Minden évben május 10-én ünnepeljük a Madarak és fák napját. Ez a nap a Föld napjának testvérünnepe, amelynek célja, hogy különböző rendezvényekkel hívják fel a figyelmet a madarak és a fák védelmének fontosságára. A rendezvények között sok vetélkedő is helyet kap. A gyerekek így játékos formában ismerkedhetnek meg a természetvédelem fontosságával.
Az ünnep kialakulása
A Madarak és fák napjának hagyománya több, mint 100 éves. Korábban a „Mezőgazdaságra hasznos madarak" napját tartották, majd 1902-ben Chernel István ornitológus szervezte meg hazánkban az első Madarak és fák napját.
Klebelsberg Kuno 1931-es rendeletéből derült ki, hogy az emléknap az amerikai Madarak napja és a Fák napja alapján született meg. Célja, mely azóta sem változott, hogy a gyermekek megismerkedjenek a fák és a madarak jelnetőségével, védjék őket, és mindenki az élete során ültessen legalább egy fát.
A madarak rengeteg káros rovart elpusztítanak. Fotó: Shutterstock
Az üzenet manapság aktuálisabb, mint valaha
Tekintettel a klímaváltozásra és a számtalan, világszerte ismert, környezetvédelmi problémára, ez az ünnep, és annak mondanivalója is egyre fontosabb. De nem elég egyetlen napon odafigyelni. Minden egyes napot úgy kell, és úgy érdemes megélni, hogy minél kevésbé ártsunk, és minél többet használjunk a környezetünknek, és a természet teremtményeinek. Különben sajnos pár évtized múlva már egyáltalán nem lesz természetes, hogy egy fa árnyékában pihenhessünk, madárcsicsergést hallgatva.
Az ünnep hazánkban
A Madarak és Fák Napja országos programsorozat természeti környezetünkre, annak szépségére, társadalmi és gazdasági jelentőségére valamint veszélyeztetettségére hívja fel a figyelmet. A most induló európai uniós költségvetési ciklus során, az előző ciklusok léptékéhez hasonlóan újabb 100 000 hektáron tervezi javítani az Agrárminisztérium természeti területeink állapotát, az erdőkre pedig a korábbiaknál háromszor akkor forrást, mintegy 310 milliárd forintot fordít - tudjuk meg az Agrárminisztérium közleményéből.
Komoly eredmény, hogy 2019 óta megfordult a negatív erdőtelepítési tendencia, öt év alatt 184 millió fát ültettek el az állami erdészeti társaságok és a magánerdő gazdálkodók. A természetvédelmi erőfeszítések egyik eredménye, hogy a világon egyedülállóan az elmúlt két évtizedben sikerült stabilizálni, sőt lassú növekedésnek indítani a hazai túzokállományt. E globálisan veszélyeztetett faj Közép-Európán kívüli összes állománya csökkenő tendenciát mutat.
Hasonló a helyzet a kerecsensólyommal, az idei év madarával, az 1949-1950-ben csupán 28 párosra becsült hazai állomány a szigorú védelemnek köszönhetően mára megközelítheti a kétszáz párt, amire Közép-Európán kívül szintén nincs példa máshol a világon. Legismertebb hazai madarunk, a fehér gólya állománycsökkenését szintén sikerült megállítani, az elmúlt öt évtizedben számuk közel 5 ezer pár. Az elmúlt száz évre visszatekintve a természetvédelem nagy sikere, hogy a dísztollai miatt csaknem a kipusztulásig üldözött nagy kócsagot az utolsó órában sikerült megmenteni, s az akkor csupán 10 pár körüli hazai állomány mára 4000 párnál is többet számlál, és azóta a természetvédelem címermadara lett.
Az állami természetvédelem munkájának eredményességében a lakossági összefogásnak is jelentős szerepe van. Jó példa erre, hogy a fecskékért szinte bárki tehet lakóhelye környezetében azzal, hogy segíti megtelepedésüket sárgyűjtő helyek kialakításával vagy az eresz alatti fészkek megóvásával, műfészkek kihelyezésével. A kerttulajdonosok a kert egy sarkában az élőhelyek megtartásával is segíthetik az állatok fennmaradását. Egy odvas gyümölcsfa, egy virágokban gazdag kertrész számtalan őshonos élőlénynek nyújthat otthont és táplálékot.
Az agrártárca úgy tekint az erdőkre, mint az ország zöldvagyonának legfontosabb elemére. Az erdő olyan kiemelt közcélokat szolgál, mint a klímavédelem, a szénmegkötés vagy a biodiverzitás növelése, amelyek megvalósításában az állami szerepvállalás különösen fontos. Az elmúlt időszakban felértékelődtek az erdők ökoszisztéma szolgáltatásai, köztük kiemelten a rekreációs lehetőségek.
Az Agrárminisztérium által irányított 21 állami erdészeti társaság szakemberei nap mint nap azon dolgoznak, hogy ezt a zöldvagyont fenntartsák és megőrizzék a jelen és a jövő nemzedékek számára, hiszen az erdők hasznaiból minden magyar ember részesül.
A Nemzeti Szisztematikus Erdőleltár adatai szerint Magyarország erdei fa- és cserjefajokkal borított területének aránya több mint 25 százalék. A klímasemlegesség elérése érdekében a cél az, hogy 2030-ra az ország fával borított területeinek aránya 27 százalékra emelkedjen, ezért a kormányzat számos, az erdőtelepítéshez, fásításhoz kapcsolódó programot támogat. Ilyen például az Országfásítási Program, melynek keretében 2023-ig mintegy 184 millió darab fát ültettek el az állami erdészeti társaságok és a magánerdő gazdálkodók. Ezen belül a Vidékfejlesztési Program keretében 172,3 millió darab fa került eddig a földbe.
Az Újszülöttek erdeje program keretében minden születendő gyermek után legalább 10 facsemetét ültetnek el az állami erdészeti társaságok. A kezdeményezésnek köszönhetően napjainkig 4,3 millió facsemetével bővült az ország zöldvagyona. Az állami erdészeti társaságok mintafásítási programjai további 7 millió darab fával, az önerdősült területek erdővé alakítása során az állami erdészetek pedig 430 ezer darab fával járultak hozzá a klímacélok eléréséhez, az ország zöldítéséhez. A Településfásítási Program, az Országfásítás részeként a rendszerváltás óta megvalósított legnagyobb belterületfásítási kezdeményezés. A program négy üteme alatt idén év végére összesen 56 ezer sorfával szépül hazánk mintegy 2000 települése.
Hazánkban először Chernel István a Kőszegi Állatvédő Egyesülettel közösen szervezte meg ezt a rendezvényt 1902-ben, a „mezőgazdaságra hasznos madarak" védelme érdekében létrejött párizsi egyezmény kapcsán. Az oktatásba országosan Apponyi Albert kultuszminiszter rendelete nyomán került be, és azóta is minden évben edukatív programokkal hívják fel a diákok és óvodások figyelmét a természetvédelem e jeles napjának üzenetére.
A nemzeti park igazgatóságok és az állami erdészeti társaságok a jeles nap alkalmából országszerte különleges programokkal várják az érdeklődőket.
Így óvd a madarakat
A madarak nagyon hasznosak, így nem árt vigyázni rájuk, és odaszoktatni őket a kertünkbe. Számos csoportjuk rovarevő, más fajok a rovarok és egyéb apró gerinctelenek mellett növényi táplálékot is fogyasztanak. A madarak leggyakrabban akkor kapkodják a rovarokat, amikor a fiókáikat nevelik. A kistermetű füzike, aki átlagosan 6 fiókát nevel, két hét alatt közel másfél kiló rovart pusztít el.
Így hát nem is kell tovább tűnődnünk rajta, hogy milyen kiszolgáltatottak lennénk nélkülük. Annyira, amennyire ők is azok, ha nem figyelünk oda rájuk. Bár a madarak képesek rugalmasan alkalmazkodni az éppen aktuális rovar- és növény kínálathoz, manapság, a különféle rovarok számának drasztikus csökkentésével nagyon sok madár kerül nehéz helyzetbe, vagy fenyegeti a kihalás.
Ha veszélyben a rovarok, a madarak miatt is aggódni kell. A rovarok számának drasztikus csökkenése ugyanis óriási hatással van az egész ökoszisztémára. Abba pedig jobb bele sem gondolni, mi történne velünk, ha a rovarok végleg kihalnának. A rovarok táplálékforrást jelentenek számos állat, így számos madár számára, és ne feledkezzünk meg óriási szerepükről a növények beporzásában.
Az éghajlatváltozás és az intenzív mezőgazdasági termelés miatt a rovarok száma a világ egyes részein a felére csökkent. A megmentésükhöz azonban összefogásra, és óriási változásokra lenne szükség. Meg kell védeni a természetes élőhelyeiket, le kell lassítani a nagy intenzitású mezőgazdasági terjeszkedést és csökkenteni kell az éghajlatváltozást befolyásoló kibocsátásokat.
A probléma a világ minden pontján érzékelhető. Az esőerdők többségében olyan szintre esett vissza a rovarok száma, hogy a táplálék híján sok helyen eltűntek a madarak. A kutatók „ökológiai armageddon" közeledtére figyelmeztetnek. A probléma pedig globális méretű.
Így gondoskodhatunk a madarakról
Minden apró lépés madarak sokaságát mentheti meg. Így, ha gondoskodunk a kertünkben a madarakról, azzal máris nagy lépést tettünk meg a védelmük érdekében.
A fák és a madarak nélkül elképzelhetetlen a jövő. Fotó: Shutterstock
1. Legyen a kertünkben madáretető
A madáretető nem csupán télen fontos, hanem egész évben. Fontos, hogy a madáretető olyan helyen legyen, ahol a madarak védve vannak a ragadozók elől. Ha a közelében van egy bokor, akkor ha megijednek, biztonságos helyre tudnak repülni addig, míg elül a veszély.
Nem árt, ha ez a hely nincs túlságosan messze a háztól, mert nagyon érdekes és szórakoztató látványt tudnak nyújtani fürdőzés, vagy evés és ivás közben. Az ablakból pedig úgy tudjuk megfigyelni őket, hogy közben nem zavarjuk meg a pihenésüket. Ha gyermekeinket is bevonjuk, felnőttként ők is sokat tehetnek a környezetünk védelméért.
Azonban úgy alakítsuk ki, hogy a szennyeződést könnyen el tudjuk takarítani az etető alól. Ezt legkönnyebben úgy tudjuk megoldani, ha egy adag szalmát helyezünk a földre, közvetlenül a madáretető alá. Így a koszt azzal együtt könnyedén el tudjuk távolítani.
2. Az itatóról is gondoskodjunk
Ne csak az etetésre, az itatásra és a fürdőzési lehetőségre is gondoljunk. Tegyünk ki számukra egy olyan tálban vizet, amely nem túl mély, és perem van a szélén, ahol a madár kényelmesen meg tud állni ivás, vagy fürdőzés közben.
3. Ez legyen a menü
A madaraknak adhatunk olajos magvakat, azonban ezek ne az emberi fogyasztásra készített, sózott és pirított magvak legyenek. Vásároljunk kifejezetten madáreleséget. Főleg apró szemű magvakat érdemes beletenni az etetőbe, mert ezeket egy csippentéssel meg tudják enni. Lehet akár kölest, vagy muhart is a magok közé keverni.
A pintyek és hullámos papagájok részére készített magkeverék ideális a kerti madarak számára is. A napraforgó egész fejét kitehetjük nekik, de a napraforgószemeket külön is meg tudjuk vásárolni. Ezek legyenek törött, „szemetes" napraforgószemek, mert sok madár csőre nem elég erős ahhoz, hogy feltörje a szemeket. Tehetünk még ki mellé natúr diót, fekete diót, mogyorót, földimogyorót, kesudiót is. Adhatunk nekik gyümölcsöket is, például almát. Szúrjuk fel egy ágra, hogy könnyen hozzá tudjanak férni.
A fák szerepe óriási
A fák szerepe a mai világban egyre nagyobb, hiszen hasznos segítőtársainknak köszönhetjük a tiszta levegőt. Azon túl, hogy megtisztítják a levegőt, oxigént termelnek és megkötik a szén-dioxidot. Azonban az emberiség által előidézett klímaváltozás és növekvő szén-dioxid-kibocsátás miatt is sokkal több fára lenne szükség.
A madáretetők segítségével nem csak télen tudjuk óvni a madarakat. Fotó: Shutterstock
A talajvédelem területén is szükségünk van rájuk, hiszen az erdők vigyáznak a termőtalaj megmaradására és a vízháztartás egyensúlyára. Az erdőkben lehullott lomb tárolja a nedvességet, a városokban élő fák pedig óriási szerepet játszanak a zaj csökkentésében, és a szélerő mérséklésében. Ezen kívül sok állatnak adnak otthont, árnyékot nyújtanak nekünk pihenés közben, szépséges látványuk pedig minden évszakban örömmel tölt el minket.
Így gondoskodj a kertedben élő fákról
A kertünk csupán félkarú óriás, ha nincs benne legalább egy fa. A fák fejlődésének korai szakaszában nyújtott gondozás és ápolás óriási jelentőséggel bír a csemete életében. Ekkor nyeri el későbbi formáját, és ezek az évek határozzák meg életének időtartamát is. A csemetének rengeteg tápanyagra van szüksége a gyökereinek fejlesztésére, és ilyenkor még nagyon érzékeny a hidegre, a melegre és az öntözés gyakoriságára.
A csemete számára a legideálisabb, ha rendszeresen öntözzük, és nem egyszerre öntünk nagyobb mennyiségű vizet a fa alá. A pangó vizet ugyanis nem kedveli, ellenben fontos, hogy folyamatosan nedves legyen a talaj körülötte. Ha van rá lehetőség, a csepegtető öntözés az egyik legjobb megoldás a csemete számára. Használhatunk talajtakaró anyagokat is, így a talajban tudjuk tartani a nedvességet, megóvva a facsemetét a kiszáradástól.
A madarak és a fák jelentősége tehát felbecsülhetetlen, így hát ne csak ezen a napon, hanem életünk minden egyes napján becsüljük, és óvjuk meg őket!
_fill_540x300_0.jpg)
