Volt olyan egészségügyi ellátó, amelynél100 orvos és szakdolgozó helyett csak 50 volt bent a vizsgált időpontban, máshol pedig a szükségesnél 70-nel több ebédrendelést adtak le az intézményben. Egy olyan páciens részére is igényeltek étkezést, aki már nem is élt.
Az Economx számolt be az egészségügyi ágazat ellenőrzésének első eredményeiről a Magyar Kórházszövetség konferenciáján elhangzottak alapján. Urbán Zoltán, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkárságához tartozó egészségügyi ellenőrzés-felügyeleti szolgálat rendőr dandártábornoka, egyben főosztályvezetője az eseményen azt mondta, a 2024-es év során előzetesen és utólagosan végeznek adatbekéréseket, a szenzitív betegadatokat kerülve.
Elmaradt műtétek okára is fény derült
Bács-Kiskun vármegyében már végeztek az ellenőrzésekkel, jelenleg Heves vármegyében járnak az ellenőrök, később Fejér, Vas és Tolna vármegye kerülhet sorra.
Az ellenőrzések során a belgyógyászati, a szülészeti, a sebészeti, a sürgősségi, a kardiológiai, a szemészeti, a neurológiai, a tüdőgyógyászati, az ortopédiai, valamint a csecsemő- és gyermekosztályokat monitorozzák.
Volt, ahol 6 napig rendeltek még ételt egy elhunyt betegnek, máshol pedig az egészségügy szakdolgozók fele, 100-ból 50 ember nem volt jelen az intézményben a vizsgálat időpontjában, de a bérek tekintetében is akadtak furcsaságok.
Hisztipénzt is kaptak az orvosok
Több mint kétezer orvos bére volt a kétszerese annak 2023-ban, mint a besorolt bére lett volna, ez a költségvetésnek két év alatt mintegy 6 milliárd forint többletkiadást jelentett. Gárdos Csaba, a Magyar Államkincstár (MÁK), költségvetési felügyeleti igazgatója ezt hisztipénznek nevezte a lap szerint.
A betegek étkezését sajtfecniken vezették, ezeken a papírokon módosították is a betegek létszámát. A legnagyobb eltérés, amin az ellenőrük szeme is fennakadt, az volt, hogy naponta 68-70-nel több ebédet főzettek le a valós létszámnál, ami évente 10 millió forint többletet jelent a költségvetésnek.
A zárójelentés kitöltése is sokszor volt esetleges, sorolta tovább a hiányosságokat a MÁK felügyeleti igazgatója.
Az otthonukba bocsátott betegeknek jellemzően napokkal később kellett visszamenniük zárójelentésükért, ami szintén szabálytalan.
Akadt olyan kórház is, ahol a szakdolgozók fele hiányzott igazoltan, szabadság vagy betegszabadság miatt, de 2 százalékukról nem lehetett tudni, munkaidőben merre járnak. Gond volt a jelenléti ívekkel is, áthúzásokkal tarkítva vezették a nyilvántartást. Górcső alá vették az elmaradt műtétek nyilvántartását is, egy helyen az szerepelt, hogy azért maradt el a beteg műtétje, mert az orvos disznóvágásra ment.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
