A nácik hatalmas szívességet tettek a szabad világnak azzal, hogy a háború előtti amerikai és a nagy-britanniai kémhálózatuk meghökkentően amatőr balfékekből állt. Nehezen magyarázható, hogyan tudtak az Egyesült Államokba és a Egyesült Királyságba telepített, illetve ott beszervezett kémjeik olyan kutyaütők lenni, hogy vagy azonnal lebuktak, vagy az általuk továbbított információk teljesen használhatatlanok voltak. A sorozatos kudarcokban legalább akkora részük volt a német kémszervezetek hibáinak, mint az ügynökök alkalmatlanságának, e kettő tényező összjátéka pedig időnként már-már tragikomikus ballépéseket eredményezett.
Ironikus módon a harmincas évek német kémkedési próbálkozásai vezettek el oda, hogy a brit és amerikai kémelhárító szervezet (az MI5 és az FBI) olyan szoros partnerséget alakított ki egymással, ami mind a mai napig fennáll. A második világháború közvetlen előzményeinek erről a fejezetéről szól Andrew Jeffrey Egy árulás anatómiája című könyve. Jeffrey ismert hadtörténeti író, aki főként a második világháborúval, pontosabban – skót lévén – annak Skóciával kapcsolatos aspektusaival foglalkozik.
Márpedig ebben a történetben is van egy nagyon erős skót szál, hiszen a német kém, akinek lebukása vezetett közvetetten több nyugatra telepített náci ügynök vesztéhez, történetesen egy skót fodrász volt. A könyv az ő történetén keresztül mutatja be a brit és amerikai katonai titkok megszerzésére irányuló náci törekvéseket – és azok csekély hatékonyságát. Jeffrey gyakorlott történetmesélőként építi fel a személyes történetbe ágyazott háborús események láncolatát, a második világháború (illetve a kémtörténetek) iránt érdeklődők minden bizonnyal élvezni fogják a cselszövésekkel, árulással, személyes sértettséggel teli fejezeteket. A kérdéses fodrász egy bizonyos Jessie Jordan volt, aki már az első világháború előtt Németországba ment férjhez, majd ott is maradt egészen 1937-ig, pedig a férje elhunyt a háborúban. Akkor azonban hazaköltözött a skóciai Dundee-be, állítólag családegyesítési céllal. Valójában azonban beszervezte az Abwehr, vagyis a német katonai hírszerzés. Fő feladata az volt, hogy az Amerikába telepített náci kémek leveleit és csomagjait továbbítsa Amszterdamba, ahonnan aztán azok eljutottak az Abwehrhez.
De annyira amatőr volt, hogy a németektől kapott térképeket, amelyeken gondosan bejelölték a katonai létesítményeket, megtalálta a fodrászüzletében takarító hölgy, és jelentette a rendőrségen. Ezután hamar leleplezték postai üzelmeit is, és felgöngyölítették az amerikai náci kémhálózatot, akik a jelentéseiket küldték Jordannek. A fodrász néhány hónappal a második világháború kitörése előtt bukott le, és valószínűleg ez mentette meg az életét, hiszen nem halálra, csupán börtönbüntetésre ítélték. Az ügyvédje szerint rendkívül jól érezte magát a börtönben, hímzett, mintarabként viselkedett, és nem is akart fellebbezni. Így már 1941-ben szabadlábra helyezték – volna, de ehelyett ellenséges idegennek nyilvánították, és a háború végéig internálótáborban élt, majd kitoloncolták Németországba. Ott halt meg kilenc évvel később. Árulása valódi motivációjára sohasem derült fény.
Andrew Jeffrey: Egy árulás anatómiája. Ford.: Rényi Zsuzsa. Corvina, 5990 Ft
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2024/17. számában jelent meg április 26-án.
