Öt EP-képviselő – ráadásul különböző képviselőcsoportok tagjai – közös levélben fordultak Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez, mert szerintük a magyar kormány fellépése korlátozza a tisztességes versenyt – állítja a német Spiegel.

A lap ötfős csoportot említ, négyet név nélkül: egy finn kereszténydemokrata, egy spanyol szocialista és a liberális Renew Europe képviselőcsoport magyar (feltehetően momentumos) politikusát, illetve megnevezve a német zöldpárti Daniel Freundot.

Mint írják, Orbán Viktor célul tűzte ki, hogy az úgynevezett stratégiai ágazatokban régóta működő uniós cégeket kiszorítsa az országból.

Ez a letelepedés szabadságának, a tulajdonhoz való jognak, a tisztességes verseny elveinek és az egységes piac más alapvető elemeinek kirívó megsértése – áll az Ursula von der Leyennek írt levélben.

A levélben sürgetik a bizottság elnökét, hogy „gyorsabban és szisztematikusabban” lépjen fel a cégek zaklatása ellen, emellett pedig az Európai Bizottságnak „azonnal bírságokat kell kiszabnia”.

A lap szerint Orbán Viktor különadói addig próbálják nyomasztani a tulajdonosokat, amíg azok el nem adják vállalkozásukat magyar vállalkozóknak, akikről gyakran kiderül, hogy Orbán köréhez köthetők.

A lap szerint például a brit Vodafone csoport eladta mobiltelefon-hálózatát a magyar 4iG csoport által vezetett konzorciumnak, miután Orbán Viktor megemelte a távközlési bevételekre kivetett adókat.

A düsseldorfi székhelyű Avialliance cégtől, a budapesti repülőtér üzemeltetőjétől a hatóságok fontos engedélyeket tagadtak meg. A tulajdonosok most az eladásról tárgyalnak.

A cikk szerint Orbán sokáig nagyjából zavartalanul tudta végrehajtani stratégiáját, mert a legjobb feltételeket kínálta az autóipar és a védelmi ipar erős uniós vállalatainak is.

Nagy port kavart azonban, amikor Hans Reisch, a Spar kiskereskedelmi lánc vezetője panaszt tett az Európai Unió brüsszeli központjában. Azt kifogásolta, hogy a négy éve érvényben lévő, csak a külföldi cégeket érintő különadó tisztességtelen előnyhöz juttatja a magyar versenytársakat.

Ez volt az első alkalom, hogy egy cégvezető ilyen módon panaszkodott a budapesti kormány beavatkozására – áll a cikkben. Ennek ellenére a Spar nem tervezi a kivonulást Magyarországról.

A lapban azt is felidézik, hogy a magyar kormány egy törvénymódosítással lehetővé tette volna a Gazdasági Versenyhivatal számára, hogy szinte tetszés szerint kisajátítsák az alapvető jelentőségű vállalatokat, vagy kényszerítsék őket a vezetőség leváltására.

Amikor azonban Magyarország nyolc legnagyobb kereskedelmi partnerének – köztük az Egyesült Államok, Németország és Franciaország – kereskedelmi kamarai szervezetei kifogást emeltek, az Orbán-kormány visszavonta a javaslatot.