Mikrocsipet ültetett egy 29 éves férfi agyába Elon Musk cége, aztán elkezdtek tönkremenni a csip szálai

2024. május 9. – 21:19

Másolás

Vágólapra másolva

Elkezdett leválni Noland Arbaugh agyáról az abba ültetett mirkocsip – írja a Wall Street Journal a cég blogposztjára hivatkozva. Azt írják: az eszköz egyes szálai, amelyek a miniatűr számítógépet az agyhoz kötik, elkezdtek visszahúzódni. A probléma okát nem közölték, de azt írták: helyreállították a csip működését.

Elon Musk agyi implantátumot gyártó cége, a Neuralink még januárban ültetett először mirkocsipet egy ember agyába. A cég akkor azt mondta: a cél, hogy bénult emberek képesek legyenek számítógépes kurzort vagy billentyűzetet irányítani, kizárólag a gondolataikkal.

A 29 éves Noland Arbaugh egy búvárbalesetben sérült le nyaktól lefelé. Miután beműtötték az agyába a vezeték nélküli implantátumot, egy nap után távozott a kórházból. Nem sokkal később már azt mondta: tudott a gondolatai segítségével sakkozni és Civilization VI-tal játszani.

Arbaugh agyi implantátuma még február végén kezdett el elromlani. A csipet szálak kötik össze az aggyal, ezek egy része visszahúzódott az agyból, ami miatt a gép és az agy között kommunikáló elektródák száma csökkenni kezdett. Ez csökkentette az eszköz hatékonyságát, de nem annyira, hogy Arbaugh ne tudott volna a továbbiakban sakkozni vele.

A probléma nyilvánosságra kerülése után felmerült az implantátum eltávolításának lehetősége, de ezt végül elvetették. A cég azt mondja: mérnökeik továbbfejlesztették az implantátumot és helyreállították annak működőképességét.

Január 29-én az X-en (korábban Twitter) jelentette be Elon Musk, hogy az agyi implantátumokat gyártó cége, a Neuralink beültette az első mikrocsipjét egy ember agyába. Nem ez volt az első ilyen implantátum, amit emberbe ültettek, de ez az első olyan, amely teljesen vezeték nélküli, a kutatók pedig azért is izgatottak lehetnek miatta, mert papíron jóval fejlettebb, mint a versenytársai, de sokan problémásnak tartják, hogy nem sokat lehet tudni a program részleteiről.

A cég korábban már sikeresen beültetett mesterséges intelligenciával ellátott mikrocsipeket több állat agyába, egyikük pedig így képes volt az agyával irányítani a Pong nevű videójátékot is, bár itt azért merültek fel kérdések. Az FDA egyébként elsőre elutasította a cég klinikai vizsgálatokra beadott kérelmét, de a potenciális problémákat alighanem sikerült orvosolni. A Neuralink ellen viszont egy rakás vizsgálat is indult már állatkínzás gyanúja miatt, felmerült, hogy óvintézkedések nélkül szállíthattak majmok agyából kiszedett, patogéneket tartalmazó csipeket, és tavaly az is kiderült, hogy véres halált halhattak a majmok a kísérletek során.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!