uniós elnökség Orbán Balázs háború Magyarország együttműködés

Orbán Balázs: Ez nem a mi háborúnk

Nincs meghátrálás és kompromisszum, a magyar kormány kiáll amellett, hogy hazánk kimaradjon az orosz–ukrán háborúból – mondta Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen rendezett Ludovika fesztiválon. Az igazgató hangsúlyozta, a legkonzekvensebben Magyarország képviseli azt az álláspontot, hogy ez nem a mi háborúnk. Arra is kitért, hogy a saját szuverenitásunkat és értékrendünket meg kell tartani, mert ez könnyíti meg a nemzetek közötti együttműködést.

2024. 05. 10. 12:25

– Magyarország nagyon jól fogja megoldani a hamarosan következő uniós elnökségének hat hónapját – jelentette ki Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen rendezett Ludovika fesztiválon. Ritka, amikor egy kormánynak ez kétszer is megadatik, mint az Orbán-kormány esetében, és mivel 2011-ben már szereztek tapasztalatot, tudják a szerepünket, illetve hogy mire lehet értelmesen felhasználni ezt az időszakot. Azt akarjuk elérni, hogy Magyarország számára kedvező irányba menjenek az integrációs folyamatok – mutatott rá Orbán Balázs.

Emlékeztetett: az unió 2004-es bővítése volt az utolsó sikertörténet az EU történetében, azóta egyre több a civilizációs konfliktus. A 2010-től kezdődő évtized kihívásokkal volt teli: a britek kilépése, a migráció, a nyakunkon lévő az orosz–ukrán háború mind ezek közé tartozik, az ezekre adott válaszok pedig nem az unió erősödését, hanem a gyengülését szolgálják.

Kiszélesedhet az orosz–ukrán háború

Kiemelte: a magyar uniós elnökség fél évét egy téma fogja beárnyékolni, mégpedig az, hogy lesz-e nagyobb háború Európában. Kérdés, hogy megtörténik-e a NATO-tagállamok további bevonódása az orosz–ukrán háborúba, ez megtalálható a legvalószínűbb forgatókönyvek között. A NATO Ukrajna-misszió terve miatt, miszerint a katonai szövetség államai közösen költenék el a pénzügyi forrásokat, hajtanák végre a fegyverbeszerzéseket és kiképzéséket, a következő hónapokban bekövetkezhet egy NATO–Oroszország-konfrontáció. – Mi nem értünk egyet az uniós országok döntő többségével, szinte csak a Vatikán van velünk, de annak ma kisebb a politikai súlya.

A legkonzekvensebben Magyarország képviseli azt az álláspontot, hogy ez nem a mi háborúnk. Nincs értelme a konfliktust háborús módon tovább vívni, ezzel az állásponttal viszont deklaráltan kisebbségben vagyunk

– fejtette ki a politikai igazgató.

Lánczi Tamáshoz hasonlóan felidézte: a háború 2014-ben kezdődött a Krím elfoglalásakor, nem 2022-ben, ekkor csak az unió hozzáállása változott meg. Most azért más a helyzet, mert 2014-ben a Nyugat lokális konfliktusnak tekintette a Krímben történteket, ami nyolc évre befagyott állapotba került. A világ közben átrendeződött, a Nyugat hegemóniája megkérdőjeleződött, a háború következményeként az orosz–európai együttműködés energetikai szempontból kiszolgáltatottá vált a tengerentúli LNG-szállítmányoknak. – Ha a nyugati stratégiát ránk erőltetik, az üvegplafont húz a fejünk fölé, és megakadályoz minket a fejlődésben – világított rá.

További Belföld híreink

Lánczi Tamás a szuverenitásról vitázott Schiffer Andrással

Nincs kompromisszum a háborúellenességben

Orbán Balázs úgy folytatta: a közvélemény Nyugaton másként gondolkodik a háborúról, mint az elit, amely bevet minden propagandaeszközt az emberek meggyőzésére, de senki nem veszi komolyan, hogy Putyin-bérencnek nevezik, aki nem akar háborút.

A konfliktust muszáj vállalni, mert a XX. században is betolták hazánkat két világháborúba, ezért politikai axióma, hogy betoljanak minket a harmadikba is. Mi ebből ki akarunk maradni, ebben nincs meghátrálás és kompromisszum, emellett a magyar kormánynak ki kell állnia

– tette egyértelművé a politikai igazgató.

Szerinte a migráció kérdésében is elképzelhetetlen a működőképes kompromisszum. A kérdés az, hogy beengedjük-e az illegális bevándorlókat vagy nem, olyan nincs, hogy kicsit engedjük be őket, mert ez azokkal szemben sem fair, akik a migrációs mozgásokban érintettek, és akiket megvezetnek az NGO-k. A helyes álláspont az, hogy segítünk nekik, de nem jöhetnek Európába, mert az illegális migrációt nullára kell csökkenteni – jelentette ki. Orbán Balázs hozzátette, abban lát lehetőséget kompromisszumra, hogy az azonos politikai közösséghez tartozók ne használják ki a nemzetek feletti intézményeket, azaz ne kényszerítsenek senkit a migránsok beengedésére.

További Belföld híreink

Orbán Viktortól és Hszi Csin-pingtől zeng a nemzetközi sajtó

Ki kell állni magunkért

Nekünk és az uniónak is rengeteg pozitívummal járt Magyarország 2004-es csatlakozása, ami annak idején csodaszámba ment. Az unióba lépés nem a célja, hanem az egyik eszköze volt hazánk felemelkedésének, ami nem mehet végbe az uniós részvétel nélkül, de az EU nem fogja felemelni hazánkat, ugyanis erre csak mi vagyunk képesek – szögezte le az igazgató. Felidézte, az integráció első hat évében baloldali-liberális kormányok vezették Magyarországot, eközben ütött be a legnagyobb gazdasági válság, ami az uniós lét varázstalanodásához vezetett. – Rájöttünk, hogy a csodarecepthez itthon kell kikotyvasztani a szérumot.

Ha nem szólalunk meg és nem állunk ki magunkért, lesöpörnek minket. Szövetségesekre is szükségünk van, mert nélkülük ellenünk szavaznak, ez egy napi, pragmatikus, nehéz politikai küzdelem, ami sok további illúzióvesztéssel jár

– fejtette ki a miniszterelnök politikai igazgatója.

Miért fontos a konnektivitás és a szuverenitás?

Orbán Balázs szerint a konnektivitás egy lehetőség, amit a saját képünkre formálhatunk, ez nem az önmagunk feladását jelenti. – A saját szuverenitásunkat és értékrendünket meg kell tartani, ami megkönnyíti a nemzetek közötti együttműködést – hangsúlyozta. Hozzátette,

a liberális világrend helyett a szuverenista világrend ideje érkezett el, ahol az egyes országok nemzeti alapon állva vesznek részt az együttműködésekben.

A magyar identitáselemek fő sarokkövei az erős állam, a munkaalapú társadalom és a család, ezek túlmutatnak a pártlogikán. A politikai igazgató a szuverén államok között a legjobb példának a büszke muszlim Törökországot nevezte. Úgy érvelt, hogy bár ők másként beszélnek a migrációról, mint mi, mégis értik, hogy hazánk miért képviseli a saját értékeit, ahogy mi is értjük, ők miért állnak ki az övék mellett. Hozzáfűzte, a konnektivitáshoz az is szükséges, hogy legyen jó közlekedési struktúra, humántőke-befektetés, valamint olyan szektorok, ahol nemzeti bajnokokat tudunk kinevelni.

Történelmi aktivitás a külpolitikában

Orbán Viktor politikai igazgatója arra is kitért, hogy a magyar külkapcsolati rendszer és külpolitika mozgása ötszáz éve nem volt ilyen aktív, mint napjainkban. Kiemelte, két dologra van szükség: az egyik a régiós együttműködés, melynek hagyományos formája a visegrádi együttműködés, azonban az egyes V4-országokban történt politikai változások miatt a következő években inkább az Osztrák–Magyar Monarchiához közelebb álló kooperáció megerősödésére lehet számítani. A másik nélkülözhetetlen dolog az, hogy

a német–francia erőközponttal mindig ki kell alakítani valamilyen együttműködést.

Most a németek nem tudják, hogy mit akarnak, ők lettek Európa legrosszabb állapotban lévő országa. Ezért a kormány a franciákkal erősítette az együttműködést – értékelt Orbán Balázs.