Költségvetési felügyelők szállják meg az állami kórházakat

A kórházak ellenőrzését is erőforrásnak tekinti a kormányzat, úgy gondolják, nem csak a finanszírozás korrigálása, hanem a szabályok betartatása is javíthatja a betegellátást. Májustól újabb 14 kórházba rendelt ki a kormányzat költségvetési felügyelőket, így már összesen 44 kórházban, az államiak csaknem felében segítik majd a gazdálkodást – egyelőre szeptemberig.

Májustól újabb 14 kórházba rendelt ki a kormányzat költségvetési felügyelőket – értesülhettek a friss pénzügyminiszteri döntésről az érintett kórházi vezetők Mátraházán, a Magyar Kórházszövetség kongresszusán. Felügyelő érkezik például Miskolcra, de a kecskeméti, a soproni, a komáromi és a dunaújvárosi intézményekbe is. Az újabb helyek kijelölésével már összesen 44 kórházban, az államiak csaknem felében segítik majd a gazdálkodást – egyelőre szeptemberig a költségvetési felügyelők

– írja a Népszava.

A budapesti Szent Margit kórház. A kép illusztráció. Fotó: MTVA/Bizományosi: Róka László

CommonsKét feladatuk van: vizsgálják, hogy az adósság törlesztésre szánt állami forrásokat mire, milyen sorrendben költik az intézmények, illetve adatokat gyűjtenek arról, hogy milyen hatással van az infláció az egészségügyben felhasznált eszközök, anyagok árára. Olyan számokra is kíváncsiak, amelyekből kiderül, hogy a júniusig rendszerbe érkező 100 milliárd forint hogyan javítja a működést.

Egy felügyelő egyidejűleg több intézményben is dolgozik, s akikre ezeket a feladatokat bízzák ismerik a rendszert, az egészségügyi intézmények gazdálkodási sajátosságait. Munkájukkal kapcsolatban az a belügyminiszteri elvárás, hogy segítsék az adósságok mérséklését, vizsgálják bérkifizetéseket, a konszolidációs összegek felhasználását. Külön feladatuk a költségvetési felügyelőknek – a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium együttes utasítására – a szakdolgozói bérek vizsgálata.

2000 orvost találtak, akik besorolás szerinti bérük kétszeresét kapták

Legutóbbi bérvizsgálatuk során – amely csak néhány intézményt érintett –, összesen hét és félezer dolgozó javadalmazását elemezték. Köztük 2000 olyan orvost találtak, akinek a besorolása szerinti bérének a kétszeresét kapta fizetésként. A kórházszövetség konferenciájának második napján az ellenőrzéseket végző szakterületek vezetői szembesítették az intézményvezetőket a föltárt visszásságokkal.

Ha például az illetménye 1,5 millió volt, miközben 3 millió forintot vitt haza, csak ez az elmúlt két 2 évben 6 milliárd forintos többletkiadást okozott. Gárdos Csaba, a költségvetési felügyelet igazgatója ugyanakkor nem vitatta, hogy az ilyen dupla fizetések mögött lehet többletmunka, megfelelő szerződés is.

A többletfoglalkoztatás toplistáját vezető orvos például egyidejűleg kilenc helyen dolgozott és találtak olyan szakembert is a rendszerben, aki egyetlen hónapban 1528 munkaóráért kapott bért.

A költségvetési felügyelet adósságokkal kapcsolatos toplistája első tíz helyén olyan intézmények vannak, amelyekben a korábbi évek 2-3 milliárdos tartozásai megduplázódtak.

Az intézmények gyakran azért fizetnek ki forrás nélküli jövedelmeket, hogy a dolgozók ne álljanak odébb

Ennek sokféle oka lehet, például találtak 60 milliárd forintnyi illetményen felüli juttatást, miközben a kifizetésükre gyakran nincs is forrás. „Rengeteg olyan tapasztalatunk volt, miszerint, ha valaki egy helyen keresett 1,3 millió forintot egy pótlékrendszeren, egy másik helyen ezt az összeget már 3,8 millióig sikerült feltornáznia.” Ebből az is következik – mondta – hogy az intézmények gyakran azért fizetnek „forrás nélküli” jövedelmeket a dolgozóiknak, hogy azok ne álljanak odébb.

A költségvetési felügyelő szerint vannak olyan jogszabály által előírt kötelezettségek is, amelyekre szintén nincs pénz a kórházi kasszákban, ilyennek például a jubileumi jutalmak, amelynek összege éppen a béremelések hatására a korábbi évi 8 milliárd forintról a béremelések következményeként 18 milliárdra nőtt.