Inkább Kína érdeke a meleg, baráti kapcsolat

NVZS 2024. május 11. 07:00 2024. máj. 11. 07:00

​​​​​​​„Összességében nagyobb a füstje, mint a lángja, mármint a magyar érdekek, a magyar haszon szempontjából” – vonta meg a kínai elnök budapesti látogatásának a mérlegét Szent-Iványi István. A külpolitikai szakértő szerint bizonyos projektek lehetnek hasznosak vagy jók, de ehhez nincs szükség arra, hogy ilyen meleg baráti kapcsolatokat tartsunk fenn Kínával, ami több mint irritálja a szövetségeseinket. Mint mondta, a kínai elnök nem véletlenül választotta ki a most felkeresett három országot: Franciaország Amerika-ellenessége, Szerbia és Magyarország az oroszbarátsága, s amiatt fontos, mert Kína lehetséges partnereinek tartja a Nyugattal szembeni együttműködésnek. Ez tovább erodálhatja a szövetségesi kapcsolatainkat.

Megéri-e Magyarországnak az erős kínai kapcsolat?  – kérdeztük Szent-Iványi Istvánt. 

Nyilván befektetések jönnek, ami önmagában nem rossz, de nem mindegy, hogy milyenek, és sajnos a kínaiak többsége alacsony hozzáadott értéket termel, különösen igaz ez az akkumulátorgyárakra – kezdte válaszát a külpolitikai szakértő. A belengetett új nagyberuházásokban pedig nem látni a nagy magyar érdeket. A Budapestet megkerülő V0-s vasúti körgyűrű nem nekünk, hanem a kínaiaknak kell, mivel nagyobb kapacitásra van szükségük az áruik eljuttatásához Nyugat-Európába, ezt egyébként ők ki is mondták – tehát akkor ez nem magyar, hanem kínai érdek. Vitatható a Budapestet a Liszt Ferenc repülőtérrel összekötő közvetlen vasútvonal, aminek kapcsán sokan úgy vélik, hogy ezt az összeköttetést valóban meg kellene teremteni, de nem véletlenül hangoztatja mind Karácsony Gergely, mind pedig Vitézy Dávid, hogy azt a magyarországi vasúti hálózat részévé kellene tenni, bekapcsolva például Szegedet, Kecskemétet, s nem önálló vállalkozásként kellene megvalósítani.

És mi köze Kínának egy magyar-szerb határátkelőhöz, aminek a létesítését is célul tűzték ki? – vetette fel, rámutatva, a projekt eleve vitatható, hiszen belátható időn belül Szerbia is csatlakozni fog az Európai Unióhoz, s idővel Schengenhez, így aligha lenne szükség nagy beruházásokra a két ország határán. És akkor ott van még a titokzatos nukleáris együttműködés, amiről nem tudni, hogy valójában mit takar, miről szól. Eddig az oroszokkal építtettük az atomerőművet, és most majd a kínaiakkal fogjuk? – tette fel az újabb kérdést Szent-Iványi, megjegyezve, hogy a válasz nem ismert, hiszen nem árultak el róla semmit.

Összességében nagyobb mindennek a füstje, mint a lángja, mármint a magyar érdekek, a magyar haszon szempontjából” – állapította meg. Már csak azért is, mert egyelőre mindez nem több, mint vágyálom, arról nem is szólva, hogy a projektek zöme kínai hitelből létesülne, a hitelt pedig vissza kell fizetni. Nyilván bizonyos programok lehetnek hasznosak vagy jók, de ehhez nincs szükség arra, hogy ilyen meleg baráti kapcsolatokat tartsunk fenn Kínával. És – mint felhívta rá a figyelmet – hiába a magyar kormány törekvése a meleg kapcsolatra Pekinggel, Kína még így is sokkal nagyobb mértékben fektet be nyugati országokba, mint nálunk, de még abban a Csehországban is, amellyel a viszonya nagyon rossz, szinte ellenséges. Amúgy is érdemes lenne tanulmányozni azt, ami ott történt – derült ki a szavaiból. Pár éve kínai részről hasonló ígéretdömping volt különféle beruházásokra, befektetésekre, de ezekből jószerivel semmi sem valósult meg. „Óvatosságra intenék, hiszen ismert az is, hogy gyakran jártak már itt kínai vezetők – köztük az elnök is –, ígértek sokat, szépet és jót, de ezek legfeljebb részlegesen valósultak meg” – mondta.

A kínai elnök látogatása kapcsán az is felmerül, vajon nem lehet-e a „szájkaratén” kívül más, inkább húsba vágó folyománya a szövetségeseinkkel való kapcsolatokat tekintve? – kérdeztük. Szent-Iványi szerint ezt nehéz megítélni hiszen már eleve annyira rossz a magyar kormány megítélése, hogy kérdéses, meddig romolhat még tovább. Azt azért ki meri jelenteni, hogy biztosan hozzátesz még valami pluszt. Nem csak az amerikaiak – köztük a budapesti nagykövet –, s nem is csak általában vetnek fel biztonsági problémákat is a látogatás és a kapcsolatok mélyülése kapcsán. Ez nem véletlen, hiszen Orbánék a szoros orosz- és kínai kapcsolatokkal aláássák ennek a térségnek a biztonságát. Sajnos egy ilyen látogatás és a bejelentett projektek hozzá tudnak tenni az eleve rossz megítéléshez, rárakódik arra, de arra nem kell számítani, hogy már holnaptól látjuk ennek a folyományát – mondta.

David Pressman budapesti amerikai nagykövet egy háttérbeszélgetésen – jelentette a 444.hu – a következőt mondta: „Senki sem mondja, hogy Magyarország ne üzleteljen Kínával. Mi is üzletelünk Kínával. De az a mód, ahogyan a magyar kormány ápolja a kapcsolatát Kínával, azt mutatja, hogy Magyarország kevéssé törődik saját, illetve szövetségesei biztonságával. Ezt bizonyítja, hogy Magyarország beépíti a problémás kínai technológiát a kritikus infrastruktúrájába.”

Vajon ez a látogatás beleillik-e abba a képbe, amiről például az Egyesült Államok balkáni megbízottja beszélt, miszerint egy szerb-magyar-orosz-kínai tengely kialakítása folyik? És ha igen, ez vajon összefügghet Orbán szándékával, hogy esetleg kivezesse Magyarországot az unióból? Hiszen kiszivárgott hírek szerint másfél éve Kötcsén maga mondta, hogy 2030-ban már nettó befizető lesz Magyarország, s akkor el kell gondolkodni az uniós tagságunk értelmén. „Arról még nem beszélnék, hogy a mai magyar vezetés részéről cél lenne a kilépés, hiszen, ha ezt akarnák, meg is tehetnék, ehhez elegendő lenne benyújtani egy egyoldalú kormánynyilatkozatot a kilépésről” – fejtegette Szent-Iványi, aki szerint azonban hosszú távon ott lebeg ez a kérdés a gondolataikban.

A tengely-elméletbe pedig beleillik a mostani belgrádi és budapesti látogatás, sőt még a párizsi is – derült ki a szavaiból. Franciaországgal komolyak a gazdasági kapcsolataik, az pedig ismert, hogy a franciáknak különálló az álláspontjuk Amerika megítélésében, meglehetős az Amerika-ellenességük, Hszi Csin-ping ezt is „jutalmazta” mostani párizsi útjával. Szerbia és Magyarország pedig a két, Oroszországgal nagyon közeli kapcsolatot ápoló ország, s habár hazánk már a Nyugat része, ebben is külön álláspontot képvisel, ezzel is aláásva a Nyugat egységét. Hszi Csin-ping útjának pedig egyértelműen volt egy ilyen szándéka, hogy azokat az országokat választották ki, amelyek Kína lehetséges partnerei a Nyugattal szembeni csoportosulásnak, együttműködésnek. Kína vált már a BRICS vezető erejévé (eredetileg Brazília, Oroszország, India és Kína által létrehozott, majd Dél-Afrikával és legutóbb már Iránnal, Egyiptommal, Etiópiával és az Egyesült rab Emirátusokkal kibővült kormányközi együttműködés – a szerk.), s most kovácsolja a szövetséget azokkal az országokkal, amelyek esetében a Nyugattal való szembefordulást látja. 

Szent-Iványi végezetül felhívta a figyelmet arra, hogy volt szimbolikus tartalma is a kínai elnök belgrádi és budapesti látogatásának. Belgrádba azon a napon érkezett, amelyen 25 évvel ezelőtt a NATO bombázta a fővárost, s akkor eltalálták a kínai nagykövetséget, ahol többen meg is haltak. Budapesten pedig május 9-én, az Európa-napon tárgyalt. 

Kína nem nekünk segít, csak magának

Kizártnak tart Kína részéről olyan pénzügyi befektetéseket Magyarországon, amilyeneket Orbánék várnak és remélnek – ezt mondta portálunknak Katona Tamás arra a kérdésre, vajon Kína nem azért fontos-e igazán Orbán és kormánya számára, mert attól reméli, hogy kirángatja a jelenlegi rossz financiális helyzetből az országot. A Központi Statisztikai Hivatal korábbi elnöke, volt pénzügyminisztériumi államtitkár emlékeztetett arra, hogy 2010-től kezdődően várnak erre, de hiába.  Kína mindig csak a saját beruházásaikat – mint a Budapest-Belgrád vasúti vonalat – támogatja meg, s azokat is csak visszafizetendő hitellel. A kínai projektek pedig nagyon kevés hozzáadott értéket képviselnek Magyarország számára, hiszen nemhogy a vezetők, hanem még a középvezetők is kínaiak. Mindeközben pedig úgy viselkedik az Orbán-kormány, mintha szembe akarna menni az Európai Unióval és ma már a NATO-val is. Meg kellene kérdezni tőlük, vajon tudják-e, hogy az EU és a NATO tagjai vagyunk? – jegyezte meg szarkasztikusan Katona Tamás.