Az elmúlt évben a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) növekvő támogatottsága aggodalmakat keltett, hogy Németország a második világháború vége óta a legmélyebb politikai válság felé tart.

Igaz, az AfD-t, amely az év elején országos szinten 22%-os eredményt ért el, az utóbbi időben botrányok rázzák meg. Januárban kiderült, hogy az AfD több tisztségviselője neonácikkal találkozott, hogy megvitassák a migránsok és honosított német állampolgárok tömeges kitoloncolásának terveit, ami közfelháborodást váltott ki. Áprilisban a párt közelgő európai parlamenti választásokon induló csúcsjelöltjét, Maximilian Krah-t „trójai falóval” vádolták, miután egyik munkatársát Kína számára folytatott kémkedéssel vádolták meg.

E kudarcok ellenére azonban a szélsőséges mozgalmak felemelkedése Európa-szerte, különösen Geert Wilders Szabadságpártjának sokkoló győzelme a 2023-as hollandiai választásokon, sok németben azt a félelmet keltette, hogy a szélsőjobboldal politikai felemelkedése megállíthatatlan lehet - írja a Project Syndicate.

Az AfD-hez hasonló pártok Európa-szerte növekvő támogatottságát gyakran a bevándorlás és a COVID-19 biztonsági protokollok - például a zárlatok, a maszkmandátumok és a védőoltások - miatti közfelháborodásnak tulajdonítják. Az a megítélés is okolható, hogy a kormányok túl gyorsan haladnak a zöld energiára való átállás felé, ami potenciálisan a lakosság egyes szegényebb rétegeit sújtja. A Harvard közgazdászának, Stefanie Stantchevának és másoknak egy 2023-as tanulmánya szerint azonban a bal- és jobboldali populista pártok felemelkedését a "zéró összegű gondolkodás" felé történő szélesebb körű társadalmi elmozdulás irányítja.

Stantcheva és szerzőtársai a zéró összegű gondolkodást úgy határozzák meg, mint azt a meggyőződést, hogy ahhoz, hogy az egyik csoport nyerjen, a többieknek veszíteniük kell.

A politikai populizmus, az online összeesküvés-elméletek és a nacionalista érzelmek - jegyzik meg a szerzők - „mind abban a hitben gyökereznek, hogy az egyik csoport mások kárára nyer - legyen az a globális elit, a "mély állam" vagy más országok lakói”.

Nem meglepő, hogy a szerzők kapcsolatot azonosítanak a zéró összegű gondolkodás, a gazdasági újraelosztás támogatása és a bevándorlásellenes mozgalmak között. Amikor a vagyongyarapodás a kevésbé szerencsések rovására történik, a zéró összegű gondolkodók a kormány beavatkozását várják. Ezzel szemben a pozitív összegű gondolkodásmóddal rendelkezők úgy vélik, hogy mindenki jól jár, ha a gazdagok gazdagabbak lesznek - az emelkedő dagály minden csónakot megemel. A zéró összegű gondolkodók gyakran úgy tekintenek a bevándorlásra, mint ami eredendően káros az őshonos állampolgárok számára, ezért nagyobb valószínűséggel támogatják a korlátozó politikát.

Mi vezérli a zéró összegű gondolkodást? A szerzők úgy találják, hogy az ilyen érzések inkább a gazdasági stagnálás időszakaiban érvényesülnek, amikor az erőforrások szűkösek. Ezzel szemben az erőteljes gazdasági növekedést és nagyobb társadalmi mobilitást felmutató társadalmak lényegesen kisebb valószínűséggel tekintik a politikai gazdaságot zéróösszegűnek.

Ez magyarázhatja az AfD támogatottságának közelmúltbeli erőteljes növekedését. Más európai gazdaságokhoz hasonlóan Németország is alig heverte ki a 2008-as globális pénzügyi válságot, mielőtt a világjárvány és az Ukrajna elleni orosz invázió által kiváltott energiaválság keményen sújtotta volna.

Érdekes módon a szerzők azt találták, hogy a fiatalabbak hajlamosabbak a zéró összegű gondolkodásra, mint idősebb társaik. Ez a tendencia szorosan összefügg a gazdasági körülményekkel: amikor a fiatalok korlátozott álláslehetőségekkel szembesülnek, és kevés esélyt látnak a felfelé irányuló mobilitásra, nagyobb valószínűséggel veszik fel a zéró összegű gondolkodásmódot.

A tanulmány szerint a mai fiatalok sokkal nagyobb valószínűséggel vallanak demotiváló nézeteket, például azt a meggyőződést, hogy a siker inkább a szerencsén és a kapcsolatokon múlik, mint az erőfeszítésen. Ez különösen igaz Németországban, ahol a társadalmi mobilitás aránya az egyik legalacsonyabb az OECD-n belül. Az idősebb németek, akik a háború utáni fellendülés gyümölcseit élvezték a gyermekkorukban, nagyobb valószínűséggel támogatják a növekedést támogató politikákat az újraelosztással szemben. Egy nemrégiben készült trendkutatás megerősíti, hogy a német fiatalok szélsőségesebbek lettek: a 14 és 29 év közötti korosztály 22%-a jelezte, hogy az AfD-re szavazna, ha ma lennének szövetségi választások, szemben a 2022-es 9%-kal.

Ennek az elmozdulásnak a politikai következményei továbbra sem világosak. Míg a bevándorlást és az újraelosztást egyaránt ellenző AfD nem illik egyértelműen a zéróösszegű kategóriába, egy új német párt célja, hogy következetesebben kihasználja a zéró-összegű érzelmeket. A Bündnis Sahra Wagenknecht, amelyet a szélsőbaloldali Die Linke egykori tagjai alapítottak, bevándorlásellenes, újraelosztáspárti, és ellenzi Ukrajna gazdasági és katonai támogatását. Arra készül, hogy elszívja a szavazókat az AfD-től, és ezzel potenciálisan megfékezheti annak felemelkedését.

Mindazonáltal a politikai populizmus leghatékonyabb ellenszere továbbra is a robusztus gazdasági növekedés, a fiatalabbak számára biztosított lehetőségek sokasága és a nagyfokú társadalmi mobilitás. Ha Németország nem mozdul el a zéró-összegű gondolkodásmódtól és nem motiválja újra a fiatalokat, az innováció csökkenése és a lassabb növekedés jelentős hosszú távú gazdasági károkat okozhat.

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Nagyvilág

Egyre szélsőségesebbek a német fiatalok: ez lehet az oka

kapcsolódó cikkeink