Tao- és hipa-bevallás: gyakori kérdések

Az RSM adószakértőihez érkező kérdések alapján összegyűjtöttük a társaságok szélesebb körét érintő kérdéseket és válaszokat” – írja bejegyzésében Andó Marcell, az RSM Hungary Adóüzletágának vezető tanácsadója.

Átmeneti fejlesztési adókedvezmény igénybevételi jogcíme

1. Egy társaság szolárpanel beszerzését tervezi a 2024-es évben, azonban a beruházás még nem kezdődött el. Igénybe veheti-e a társaság az átmeneti fejlesztési adókedvezményt?

Az átmeneti fejlesztési adókedvezmény az úgynevezett nulla nettó kibocsátási célt szolgáló gazdaságra való átállás szempontjából stratégiai jelentőségű beruházásra vehető igénybe. Ezen körbe olyan beruházások tartoznak, melyek célja – többek között – akkumulátor, szolárpanel, szélturbina, hőszivattyú gyártása.

Ez az adókedvezmény nem a berendezések beszerzése után, hanem a berendezések gyártása kapcsán vehető igénybe. Ennek megfelelően, amennyiben a társaság szolárpanel beszerzését (és nem gyártását) tervezi, az átmeneti fejlesztési adókedvezmény nem vehető igénybe a beruházás vonatkozásában.

Kutatás-fejlesztési tevékenység adókedvezménye

2. Egy társaság K+F adókedvezmény igénybevételét tervezi, az adókedvezményre jogosító összeg 600 millió forint. A társaság 2024-es számított adója 250 millió forint lenne. Jól értjük, hogy ebben az esetben a teljes 250 millió forintos adókötelezettség „kinullázható” és a társaság a következő években még felhasználhat 350 millió forintnyi adókedvezményt?

A fenti kérdésben levezetett számítási logika helytálló, a K+F adókedvezményt a számított társasági adó 100 százalékáig kell figyelembe venni. Ennek megfelelően, amennyiben a társaság 600 millió forint adókedvezményre jogosult és a számított társasági adója 250 millió forint, úgy a társaságnak adófizetési kötelezettsége nem keletkezik a 2024-es évben, a továbbvihető adókedvezmény összege pedig 350 millió forint lesz.

A K+F adókedvezményt kizárólag a 2024-es adóévtől kezdődően lehet figyelembe venni, leghamarabb a 2024-es adóévről szóló társasági adóbevallásban.

Selejtezett és hiányzó eszközök könyv szerinti értéke a társasági adóban

3. Miért tesz különbséget a Tao tv. a selejtezett eszköz és a hiányzó eszköz könyv szerinti értékének kezelése kapcsán? Egy társaság működése során teljesen általános, hogy bizonyos eszközök selejtezésre kerülnek.

A Tao tv . (1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról ) úgy fogalmaz, hogy a selejtezett eszközök esetében akkor merül fel adóalap növelési kötelezettség, ha „a selejtezés ténye, oka, nincs dokumentumokkal megfelelően alátámasztva” (Tao tv. 3. melléklet A) 6. „az értékkel nyilvántartott tárgyi eszköz selejtezésekor az eszköz könyv szerinti értéke, ha a selejtezés ténye, oka nincs dokumentumokkal megfelelően alátámasztva”).

Ha tehát az adózó rendelkezik ilyen alátámasztó dokumentumokkal, akkor a selejtezés miatti könyv szerinti érték kivezetés elismert ráfordítás az adóalap szintjén, és adóalap növelési kötelezettség nem merül fel.

Amennyiben azonban nem készült selejtezési jegyzőkönyv, úgy felmerülhet annak lehetősége, hogy visszaélés (szélsőséges esetben pl. lopás) történt, nem pedig valós selejtezés, ami már nem tekinthető a normál működésből fakadó eseménynek, ezért szükséges ebben az esetben adóalapot megnövelni, eliminálva ezzel a kapcsolódó ráfordítás eredmény hatását.

Arról nem rendelkezik konkrétan a jogszabály, hogy pontosan mi minősül „megfelelő dokumentációnak”, azonban tapasztalataink szerint a selejtezés ténye, az érintett eszközök könyv szerinti és maradványértéke, a selejtezés módja és a selejtezett eszköz utóélete (pl. megsemmisítés), helye, végrehajtói, illetve cégszerű aláírás és dátum mindenképpen ilyen feltételeknek minősülnek. Ezeket célszerű a cég belső szabályzatában egyértelműen rögzíteni.

Adományhoz és támogatáshoz társuló adóelőny

4. Amennyiben egy társaság adományt nyújtott és rendelkezik a kapcsolódó igazolással, míg ugyanez a társaság a nyújtott támogatás vonatkozásában a kedvezményezett által kiállított nyilatkozattal, miért van különbségtétel a kettő megítélése között társasági adóban az adóalapban történő elismertség kapcsán?

Azért van a különbségtétel (támogatás esetében 100 százalék elismert a ráfordítás az adóalapban, adomány esetén ezen felül plusz adóalap csökkentési lehetőség is van), mert a jogalkotó bizonyos társadalmi, szociális, kulturális folyamatokat elő szeretne segíteni. Egy vállalkozó bárkinek nyújthat támogatást, akár kapcsolt vállalkozásának, akár az üzleti partnerének. Ebben az esetben a jogalkotót csak az érdekli, hogy a támogatásban részesülő vállalkozás a támogatás összege után megfizette-e a társasági adót.

Az adomány esetében viszont fontos szempont, hogy csak közhasznú fokozattal rendelkező szervezet kaphatja és csak az alapszabályzatában lefektetett közhasznú tevékenysége támogatására.

Mivel a közhasznú szervezetek jellemzően társadalmilag fontos és elősegítendő célok érdekében tevékenykednek, a jogalkotó ezzel az adóalap kedvezménnyel kívánja ösztönözni a vállalkozásokat, hogy az ilyen célra fenntartott kereteiket közhasznú szervezetek számára juttassák (adomány formában).

Támogatás összegét alátámasztó nyilatkozat a társasági adóban

5. Van-e arra valamilyen lehetőség, hogy egy társaságnak ne kelljen adóalapot növelni egy társaság/szervezet részére nyújtott támogatás kapcsán, amennyiben az adott társaság/szervezet adóévi adóalapja negatív, így nem tudja kiállítani a szükséges nyilatkozatot?

A Tao tv. 3. melléklet A) 13. pontja alapján abban az esetben nem kell a támogatást nyújtó szervezet adóalapját visszanövelni a támogatás címen elszámolt ráfordítással, amennyiben a juttatásban részesülő nyilatkozik arról, hogy a juttatást tárgyévi eredményében bevételként elszámolta, adózás előtti eredménye, adóalapja enélkül sem lenne negatív, illetve az erre jutó társasági adó megfizetésre került vagy arról nyilatkozik, hogy a tárgyévben  nem végzett vállalkozási tevékenységet vagy a támogatást nem vállalkozási tevékenysége céljára kapta, ezáltal azután nem keletkezett tao kötelezettsége sem.

Fentiek alapján tehát a kedvezményezett által az utóbbi körülmények fennállásáról történő nyilatkozat is elégséges annak érdekében, hogy a támogatást nyújtó félnél a kapcsolódó ráfordítás elismertnek minősüljön a társasági adóalapban.

A kkv-besorolás jelentősége

6. Egy társaság a korábbi adóévekben sosem vizsgálta felül a kkv-státuszát. Hol van jelentősége annak, hogy egy társaság kkv-nak minősül-e vagy sem?

A társaságok kkv-besorolásának kiemelt jelentősége van a különböző tao adóalap- és adókedvezmények igénybevételekor, de egy uniós pályázatra való jogosultság vagy innovációs járulékkötelezettség vizsgálatakor is.

A társaságok kkv-besorolásának kiemelt jelentősége van a különböző tao adóalap- és adókedvezmények igénybevételekor, de egy uniós pályázatra való jogosultság vagy innovációs járulékkötelezettség vizsgálatakor is. Mindezeken túl a kkv-k számos finanszírozási lehetőséggel is élhetnek.