Lesz reptéri gyorsvasút, mehet a magyar cseresznye Kínába - történelmi megállapodások

20 év után ismét hazánkba látogatott a kínai elnök, Hszi Csin-ping. Kína a világ egyik legerősebb - egyesek szerint már a legerősebb - gazdasága, ahol a világ legfejlettebb technológiáit alkalmazzák. A látogatás jelentőségét mutatja, hogy az Európai Unió országai közül a franciákon kívül csak nálunk tett hivatalos látogatást Kína vezetője. A nemzetközi sajtóban is sokan azt találgatták, hogy Párizs után vajon a kínai elnök hivatalos programja Berlin, Róma vagy Bécs helyett miért Belgrádban és Budapesten folytatódott. 

Az elmúlt két évtizedben sok minden megváltozott, 2004-ben például még nagyítóval kellett keresni Magyarországon a kínai befektetéseket, de a távol-keleti ország felé is minimális volt a magyar áruk exportja. Ha a konkrét adatokat nézzük, akkor azt láthatjuk, hogy

• kereskedelmünk értéke az ezt megelőző, utolsó kínai elnöki látogatás idején 3 milliárd dollár volt, most pedig 12 milliárd;
• akkor egyetlen légijárat volt a két ország között, most hét nagyváros érhető el közvetlenül Budapestről;
• tavaly az összes, Magyarországra érkező beruházás háromnegyede érkezett Kínából, jelen pillanatban 6.400 milliárd forintnyi kínai beruházás zajlik Magyarország területén.

Magyarország számára előnyös megállapodások születtek Kínával

Orbán Viktor miniszterelnök a Facebook-oldalára kitett videóban is hangsúlyozta: 

Magyarország a világ legjobb technológiáit akarja meghonosítani, hogy a XXI. századi gazdasági kihívások nyertese lehessen. 

A kínai elnökkel kötött legfontosabb megállapodásokról Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter részletesen is beszámolt:

A tárcavezető többek közt külön említést tett a következő megállapodásokról:

• Nagy kínai gyárak épülnek, nagyrészt az ország keleti felén, de az előállított termékek döntő többségét Európa nyugati felében bocsátják piacra. Annak érdekében, hogy a szállítás minél környezetkímélőbb és gyorsabb módon történjen, újabb vasúti beruházásra van szükség, egy olyan vasútvonalra, amely alapvetően a teherszállítást szolgálja és elkerüli Budapestet. Ez a V0-vonal. Szijjártó Péter bejelentette: megindul a Budapestet elkerülő vasúti gyűrű megépítésének előkészítése közös kínai–magyar fejlesztés keretében.
• Megkezdik az előkészítését egy olyan gyorsvasúti összeköttetésnek is, amely azt célozza, hogy a repülőtérről gyorsan, kulturáltan lehessen eljutni Budapest belvárosába. A Kína és Magyarország közötti légi összeköttetések száma rendkívüli mértékben megemelkedett, már hét nagy kínai várost lehet elérni Budapestről.
• Megállapodtak arról is, hogy fejlesztik az elektromos autók töltőhálózatát Magyarországon, hogy az ország minél több pontján minél gyorsabban lehessen feltölteni ezeket a járműveket.
• Szerbiával és kínai partnerekkel megkezdik Európa legmodernebb, legnagyobb, legbiztonságosabb és leggyorsabb forgalmi irányítást, átengedést biztosító nagy határátkelőhely építését Magyarország és Szerbia között.
• Közösen készítenek elő egy energiainfrastruktúrát fejlesztő beruházást is. Magyarország, Szerbia és kínai partnerek annak a lehetőségét vizsgálják, hogy milyen módon lehetne a lehető leggyorsabban kőolajvezetéket építeni Magyarország és Szerbia között.
• Bővül a mezőgazdasági export, lehetővé vált a cseresznye és a szarvasmarha szaporítóanyagának exportja Magyarországról Kínába.
• Abban is megállapodtak Kínával, hogy a nukleáris ipar teljes vertikumára készítenek együttműködési programot annak érdekében, hogy a villamosenergia-előállítás legolcsóbb, legbiztonságosabb és leghatékonyabb módját mindkét ország megfelelően tudja alkalmazni.

Sokan szomorúak Európában, hogy a BYD nem oda ment

Kiszelly Zoltán, a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója Orbán Viktor miniszterelnök és Hszi Csin-ping kínai elnök találkozója után a hirado.hu-nak úgy nyilatkozott:

Kiszelly Zoltán szerint a stratégiai együttműködés azt jelenti, hogy Kína úgy tekint Magyarországra, mint az Európai Unión belüli egyik hídfőállására, ahonnan el tudja látni az európai piacokat. Ez a stratégiai együttműködés azt mutatja, hogy Kína és Magyarország megbíznak egymásban gazdasági téren.

Hozzátette: Kína mintegy gazdasági ugródeszkaként tekint Magyarországra, és ez hazánknak is jó, mert 300 ezer munkahely van az autóiparban, és ezeket akkor tudjuk megtartani az elektromos korszakban, ha Kína segít nekünk az akkumulátorgyártásban.