Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
Minden tizedik főtől sikerült is pénzt kicsalniuk a bűnözőknek.
A hazai felnőtt lakosság többsége, 56%-a került már olyan helyzetbe, hogy interneten keresztül vagy bankok nevével visszaélve megpróbálták megkárosítani. A CIB Bank megbízásából készített friss reprezentatív felmérésből az is kiderül, hogy az áldozattá válás nem függ a társadalmi és a demográfiai helyzettől.
Fotó: Thomas de LUZE / Unsplash
A csalási kísérletek leggyakrabban telefonon történnek, az érintettek 50%-át próbálták meg így megkárosítani. Ha a ténylegesen megkárosítottakat vesszük figyelembe, akkor viszont kiderül, hogy a telefonos csalások mellett a legmagasabb arányban online piactéren és hamis weboldalakon keresztül károsítottak meg csalók embereket, vagyis az sms-ben és e-mailben történő próbálkozások kevésbé hatékonyak.
| Csalási kísérletek megoszlása csatornák szerint | Sikeres csalások megoszlása csatornák szerint |
| telefonhívás: 54% | online piactér: 33% |
| sms: 43% | hamis weboldal: 32% |
| e-mail: 42% | telefonhívás: 30% |
| hamis weboldal: 19% | e-mail: 25% |
| online piactér: 18% | sms: 17% |
| mobilalkalmazás: 6% | mobilalkalmazás: 7% |
A platformok, ahol az érintettek a megkárosításukra tett kísérletekkel találkoznak, tükrözik az egyes csoportokra jellemző médiahasználatot: telefonhívással inkább a középkorú és idősebb korosztály találkozott, valamint az alacsonyabb végzettségűek, csaló e-maillel pedig a fiatalokat és a képzettebbeket próbálták inkább megkárosítani.
A felmérés szerint a megkeresések során azt tartják leginkább gyanúsnak az emberek, ha személyes adatokat, jelszavakat kérnek tőlük (67%), illetve azt, ha elírások, magyartalan kifejezések vannak egy levélben. Az ismeretlen számot, küldőt és a sürgető hangnemet is figyelmeztetőnek tartja a többség, ahogy azt is, ha valaki egy program letöltésére kéri őket. A válaszaik alapján a fiatalabbak jobban odafigyelnek az összes lehetséges gyanúra okot adó jelre.
Például a személyes adatok, jelszavak elkérése a 40 alattiak 78%-a számára figyelmeztető jel egy megkeresésnél, a 60 évesek vagy idősebbek körében viszont csak 54% választotta ki a gyanúra okot adó tényezők között. Az iskolai végzettség mentén is nő azok aránya, akik tisztában vannak vele, hogy a felsoroltakra figyelni kell.
„Ezen összefüggések ellenére hangsúlyozni kell, hogy a tényleges áldozattá válás független az életkortól és az iskolai végzettségtől a kutatás eredményei szerint. Minden tizedik felnőtt esetében a kibercsalók próbálkozása sikerrel járt, ezért különösen fontos, hogy mindig körültekintőek legyünk, ha az adatainkról van szó” – emeli ki Bártfai Gábor, a CIB Bank Információbiztonsági vezetője, hozzátéve, hogy az elektronikus vásárlási műveletek, átutalások során mindig alaposan ellenőrizzük, hogy milyen felületen (például weblapon), kinek és mekkora összeget utalunk vagy fizetünk. Ugyanilyen lényeges, hogy soha ne engedjünk másoknak hozzáférést a banki műveletekhez használt elektronikus eszközeinkhez, és ne is telepítsünk alkalmazásokat, távoli hozzáférést lehetővé tevő programokat a számítógépünkre, a mobilunkra, vagy a tabletünkre.
Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!