben több mint 80 tonna NMP-t bocsátott ki a levegőbe – ezt a jogszabályok félreértelmezése miatt engedte akkor a hatóság. Az N -metil-2-pirrolidon (NMP) egy szerves oldószer, amit az akkumulátoriparban is használnak. Mérgező, magzatkárosító, szaporodási képességeket károsító hatása van.
Salgótarjánban rákkeltő, akkuhulladékhoz nem köthető méreg ömlött a Salgó-patakba a hazai akkumulátorhulladékok jelentős részét is kezelő cég, az Éltex Kft. telephelyénél, mérgezve a környezetet, súlyosan veszélyeztetve az emberi egészséget és az élővilágot – sorolta Simon Gergely, aki hozzátette: természetesen a cég tagadta, hogy tőlük folyna a méreg a patakba. „Várjuk a hatóság válaszát, mert már március 9-én jeleztük, hogy mi történik a Salgó-patakkal, de választ még nem kaptunk” – mondta a szakértő.
Szinte az összes akkumulátorokkal foglalkozó cég veszélyes anyagokkal foglalkozik, mert ez egy ilyen technológia. Eddig már több alkalommal kijutottak a környezetbe a veszélyesebbnél veszélyesebb anyagok, és úgy látjuk, hogy a gyenge hatósági intézkedésekkel és előírásokkal ezt egyelőre nem tudják meggátolni – magyarázta Simon Gergely.
Emellett a hazánkban működő akkumulátorüzemekben sorozatban történnek balesetek, a cégek nem tudják úgy üzemeltetni az akkus-gyárakat, hogy ne mérgezzenek. Dolgozók szenvednek mérgezést, a környezetbe kijutó toxikus anyagok pedig kockázatot jelentenek a helyi lakosokra és az élővilágra, a gyenge hatósági intézkedéseknek pedig nincs visszatartó erejük. Egészen kirívó szabálytalanságok nyomán is csak pár milliós büntetéseket kapnak a cégek – idézte fel Simon Gergely, aki szerint ezért van szükség szigorú jogszabályozásra, amelyet be is kell tartatni.
