2018-ban porig romboltak egy templomot a kínai Sanhszi tartományban. Amint a New York Times beszámolt róla, hatóságok a föld alatti istentiszteleti termekben dinamitot helyeztek el, és amikor az épület összedőlt, buldózerekkel fejezték be a munkát. A protestáns gyülekezet temploma 17 millió jüanba került, amit a hívek adtak össze. A gyülekezet vezetői közül többeket letartóztattak, egytől hét évig terjedő börtönre ítéltek. Az egyik lelkész feleségét átnevelő táborba küldték, a Bibliákat elkobozták.
2017-ben egy katolikus templomot romboltak le a hsziani egyházmegyében, annak ellenére, hogy a gyülekezet minden szükséges engedéllyel rendelkezett.
A kereszténység, mint nemzetbiztonsági kockázat
2020-ban a hatóságok megrohantak és bezártak egy keresztény iskolát Anhuj tartományban, letartóztatva négy tanárt. A tanárok közül kettő ma is börtönben van. Ebből az iskolából sok család visszaküldte gyermekeit állami iskolákba, és néhányan arról számolnak be, hogy gyermekeiket hátrányosan megkülönböztették és nyilvánosan megalázták tanáraik. A szülőket is zaklatták a helyi hivatalnokok – írja a Christianity Today.
A Daily Wire 2021-es riportja szerint a Kínai Kommunista Párt titkos létesítményekben tart fogva keresztényeket, hitük megtagadására kényszerítve és hónapokig kínozva őket. Mindazáltal az országban a keresztényeket érő durva fizikai atrocitás ritka, inkább a hívek megfélemlítése, ellehetetlenítése jellemző, illetve olyasfajta átnevelő táborokba küldik a keresztényeket is, mint az ujgurokat. Ezekben a táborokban embertelen körülmények uralkodnak, a fogvatartottakat a többi közt arra késztetik, hogy nyilvánítsák ki a párt iránti hűségüket, és hagyjanak fel az imádkozással.
Az Open Doors nemzetközi keresztény szervezet 2024-es jelentése ötven országot sorol fel, ahol a világon a legsúlyosabb keresztényüldözés zajlik. Közülük Kína 2024-re több lépcsőn fellépve a 19-ik helyre került.
A kereszténységet Peking nemzetbiztonsági fenyegetésnek tekinti. Az Aleteia francia katolikus lap Claude Meyer sinológust idézi, aki szerint ugyanakkor a kínai keresztények az egyre vadabb tiltás és elnyomás ellenére mind többen vannak.
A helyzet sajátos, hiszen a kínai alkotmány hivatalosan szavatolja a vallásszabadságot, már amennyiben valaki a kereszténység államilag engedélyezett formáját szeretné gyakorolni a Kínai Katolikusok Hazafias Szövetsége nevű egyház keretei közt. Ennek az egyházszervezetnek a püspökeit a párt nevezi ki, és valójában meglehetősen távol áll a kereszténységtől.
A párt azt tanítja, hogy Jézus gyilkos volt
Az Open Doors Hungary friss elemzése rámutat: a kínai kormány által elismert gyülekezeteknek a kommunista pártot és ideológiát kell dicsérniük, és hűséget fogadni a pártnak. Tavaly rendelet lépett érvénybe, mely előírja az állami gyülekezetek számára, hogy táblákat helyezzenek ki ezzel a felirattal:
Szeresd a Kommunista Pártot, szeresd az országot, szeresd a vallást!
Ugyanakkor úgynevezett házi gyülekezetek mindig léteztek, engedély nélkül, nagyrészt megtűrve, ám az új szabályozások ezt egyre szigorúbban korlátozzák. A legtöbb ilyen gyülekezetet megfigyelik, és figyelmeztetés nélkül bezárhatják. 2018-ban egy új vallási törvénycsomag részeként megtiltották, hogy a keresztények hitük gyakorlására használják az internetet, illetve a közösségi médiát. A keresztény csevegőcsoportokat rendszeresen kiiktatják, a kisebbségi csoportok ellen megfigyelőrendszert dolgozott ki az állam. A törvények értelmében 18 év alattiak nem járhatnak gyülekezetbe, hitoktatás csak állami iskolában történhet, meglehetősen sajátos módon.
Tavaly a CBN News nevű keresztény lap számolt be róla, hogy Kínában a gyerekeknek szánt eredeti Bibliákat betiltották, az összes bibliai alkalmazást eltávolították az internetes áruházakból. A lap úgy tudja, több millió kínai gyermeket kényszerítettek olyan űrlap aláírására, melyben nyilvánosan megtagadják a hitüket. A Bibliát pedig átírják a rendszer szájíze szerint, a CBN egy közismert szöveghelyet is említ, a János evangéliuma 8. részében szereplő példázatot, ahol egy házasságtörő nőt akarnak megkövezni a jeruzsálemi vallásos emberek, de Jézus azt mondja nekik: „Az vesse rá az első követ, aki bűntelen közületek.” Erre az eredeti történet szerint mindenki eloldalog, Jézus pedig így szól az asszonyhoz: „Menj, én sem ítéllek el téged.”
Odaállunk-e az üldözöttek mellé?
A kínai államfő Orbán Viktor miniszterelnökkel és Sulyok Tamás köztársasági elnökkel folytatott megbeszélést csütörtökön. Orbán a 2010-es kormányváltás óta többször elismerően nyilatkozott Kínáról, és kormánya élénk kapcsolatokat ápol a kínai vezetéssel, de ez idáig még sosem kritizálta az ázsiai országot a keresztények üldözése miatt. Eddig egyszer említette a témát a miniszterelnök, akkor is csak annyit mondott a Magyar Hang kédésére, hogy megkérdezi Ferenc pápa álláspontját ez ügyben.
A kormánykommunikáció ugyanakkor többször világossá tette, hogy eltökélt a keresztényüldözés elleni küzdelemben, olyannyira, hogy 2017-ben Rétvári Bence államtitkár arról beszélt: Magyarország a keresztényüldözés felszámolásának központja. Abban az évben Budapesten nemzetközi konferenciát rendeztek a keresztényüldözésről, ahol Orbán is beszédet mondott, hangsúlyozva, hogy a kereszténység a legüldözöttebb vallás a világon. Akkor alapították a több milliárd forintot átmozgató Hungary Helps programot az üldözött keresztények megsegítésére, bár a kormányzati keretprogram weboldala inkább a migráció visszaszorítására, mintsem az üldözöttek melletti kiállásra fókuszál. 2019-ben a konferenciát megismételték, és a Miniszterelnökség közleményt adott ki, mely szerint „Magyarország (…) a világon elsőként emelte kormányzati szintre az üldözött keresztények megsegítésének ügyét.”
A csütörtöki Kormányinfón rákérdeztünk Gulyás Gergelynél, várható-e, hogy a kínai államfővel folytatott tárgyalásokon felvetik a keresztényüldözések ügyét. A Miniszterelnökség vezetője azonban válasz helyett Orbán Viktor és Hszi Csin-ping esti sajtótájékoztatóját ajánlotta figyelmünkbe, ahová a független sajtót nem hívták meg. Ott a beszámolók szerint nukleáris ipari és közlekedési beruházásokról, mezőgazdasági megállapodásokról, kereskedelmi ügyekről volt szó, valamint az ukrajnai háborúról és kölcsönös tiszteletnyilvánításokról.
A 24.hu még kedden megkérdezte a miniszterelnöki, illetve a köztársasági elnöki sajtóirodát:
- a Hszi Csin-ping folytatott megbeszélések során kifejezi-e Orbán Viktor, illetve Sulyok Tamás aggodalmát a kínai keresztények elszomorító helyzete miatt;
- szorgalmazzák-e a kínai államfőnél, hogy engedje szabadon a hitük miatt fogva tartott ártatlan embereket, és tegyen lépéseket a vallásszabadság előmozdításáért;
- illetve megragadják-e az alkalmat, hogy közbenjárjanak az üldözött kínai keresztényekért?
Kérdéseinkre nem kaptunk választ.
