A döntés az először Trump alatt 2018-ban bevezetett 301. szakasz szerinti vámok felülvizsgálatának a csúcspontja. Az új vámok olyan iparágakra összpontosítanak majd, mint az elektromos járművek, az akkumulátorok és a napelemek, miközben a meglévő illetékek nagyrészt fennmaradnak. A bejelentést keddre tervezik – közölte két, az ügyet ismerő személy a Bloombergnek. 

Bár a döntés lehet, hogy késni fog, ez mégis Biden egyik legkomolyabb lépését jelentené a Kínával folytatott gazdasági versenyben.  

A kereskedelmi háború új szintre emelését már a múlt hónapban megkezdte a kínai acélra és alumíniumra kivetett vámok megnövelésére vonatkozó felhívásával, valamint a távol-keleti hajóépítő iparral kapcsolatos új vizsgálat hivatalos elindításával. 

A Financial Times friss értelülése szerint várhatóan 25-100 százalékos amerikai védővám sújthatja majd a Kínából érkező elektromos autókat, az energiatároló rendszereket, napelemeket, továbbá más, a zöld átállás kapcsán fontos termékeket.

„Ezek az intézkedések mindenképpen arra fogják késztetni a befektetőket, hogy szünetet tartsanak a potenciálisan kitett részvényeknél” – mondta a Bloombergnek Xin-Yao Ng, az abrdn befektetési igazgatója, hozzátéve, hogy számos zöldtechnológiai márka, például az akkumulátoróriás Contemporary Amperex Technology Co. Ltd.-nek (CATL) már most is korlátozott az amerikai kitettsége. 

Peking nem örül 

A kínai külügyminisztérium szerint az előző amerikai kormányzat által kivetett vámok „súlyosan megzavarták” a két ország közötti gazdasági és kereskedelmi cseréket. A tárca felszólította Washingtont, hogy törölje a korlátozásokat, és azt is hozzátette, hogy  

Kína lépéseket fog tenni jogai és érdekei védelmében. 

„Ahelyett, hogy korrigálta volna helytelen gyakorlatát, az Egyesült Államok folytatta a tisztán gazdasági és kereskedelmi kérdések átpolitizálását – mondta Lin Jian, a minisztérium szóvivője a rendszeres pénteki tájékoztatón. – A vámok további emelése csak tovább tépkedné a sebeket.” 

Hszi Csin-ping elnök stratégiája, amely a gyártás felfuttatására irányul a kínai gazdasági lassulás megállítása érdekében, riadalmat váltott ki külföldön. Az Egyesült Államok és az Európai Unió vezetői becsmérlik Pekinget az állami támogatás miatt, amely szerintük olcsó exportáradatot gerjeszt, veszélyeztetve a nyugati munkahelyek millióit. Az EU októberben vizsgálatot indított az EV-támogatások ügyében, amely júliusig további vámok bevezetéséhez vezethet. 

Az USA szembeszáll Kína „tisztességtelen gazdasági gyakorlataival és ipari túlkapacitásával” – mondta Biden a múlt hónapban.  

Nem akarok harcot Kínával. Versenyt akarok, de tisztességes versenyt” 

– tette hozzá az elnök. 

A vámoknak valószínűleg kevés azonnali hatása lenne a kínai cégekre, mivel a világelső EV-gyártók a már eddig is fennálló vámok miatt alapvetően elkerülik az amerikai piacot. A napelemgyártó vállalatai többnyire harmadik országokból exportálnak az Egyesült Államokba, hogy elkerüljék a korlátozásokat, ám az amerikai cégek magasabb vámokat akarnak kivetni erre a kereskedelemre is. 

Minden része a kampánynak 

Biden és Trump azért verseng, hogy keménynek tűnjenek Kínával szemben, miközben a novemberi választási visszavágó felé tartanak. A regnáló elnök a múlt hónapban aláírta azt a törvényjavaslatot, amely egyfajta végső visszaszámlálást indított a TikTok videómegosztó platform számára, miszerint vagy megválik kínai anyavállalatától, a ByteDance Ltd.-től, vagy elhagyja az amerikai piacot. 

Trump megígérte, hogy újraválasztása esetén mindenütt megemeli a Kínára kivetett vámokat, és 60 százalékos adót ígért minden távol-keleti importra.  

Sok demokrata elutasította ezt a megközelítést, többek között azért, mert a már jelenleg is az inflációval küzdő amerikai fogyasztók számára ez komoly áremelkedést jelentene. 

Trump előző kormányzása idején Washington és Peking kereskedelmi háborúba keveredett, ahol Kína olyan intézkedésekkel vágott vissza, amelyek a célja az volt, hogy jelentős károkat okozzon az USA belső területeinek, mivel főként a mezőgazdasági exportot célozták meg. 

Chuck Grassley amerikai szenátor, egy iowai republikánus arra számít, hogy Peking ismét válaszlépéseket tesz. „Tudjuk, hogyan reagált Kína, amikor Trump vámokat vetett ki – mondta. – A mezőgazdaságot sújtották vele. Nem vagyok benne biztos, hogy Kína ugyanúgy csapna le a mezőgazdaságra, mint Trumpéknál, de vissza fognak ütni.” 

Jönnek a „stratégiai vámok”! 

Biden bejelentését hivatalosan Katherine Tai amerikai kereskedelmi képviselő hivatala léptetné életbe, aki az elmúlt hónapokban azt vizsgálta, hogyan lehetne a vámokat stratégiai és hatékonyabbá tenni. 

A lépés az után történt, hogy Biden a múlt hónapban új, 25 százalékos vámokat javasolt a kínai acélra és alumíniumra egy sor olyan intézkedés részeként, amelyek célja az amerikai acélipar megerősítése és a munkavállalók megnyerése a választások évében.  

A javaslatok azonban nagyrészt szimbolikusnak tekinthetők, mivel Kína jelenleg kevés fémet exportál az Egyesült Államokba. 

Peking visszafogottan válaszolt a fémek korlátozásával való fenyegetésre, és vámokat vetett ki az amerikai propionsavra, amely a vámadatok szerint tavaly 7 millió dollár értékű exportpiacot jelentett Amerikának. Az iparágak szélesebb spektrumára kivetett vámok azonban erősebb választ válthatnak ki a kínai tisztviselőkből. 

A meglévő vámok teljes skálája kiterjed az ipari alapanyagok – például mikrochipek, vegyi anyagok – és a fogyasztási cikkek – köztük a ruházati termékek és a bútorok – behozatalára. Trump 2018-ban vetette ki az első vámokat az 1974-es kereskedelmi törvény 301. szakaszára hivatkozva. 

A belső megosztottság évekig megakadályozta, hogy Biden csapata konszenzusra jusson arról, hogy mit tegyen a vámokkal kapcsolatban.  

Egyes tisztviselők, köztük Janet Yellen pénzügyminiszter, azzal érveltek, hogy a háztartási cikkekre vonatkozó korlátozások csökkentése segíthet az amerikai infláció enyhítésében. 

Trump alatt Washington és Peking 2020 elején jutott az úgynevezett első fázisú megállapodásra. Ez csökkentett néhány vámot, cserébe Kína vállalta, hogy a 2021 végéig tartó két év alatt 200 milliárd dollárral növeli az energia-, a mezőgazdasági és feldolgozott termékek, valamint a szolgáltatások vásárlását. Peking azonban több mint egyharmaddal elmaradt korábbi ígéretétől. 

Biden lépése a vámok kiszabásáról azt követően történt, hogy az elmúlt hónapokban diplomáciai tárgyalások sokasága közepette stabilizálódni látszott a két ország viharos kapcsolata. Miután az amerikai elnök tavaly novemberben Kaliforniában találkozott kínai kollégájával, Biden azt mondta, hogy „valódi előrelépést” értek el.  

Úgy tűnik, elkiabálta magát. 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Shutterstock