A kutatók régóta kísérleteznek az energiahatékony zöldáram kifejlesztésével, amelyben az ausztráliai Új-Dél-Wales Egyetem kutatói érhettek el most jelentős előrelépést. A mérnökök olyan baktériumok által termelt fehérjeszálakat hoztak létre, amelyek képesek elektromos áramot vezetni, sőt a levegő nedvességtartalmával hasznosítani is azt. A bakteriális nanohuzalok vezethetik az elektromos áramot, sőt akár érzékelőrendszerek kidolgozására is használhatók. A baktériumoktól való begyűjtés után azonban ezeket a nanohuzalokat nehéz módosítani, és ezért korlátozott a funkcionalitásuk.

Miután az E. coli baktérium felhasználásával genetikailag módosítottak egy rostot, a baktériumok már nemcsak a túléléshez szükséges fehérjéket termelték meg, hanem egy, a kutatók által tervezett specifikus fehérjét is, amelyet aztán a laboratóriumban megszerkesztettek és nanoszálakká állítottak. A nanovezetékeket a hem makromolekula tette rendkívül vezetőképessé: ez egy olyan vasalapú szerkezet, amely rendszerint megtalálható az állatok vérében, és oxigén szállítására szolgál a különböző testrészek között. Kiderült, hogy ha ezek szorosan egymás mellett helyezkednek el, akkor elektrontranszfert is végezhetnek.


Az elektromos áram erősebb lehet, ha 20 és 30 százalék közötti páratartalom áll rendelkezésre.

A kutatók arra is rájöttek, hogy a nedvesség feszültséget hozott létre az anyagon, és további áramot generált anélkül, hogy még több potenciált alkalmaztak volna. Sikerült kidolgozniuk egy olyan páratartalom-érzékelőt is, amely akkor is elektromos áramot generált, amikor az ember kilélegzett rajta.

Forrás: 24.hu

Indexkép: Shutterstock