Jó stressz, rossz stressz

A tudományos definíció szerint a stressz a szervezet környezeti hatásokra adott általános válaszreakciója, ami természete szerint nem pozitív és nem negatív, hanem egy univerzális élettani jelenség, amely a szervezetet felkészíti az adaptációra, azaz egyfajta készenléti reakció és az evolúció folyamatában az életben maradást szolgálta.

Napjainkra jelentősen megnőtt az olyan környezeti hatásoknak a száma, amelyek stresszt generálnak – ezek az ún. stresszorok –, azaz egyre több stresszel kell megküzdenünk. Az pedig, hogy mennyire sikeresen (vagy inkább sikertelenül), azt az úgynevezett stresszbetegségek egész sora, valamint a krónikus stressz szindróma elterjedése és népbetegséggé válása jelzi.

A szervezet folyamatosan törekszik az egyensúlyra, miközben ezt a kényes egyensúlyt folyamatosan kihívások érik. Életmódunkban számos olyan elem található, amely nincs szinkronban élettani folyamatainkkal, mégis a társadalmi normák megkövetelik. Az úgynevezett ülő életmód például olyan metabolikus folyamatokat indukál (emelkedett HDL-koleszterin-szintet, inzulinrezisztenciát), amelyek egészségünket hosszú távon veszélyeztetik, ám annak ellenére, hogy tudjuk, élettani hatásait tekintve enyhén szólva nem kedvező ez az életmód, mégsem változtatunk rajta.

A stressz szintén ebbe a kategóriába tartozik, hiszen bár tisztában vagyunk vele, hogy a kezeletlen stressz nem jó, sokszor mégsem teszünk ellene. Hatalmas feszültséget generál bennünk a felgyorsult életritmus, ami folyamatos döntéskényszerben tart bennünket valamint a külsőségekre nagy hangsúlyt fektető társadalmi beállítottság és a kirekesztődéstől való félelem, ami miatt állandó viselkedési kihívásoknak kell megfelelnünk. Mivel egy társadalom, azon belül is több közösség (például a családunk, a munkahelyünk, a baráti társaságunk) részei vagyunk, igyekszünk mindenhol helytállni, nem csalódást okozni, a velünk szemben támasztott elvárásokat maximálisan teljesíteni.

Stresszt azonban nemcsak a kulturális, társadalmi normáknak való megfelelési kényszer generálhat, hanem az életmódunk is, amelyben túl sokat dolgozunk, túl keveset mozgunk és alszunk, és amelyben túl kevés idő jut a regenerálódásra és azokra a tevékenységekre, amelyek energiával töltenek fel bennünket. Számtalan tanulmány bizonyította már, hogy a stressz számos betegség és gyulladásos folyamat elindítója és forrása.

Hogyan is működik a stressz?

Amikor a szervezet fenyegetve érzi magát, automatikusan aktiválódik egy túlélési reakció, ami során stresszhormonokat szabadít fel az idegrendszer. Gyorsul a légzés és a pulzus, valamint emelkedik a vérnyomás, lassul viszont az emésztés, és az immunrendszer reakcióképessége is megváltozik. Ezek rövid távú változások, és amint megszűnik a stresszválasz kiváltó oka, a szervezetünk is fokozatosan visszavált a kiegyensúlyozott működésre. A probléma akkor kezdődik, ha a stresszt okozó hatások szinte szünet nélkül, tartósan érnek minket, ezért a szervezetünknek, idegrendszerünknek nincs lehetősége a megnyugvásra és regenerációra. A test ilyenkor fizikális tünetekkel – például alvászavarral, folyamatos fejfájással, emésztőrendszeri problémákkal – betegséggel jelzi, hogy ideje megállni és pihenni.

Kíváncsi vagy, milyen betegségek írhatók a stressz számlájára? Mi most csak a legtipikusabbakat szedtük össze, de a listát még hosszan folytathatnánk.

Következzen 5 tipikus betegség, amit bizonyítottan a stressz is okozhat!

Forrás