Közép-Európában már minden harmadik szervezetnek közvetlen tapasztalata van a generatív mesterséges intelligenciával, és mindössze a vállalatok négy százaléka várja passzívan, hogy a versenytársak tegyék meg az első lépést. A régióban négyből három pénzügyi vezető (73 százalék) véli úgy, hogy az AI fontos a vállalatuk stratégiája szempontjából. A Deloitte legfrissebb CFO felmérése szerint a megkérdezett pénzügyi vezetők fele költségcsökkentést vár a mesterséges intelligencia bevezetésétől.
A Deloitte Central Europe legfrissebb, Getting ready for the GenAI journey? című CFO felmérése közel 500, a 15 közép-európai piacon működő szervezetet képviselő pénzügyi vezető véleményét rögzíti arról, melyek a generatív mesterséges intelligencia bevezetésének legfontosabb előnyei és kihívásai. A pénzügyi vezetők véleményének legpontosabb mérője a régióban a gazdasági és üzleti szempontokat, és a vállalatok növekedési kilátásait is bemutatja, a Pénzügyi műveletek című kiegészítés pedig betekintést nyújt a pénzügyi osztályok jelenlegi működésébe.
A felmérés válaszadóinak túlnyomó többsége (73 százalék) úgy véli, hogy összességében a generatív AI fontos az üzleti stratégiájuk szempontjából. A régiós pénzügyi vezetők ötöde (22 százalék) szerint a mesterséges intelligencia határozottan fontos vagy fontos az üzleti stratégia végrehajtása szempontjából, míg minden negyedik (27 százalék) CFO szerint kevésbé. A régiós lebontást figyelembe véve a lengyel és román CFO-k gondolják legnagyobb mértékben fontosnak (80 százalék) az üzleti stratégia szempontjából a mesterséges intelligenciát. A legalacsonyabb értéket Csehországban és Szlovákiában mérték, ahol a pénzügyi vezetők 53 százaléka tartja fontosnak.
Az ágazatokat figyelembe véve a technológia, média, telekommunikáció, a fogyasztói szegmens, valamint az üzleti és szakmai szolgáltatások esetén látják a CFO-k leginkább fontosnak az AI-t, 38 százalék illetve 33 százalék tartja fontosnak, vagy határozottan fontosnak. A pénzügyi szolgáltatások szintén magasan szerepelnek a listán 27 százalékkal.
„A generatív mesterséges intelligencia fokozatos bevezetését tapasztaljuk a közép-európai vállalatok körében. Ahogyan más technológiák esetében is, az AI segítségével a vállalatok olyan piacok tapasztalatait hasznosíthatják, amelyek korábban már sikeresen vezettek be új megoldásokat. A technológia értékének valódi kiaknázásához azonban elengedhetetlen, hogy a vállalatok zökkenőmentesen integrálják a mesterséges intelligenciát a szélesebb körű üzleti stratégiába, és amennyiben szükséges, az üzleti modellek és a vállalat működésének mélyrehatóbb átalakításával” – mondta Láng Bálint, a Deloitte Magyarország CFO programjának vezetője.
A felmérés szerint a közép-európai pénzügyi vezetők 11 százaléka már beépítette a generatív AI-t stratégiájába, a közép-európai országok közül Csehország és Szlovákia jár az élen (20 százalékuknál már folyamatban van az AI beépítése, 22 százalékuk pedig kísérletezik vele). A megkérdezett szervezetek további 26 százaléka egyelőre ismerkedik a technológiával, míg harmaduk (32 százalék) szerint még túl korai a bevezetés. Ugyan a válaszokból egyértelműen kiderül, hogy a legtöbb vállalatnak nincs egyértelmű elképzelése arról, hogyan induljon el a mesterséges intelligencia útján, viszont alacsony részük, mindössze 4 százalékuk várja passzívan, hogy a versenytársak tegyék meg az első lépést.
Lengyelország és a közép-európai régió déli része minősül a legbizonytalanabbnak a következő lépésekkel kapcsolatban, míg Szlovákia és Csehország jóval az átlag előtt jár az AI stratégiába való beépítésében. A generatív AI-megoldásokat leginkább a következő iparágak alkalmazzák: TMT-szektor (21 százalék), élettudományok (20 százalék), valamint üzleti és szakmai szolgáltatások (17 százalék).
„A fő előny, amelyet minden második közép-európai pénzügyi vezető (49 százalék) vár a generatív mesterséges intelligencia bevezetésétől, az a költségcsökkentés, a második helyen pedig az előrejelzések pontosságának növekedése áll (43 százalék). Fontos szempontok még a termelékenység és a hatékonyság, melyek a közép-európai válaszadók 34 százaléka szerint kulcsfontosságú az AI bevezetésénél, azonban a legnagyobb stratégiai értéket az új technológia innovációra való felhasználása jelenti majd” – mondta Rusznyák András, a Deloitte technológiai tanácsadás üzletágának menedzsere.
Minden harmadik válaszadó (36 százalék) látja úgy, hogy a mesterséges intelligencia fontos tényező lehet az új képességek, szolgáltatások vagy termékek kifejlesztésében – az átlagnál kicsit magasabb arányban Csehország (40 százalék) és Románia (42 százalék) ismeri fel leginkább az innovációs potenciált.
A költségcsökkentésre elsődleges előnyként különösen a leginkább tőkeigényes ágazatokban hivatkoznak, ilyen az energiaipar, közművek, bányászat (egyenként 58 százalék) és az építőipar (54 százalék). A szakmai és üzleti szolgáltatások ágazatában a pénzügyi igazgatók ügyfélközpontúak: az új termékek és szolgáltatások kifejlesztése, valamint az ügyfelek elégedettségének növelése szerintük az AI bevezetésének elsődleges előnye (47 százalék). A megnövekedett előrejelzési, modellezési és forgatókönyv-tervezési pontosságot a fogyasztói üzleti szektorban értékelik leginkább (50 százalék). Eközben a technológia, média- és kommunikációs iparág az új képességek, termékek és szolgáltatások fejlesztését tartja a legfontosabbnak (49 százalék), amit a költségcsökkentés követ (47 százalék).
A válaszadók több mint fele (59 százalék) számára a technológia bevezetésének legnagyobb kihívása a megfelelő munkatársak, erőforrások és kompetenciák megtalálása.
„A szűkös munkaerőpiacon ajánlott a technológiával és a munkaerővel kapcsolatos beruházásokat együttesen tervezni, és mindkettőre úgy tekinteni, mint kritikus sikertényezőkre. A technológia bevezetése alapvető fontosságú, azonban szükséges megérteni az emberekre gyakorolt hatását is. Enélkül nehéz megnyerni a munkatársak támogatását, amely elengedhetetlen az eredményes implementációhoz” – mondta Csépai Martin, a Deloitte Magyarország HR tanácsadási üzletágának igazgatója.
Második helyen kihívásként az adatforrások és a technológia kérdését jelölték meg a válaszadók, 51 százalékuk gondolja így régiós szinten. Ezt a kihívást a lengyel és román pénzügyi vezetők jelölték meg leggyakrabban (58 százalék, illetve 53 százalék). Harmadik kihívásként a generatív AI-ba való befektetés költségei szerepelnek, a CFO-k közel fele (48 százalék) hivatkozott erre. A közép-európai válaszadók túlnyomó többsége (67 százalék) a költségvetésének kevesebb mint egy százalékát kívánja mesterséges intelligenciát érintő beruházásra fordítani.
A generatív mesterséges intelligencia bevezetésének első három akadálya között mindössze csak a lengyel pénzügyi vezetők említettek adatvédelmi és biztonsági kérdéseket. Ennek az a legfőbb oka, hogy a lengyel jogrendszerben működő vállalkozások számára régóta kihívást jelent a változó jogi szabályozásoknak való megfelelés.
A felmérés szerint a képzett munkavállalók rendelkezésre állása a legfőbb kihívás a fogyasztói vállalkozások (66 százalék), a feldolgozóipar (62 százalék), a technológia, média, telekommunikáció (62 százalék) és a pénzügyi szolgáltatások (56 százalék) szektorában, míg az építőipar (67 százalék) és az üzleti és szakmai szolgáltatások (60 százalék) esetében az adat- és technológiai erőforrások jelentik továbbra is a legfőbb gondot.
„A generatív mesterséges intelligencia bevezetése során szilárd alapokat szükséges teremteni a digitális és AI képességek terén. Ez magában foglalja a technológiai infrastruktúrát, amely biztosítja a mesterséges intelligencia hatékony működéséhez szükséges rugalmasságot és számítási teljesítményt, az adatkezelést a szervezet digitális rendszereinek az AI-modellekbe való integrálásához, valamint a változásmenedzsmentet, amely magában foglalja a képzést, a kulturális változást és az új működési módokhoz való igazodást és az ehhez szükséges átszervezést. Emellett az adatvédelemmel, a biztonsággal, a bizalommal és a megfelelőséggel kapcsolatos aggályok kezelése az átalakulási folyamat alapvető szempontjává válik” – mondta Dr. Barta Gergő, a Deloitte vezető Mesterséges Intelligencia szakértője.
A felmérésre 2023 októbere és decembere között került sor, és ez a közép-európai CFO-felmérés tizenhatodik kiadása. A CFO-knak olyan kérdéseket tettünk fel, melyek célja, hogy áttekintést adjanak válaszadóink jövőre vonatkozó terveiről és aggodalmairól, valamint az általuk azonosított legfontosabb fenyegetésekről, lehetőségekről és prioritásokról, kockázati hajlandóságukról és a sikerhez elengedhetetlenül fontosnak tartott tényezőkről. A felmérésben részt vevő országok között volt: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Koszovó, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia. A teljes CFO Survey ide kattintva érhető el, a tanulmány GenAI mellékletét pedig ide kattintva tudja megtekinteni.
Azon túl, hogy finomak, nyugodtan mondhatjuk, hogy hazai superfoodok, hisz összetevőik és tápértékük remek alapanyaggá teszi őket.
Az elnök-vezérigazgató szerint a városban megjelenő vásárlóerő komoly lehetőség a helyi vállalkozások számára.