Náci időkre emlékeztető támadások Németországban
A drezdai politikus éppen választási plakátot erősített fel, amikor néhány fiatal férfi megtámadta és úgy összeverték, hogy többszörös csonttöréssel kellett kórházba szállítani. Az ilyen, politikusok elleni durva támadások távolról sem ritkák Németországban, de ez az ügy különös felháborodást keltett. Olaf Scholz kancellár videóüzenetben fordult a polgárokhoz és felmerült: büntetni kell azt is, aki a választási kampányban hamis információkat terjeszt.
Ez egyébként már a második ilyen támadás volt a héten. Franziska Giffeyt, Berlin szociáldemokrata gazdasági tanácsnokát (egyébként a főváros volt polgármesterét) egy kiállításon verték fejbe hátulról úgy, hogy szintén kórházi ápolásra szorult. A politikust immár több testőr kíséri nyilvános fellépésein.
Matthias Ecke, a drezdai megtámadott, az SPD Európa-választási listavezetője Szászországban. A tartomány rendőrsége a merényletnek legalább egy résztvevőjét ismeri: az szélsőjobboldali szervezethez tartozik, amint általában ezek az alakulatok állnak a támadások mögött. A képhez tartozik, hogy az ugyancsak szélsőjobb AfD pár embere ellen is voltak már erőszakos fellépések.
Egyébként az Ecke elleni merénylet előtt ugyanez a csoport a Zöldpárt egy segítőjét sebesítette meg. A durva támadások egyre gyakoribbak német politikusok és támogatóik ellen. A Belügyminisztérium adatai szerint 2023-ban nem kevesebb mint 2 710 bűncselekményt követtek el választott parlamenti és önkormányzati képviselők ellen – 53 százalékkal többet, mint az előző évben.
A belügyminiszterek leszögezték: „Azok az emberek, akik a demokrácia érdekében cselekszenek, minden elismerést, tiszteletet és védelmet megérdemelnek.” Nancy Faeser szövetségi belügyminiszter most arról beszélt: nyilvánvaló, hogy terjed a demokrácia-ellenes erőszak és „nagyon világosan meg kell neveznünk azokat a felelősöket, mindenekelőtt a jobbszélről, akik egyre gátlástalanabbul uszítanak embertársaik ellen. A gyűlöletnek és erőszaknak ezt a hullámát meg kell állítanunk”. Faeser a helyzet tükrében videó-konferenciát tartott a tartományi belügyminiszterekkel, ahol kijelentette, hogy a büntetőjog szigorítására is szükség lehet. Meg kell vizsgálni azt is, hogy „ha valaki a választások befolyásolása, az erőszak hirdetése érdekében tudatosan hamis információkat terjeszt, azt ugyancsak büntesse a törvény.”
Türingia miniszterelnöke, a Balpárthoz tartozó Bodo Ramelow arról beszélt, hogy ezek a támadások az ország minden polgárát érintik és a válasz rá csak az lehet, hogy összefognak. Javasolta, indítsanak közös plakátakciókat, amelyben fölhívják a polgárokat, hogy közösen szálljanak szembe az erőszakkal és álljanak ki a demokrácia mellett. Egyidejűleg kössenek a pártok megállapodást arról, hogy mindenben megtartják a tisztességet a választási kampányban.
Lars Klingbeil, az SPD elnöke szerint „kőkeményen” fel kell lépni az erőszak ellen. Több rendőri védelmet kell adni a választási rendezvényeknél, az államügyészségeknek és a bíróságoknak pedig következetesen és gyorsan kell eljárniuk a tettesek ellen. A politikusok elvárhatják, hogy ha jelentenek ilyen eseteket, azokat az igazságügyi hatóságok vegyék komolyan. Gyakran előfordul ugyanis, hogy a fenyegetéseket nem vizsgálják ki gondosan.
Omid Nouripour, a Zöldek pártjának elnöke szerint gondoskodni kell arról, hogy több rendőr legyen az utcákon a választási kampány idején. A rendőrség szakszervezete üdvözölte a kilátásba helyezett intézkedéseket, de figyelmeztetett: a politikusoknak azt is fel kell ismerniük, hogy a rendőrség nem oldhat meg mindent, hiszen nyilvánvalóan olyan feladatról van szó, amelyben az egész társadalomnak részt kell vennie.
Hamburg vezetése felhívta a polgárokat: jelentsék, ha látják, hogy valaki választási plakátokat rongál és a bajor belügyminiszer kijelentette: egyetlen politikus sem köteles eltűrni, hogy büntetlenül gyalázhassák, fenyegessék – jelentsenek minden esetet a hatóságoknak.
Olaf Scholz kancellár a történtek után videóüzenetben fordult a lakossághoz. Véleménye szerint „a politikusok és segítőik elleni támadások a demokrácia, tehát valamennyiünk ellen irányulnak, és azokat nem nézhetjük tétlenül. Az egyik válasz, amire valamennyien képesek vagyunk, hogy elmegyünk szavazni.
Az Európa-parlamenti választáson az idén először szavazhatnak a 16-17 évesek is, nekik is szólt a kancellár üzenete. Ebben az évben egyébként három választás lesz Németország három, keleti tartományában, míg a parlamenti választás jövő ősszel esedékes.
(A kiemelt képen a sérült Matthias Ecke.)
