eur:
386.39
usd:
357.49
bux:
68319.51
2024. május 24. péntek Eliza, Eszter
Interest rate financial and mortgage rates concept. Hand putting wood cube block increasing on top with icon percentage symbol upward direction
Nyitókép: marchmeena29/Getty Images

Madár István: két folyamat akasztotta meg a dezinflációt

Megállt az infláció csökkenése Magyarországon: áprilisban az egy évre visszatekintő drágulás 3,7 százalék volt, a márciusi 3,6 százalék után. A fogyasztói árindexet a szolgáltatások árának emelkedése húzta - mondta az InfoRádióban a Portfolio vezető makrogazdasági elemzője.

Ahogy arról az Infostart is beszámolt, a KSH adatai alapján 3,6 százalékról minimális mértékben, 3,7 százalékra emelkedett az egy évre visszatekintő drágulás üteme Magyarországon áprilisban. Ez a mutató 14 hónapon keresztül csökkent a tavaly januári tetőzés után, ugyanakkor ennek az időszaknak a várakozásokkal egybeesően szakadt végbe, hiszen erre is számítottak az elemzők, hogy 3,7 százalékos lesz az infláció - mondta az InfoRádióban Madár István.

A Portfolio vezető makrogazdasági elemzője rámutatott, nagyon vegyes az inflációs kép. Számos területen már szinte stabil környezetnek nevezhető állapotok alakultak ki, másokon viszont szélsőségesen eltér a helyzet az alapvető inflációs folyamatoktól. Tipikusan ilyen a sokat emlegetett szolgáltató szektor, ahol elsősorban

a telekommunikációs és a pénzügyi szektor nagyon látványosan, a múlt évre jellemző éves átlagos inflációt alapul véve drágítja a termékeit,

és ez a visszatekintő infláció visszacsap, és a viszonylag jó inflációs környezetben egy elhúzódó "ragadós állapotot" teremt meg - értékelt Madár István. Hozzátette: ezen kívül volt áprilisban egy elég jelentős üzemanyagdrágulás is, ami elsősorban a világpiaci olajárak emelkedésére vezethető vissza. Mint mondta, ez a két folyamat akasztotta el végérvényesen a dezinflációs folyamatot.

"Nincs szó arról természetesen, hogy egy olyan óriási új inflációs hullám venné most a kezdetét, mint amit 2022-ben láttunk, de az biztos, hogy a márciusban látott 3,6 százalékos infláció nem fog visszatérni, inkább egy kicsit fölfelé mozdulnak majd el az adatok a következő hónapokban" - ismételte meg a korábbi elemzői várakozásokat Madár István.

A jelentős mértékű hazai inflációért jócskán felelős volt az elmúlt másfél évben az élelmiszerárak növekedése. Most havi alapon 0,3 százalékkal, éves alapon pedig 1 százalékkal drágultak az élelmiszerek, ami lényegében árstabilitásnak tekinthető; az élelmiszerinflációnak egyértelműen vége van, az utóbbi egy évben már nem emelkedtek tovább az árak.

"Ez nem azt jelenti, hogy olcsóbb lett az élelmiszer, csak azt, hogy nem emelkedik tovább az ára. A modern gazdaságban nagyon ritka az, hogy - néhány extrém piaci zavart leszámítva - az árak látványosan elkezdjenek esni. Itt is volt néhány termék, ahol tudott korrigálni az ár, de azért alapvetően arról kell beszélnünk, hogy az élelmiszerek árszintje a megelőző két év látványos drágulása után azon a szinten maradt és nem emelkedett tovább. Most majd a bérek emelkedése meghaladhatja ezt a növekedési ütemet, és ezáltal lesznek relatíve olcsóbbak az élelmiszerek" - fogalmazott a Portfolio vezető makrogazdasági elemzője.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.23. csütörtök, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programigazgatója
Tizenkétszeres magyarországi szélerőmű kapacitással az új gázerőműveket is meg lehetne spórolni

Tizenkétszeres magyarországi szélerőmű kapacitással az új gázerőműveket is meg lehetne spórolni

A jelenlegi magyarországi szélerőmű kapacitások tízszerese (3,3 GW) mellett sokkal jobban ki lehetne tölteni a magyar energiatermelésben azokat a hullámvölgyeket, amelyek a naperőművek napközbeni túltermeléséből adódnak, és amelyek miatt ahogy a rámutattunk, rendszeresen vissza kell terhelni a Paksi Atomerőművet is – emeli ki friss összefoglalójában az Energiaklub szakértője. A Regionális Energiakutató Központ (REKK) szintén friss modellszámításai pedig azt mutatják, hogy nemzetgazdaságilag az lenne a legolcsóbb és legtisztább megoldás, ha a kormány által 2030-ra megcélzott 12 GW naperőmű kapacitás mellé nem 1, hanem 4 GW szélerőmű kapacitás épülne ki, mert így az importáram döntő részének kiváltása mellett a tervezett három új rugalmas gázerőművet (CCGT) is meg lehetne spórolni. Ezekről az izgalmas kérdésekről is szó lesz a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján, amelyre itt már lehet jelentkezni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×