Ultimátum: áll a bál Biden és Netanjahu között

Nyitókép: GPO/ Handout / ANADOLU / Anadolu via AFP

***

A történethez hozzátartozik, hogy Washington már jó párszor figyelmeztette Tel-Avivot: következményei lesznek, ha bevonulnak Rafahba. A másik oldala viszont az, hogy a zsidó állam az október 7-i Hamász-mészárlás óta eltökélt: írmagját is kiirtja a terroristáknak.

Emlékezetes, Joe Biden amerikai elnök már egy hónappal ezelőtt is hibának nevezte Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök Hamász ellen a Gázai övezetben vívott háborúját a rengeteg palesztin civil áldozat miatt.

A helyzet most eszkalálódott csak igazán, hogy Joe Biden nyilvánosságra hozta ultimátumát: a dél-gázai Rafah elleni offenzíva az utolsó csepp, ha ezt meglépi a zsidó állam, bizonyos fegyverek szállítását leállítja.

Erre Netanjahu közölte: ha kell, amerikai fegyverek nélkül is helytállnak, „foggal-körömmel”.

A két szövetséges állam mosolyszünetéről írt viszonylag hosszas elemzésében most a CNN, felemlegetve, Bidennek egyáltalában nem volt könnyű meghoznia ezt a döntést. S felidézve, hogy

• február közepe óta több alkalommal telefonált Benjámin Netanjahu miniszterelnökkel, arra kérve, gondolja át a város megszállását
• Hosszú órákon keresztül egyeztettek személyesen és virtuálisan a két fél nemzetbiztonsági kulcsemberei
• Biden személyesen is többször figyelmeztette Netanjahut.

Az, hogy most nyilvánosságra is hozta az amerikai ultimátumot, azonban minden eddiginél komolyabb lépés az amerikai orgánum szerint, és

A lap felidézi: Biden a saját pártjának progresszív szárnya kedvében járva sokáig igyekezett elkerülni a nyílt szakítást Netanjahuval.

Olyannyira, hogy gondolatait tettre váltva elrendelte 3500 bomba leszállításának felfüggesztését Izraelnek, aminek kapcsán attól tartottak, hogy azt Rafahra fogják az izraeliek ledobni. Biden egy CNN-interjúban pedig feltárta kapcsolatuk dinamikáját Netanjahuval, hozzáfűzve: ha az izraeliek benyomulnak, nem adja oda azokat a bombákat, amiket a városok „kezelésére” szoktak használni.

Izrael részéről nyilvánosan megdöbbenés fogadta a bejelentést, erre jött a híres Netanjahu-i mondat. A tisztviselők pedig igyekeztek bagatellizálni a dolgot, mondván: az amerikaiak nélkül is van elég fegyverük a tervezett akcióhoz.

Noha Tel-Aviv korlátozott offenzíváról beszél, az amerikaiak nem hisznek neki. A CNN arról is ír, noha Biden közölte, Izrael szövetségese és az is marad, csalódott Netanjahuban, és a segélymunkások halálával járó csapás is nagyot ütött az izraeliek imázsán.

Biden pedig egy alkalommal valamiféle szakítást is pedzegetett, emlékeztet a lap, és azt is közölte,

Aztán ez hol elhalványult, hol felerősödött – volt, hogy a Fehér Ház dicsérte Izraelt, amiért lépéseket tett a humanitárius segítségnyújtás növelésére, beleértve az újabb átkelőhelyek megnyitását, de Rafah kapcsán továbbra is elégedetlenek voltak, annak megszállásával elkerülhetetlennek látták, hogy humanitárius katasztrófa történjen.

Szakértők szerint nem sikerült konszenzusra jutniuk, Biden pedig szembenézhetett azokkal a kritikákkal, ami szerint magára hagyja Izraelt akkor, amikor annak éppen a legnagyobb szüksége lenne régi szövetségesére.

A republikánusok egyenesen azzal vádolták: cserben hagyja a terroristák ellenében harcoló zsidó államot. De a demokraták sem voltak mind elégedettek Bidennel, John Fetterman pennsylvaniai szenátor szerint például ez éppen a Hamásznak jelzés, zöld lámpa, de párttársa, Jon Tester szenátor sem értett egyet az elnökkel.

Paradox módon még Bernie Sanderstől is csak kritikát kapott: szerinte Bidennek már rég keményebben kellett volna fellépnie.