Hatalmasat nőttek a főváros bevételei, de így sincs pénz semmire
Tavaly Budapest bevételei harmadával nőttek – szögezi le Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem gazdaság és versenyképesség kutatóintézetének munkatársa Facebook-posztjában.Az április 24-ei fővárosi közgyűlés elfogadta a fővárosi önkormányzat beszámolóját a 2023. évi költségvetésről, amiből kiderül:
a tavalyi teljes költségvetési bevétel 389 milliárd forint volt; 98 milliárd forinttal, azaz harmadával (33,7 százalékkal) nőtt a 2022. évihez viszonyítva.
Ebből a közhatalmi, azaz az adóbevételek 269,5 milliárd forintot tettek ki; 36 százalékkal, 71 milliárd forinttal emelkedtek.
Ezen belül a sokat emlegetett iparűzési adóbevétel 265 milliárd forint volt; 70 milliárd forinttal, szintén 36 százalékkal magasabb, mint előző évben.
Ha az iparűzési adó és az államtól kapott működési támogatás összegéből kivonjuk a szolidaritási adót, akkor éppen 269 milliárd forint egyenleget kapunk, ami szintén 70 milliárd forinttal (35 százalékkal) több, mint 2022-ben volt.
Az elemző fölteszi a kínzó kérdést:
hogyan lehetséges, hogy egy ilyen bevételnövekedés mellett sincs pénze az önkormányzatnak semmire?
Ha a múlt évet nem a 2022. évvel, hanem Tarlós István utolsó évével, 2019. évvel vetjük össze, akkor is kimondhatjuk, hogy a bevételek jelentősen növekedtek, akkora mértékben, hogy nem volt reálérték csökkenés. 2019-2023 között az infláció együttesen 46,2 százalék volt. Az iparűzési adó kétharmadával, 62 százalékkal, a működési támogatás pedig felével, 50 százalékkal nőtt. Ha az iparűzési adó és a működési támogatás összegének a szolidaritási hozzájárulással csökkentett egyenlegét vizsgáljuk, akkor is 47 százalékos emelkedést tudunk kimutatni, tehát a négyéves növekedés nagyobb volt, mint az ebben az időben átélt infláció. Tarlós István tudott a város a pénzéből számos fejlesztést finanszírozni, Karácsony Gergely pedig nem”
– írja Szalai Piroska.
Hangsúlyozza: