Hirdetés

Orbán Viktor teljesen felforgathatja az erőviszonyokat az Európai Parlamentben

Virág Sára portré Virág Sára

Az Európai Unió 27 darab tagállamának közel 450 millió állampolgára járul az uránokhoz június hatodika és kilencede között, hogy megválassza az Európai Parlament, a világ egyetlen közvetlenül választott transznacionális közgyűlésének több mint 700 képviselőjét.

Az európai parlamenti választásokat ötévente rendezik meg. Az EP fundamentális, de messze nem kizárólagos, sőt még csak nem is domináns szerepet játszik az uniós jog kidolgozásában, ezért az EP-választásokon megválasztott képviselők fontos szerepet játszanak az EU irányításában. Az idei évi választás az első a Brexit folyamtának lezárulása óta, a világ és Európa pedig árgus szemekkel figyeli az eseményeket, mert több szakértő is azt jósolta: komoly előtetörést érhetnek el a szélsőjobbos illetve EU-szkeptikus erők, ez pedig komoly következményekkel járna a blokk jövőjére nézve. Egyes szakértők úgy vélik, hogy a komor jóslatok ellenére a gyakorlatban nem sok változás fog bekövetkezni, mások szerint azonban az idei választások meghatározónak bizonyulhatnak az EU jövőjére nézve. 

Mit tesz a parlament?

Hivatkozás másolása

Az Európai Parlament az unió három alapvető intézményének az egyike a tagállamok nemzeti kormányait képviselő Európa Tanács és Európai Bizottság, illetve az EU-t irányító végrehajtó hatalom mellett. Az úgynevezett "együttműködési eljárás" keretében a parlament és a tanács közös jogalkotási hatáskörrel rendelkezik, és együttesen hagyják jóvá a Bizottság által javasolt új rendeleteket és irányelveket is – már ha elfogadják. 

Az Európai Parlament uniós szinten képviseli a különböző európai polgárok érdekeit azáltal, hogy olyan jogszabályokat fogadnak vagy utasítanak el, amelyek hatással lehetnek a mindennapjaikra, akár migrációról, szociálpolitikáról, jogállamisági kérdésekről vagy környezetvédelemről van szó. 

Az Európai Parlament emellett jóváhagyja az uniós költségvetési tervet és ellenőrni annak a betartását, valamint megválasztja például az Európai Bizottság elnökét. 

Hogyan működik az Európai Parlament?

Hivatkozás másolása

Az európai parlamenti képviselőket nemzeti pártok tagjaiként választják meg, de amint bekerülnek a parlamentbe, általában transznacionális képviselőcsoportokhoz csatlakoznak – ezek a pártcsaládok. Jelenleg hét ilyen pártcsalád van, és a legtöbb országos párt az egyik ilyen csoportosuláshoz csatlakozik. 

Egy ilyen csoportosulásnak minimum 23 tagból kell állnia, akik az EU tagállamainak legalább egynegyedét képviselik. Jelen állás szerint a két legnagyobb pártcsalád a jobbközép Európai Néppárt (EPP) és a balközép Szocialisták és Demokraták (S&D). Az Európai Parlament 20, nagyjából 25–80 európai parlamenti képviselőt számláló szakbizottságokban dolgozik, amelyek olyan területekkel foglalkoznak, mint a környezetvédelem, a gazdaság vagy a biztonság. Tagságuknak és elnökségüknek tükröznie kell az Európai Parlament egészének politikai összetételét – írja magyarázatában a Guardian.

Hogyan zajlanak a választások?

Hivatkozás másolása

Minden tagállam szabadon dönthet arról, hogy mikor tartja a választást a megszabott négy napos időintervallumon belül. A külföldön élő uniós állampolgárok is szavazhatnak természetesen, a megfelelő szabályokat betartva. Az egyes országos pártokból megválasztott európai parlamenti képviselők száma arányos a kapott szavazatok számával – ezek a mandátumok. 

A jelenlegi szavazás után 720 darab képviselője lesz az EP-nek, 15-el több, mint 2019-ben volt. Az egyes tagállamokból érkező képviselők számáról egy előzetes megállapodás keretein belül döntenek, a rendező elv pedig, hogy a nagyobb európai országok EP-képviselői fejenként több embert kell hogy képviseljenek, mint a kisebbeké. 

Az egyes európai országok parlamenti képviselőinek a minumum létszáma hat, a maximum pedig kilencvenhat. A következő parlamenti ciklusban a három legtöbb embert küldő ország: Németország lesz 96 képviselővel, Franciaország 81 képviselővel és Olaszország 76 képviselővel; a legkevesebbet küdő pedig Ciprus, Luxemburg és Málta, hat-hat fővel. 

Mikor tudjuk meg az eredményeket?

Hivatkozás másolása

Június 9-én este teszik közzé az eredményeket, annál előbb semmiképpen,hiába szavazott korábban egy ország. A részleges becsléseket este hat körül kezdik publikálni, tizenegy órára pedig meg kell lennie a nagyjából pontos és megbízható képnek. 

Mit jósolnak a közvélemény-kutatások?

Hivatkozás másolása

A legtöbb közvélemény-kutatás a szélsőjobboldali Identitás és Demokrácia (ID) nevű pártcsoportnak jósolja a legnagyobb nyereséget. Ezen pártcsoporthoz tartozik többek között a német AfD, a francia Nemzeti Tömörülés (RN), az osztrák FPÖ vagy Osztrák Szabadságpát és az olasz Liga is. Az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) nevű pártcsalád, amely a tagjai között tudhatja például a lengyel Jog és Igazságosság pártját, a Giorgia Meloni vezette Olasz Testvéreket vagy a spanyol Vox nevű pártot, igencsak jó esélyekkel indul a 75 képviselői helyért. 

Egyes becslések szerint a radikális jobboldali pártok kilenc országban fognak tarolni, köztük Ausztriában, Franciaországban, Hollandiában és Belgiumban, második vagy harmadik pedig további kilencben végezhetnek, ilyen például Spanyolország, Portugália, Svédország és valószínűleg Németország is. 

Az előrejelzések szerint azonban ennek ellenére is jobbközép marad a legnagyobb csoportosulás nagyjából 175 mandátummal, utána pedig a balközép következik 145-el. A felmérések szerint a legszignifikánsabb veszteséget a centristának számító Renew Europe, azaz Újítsuk meg Európát frakció fogja elszenvedni, amelyhez például Emmanuel Macron is tartozik. Több elemző is amiatt aggódik, hogy az olyan szélsőjobbos-jobbos erők, mint például az Identitás és Demokrácia (ID) és a Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) egyesíthetik az erőiket annak érdekében, hogy elgáncsolják a zöld intézkedések bevezetését vagy Ukrajna támogatását. Azt azonban érdemes megjegyezni, hogy bár vannak kérdések, amelyekben kétségtelenül egyetértenek, mint például a környezetvédelem vagy a migráció, az Oroszországgal kapcsolatos álláspontjuk elég eltérő. 

A Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés inkább Kreml-párti, míg a lengyel Jog és Igazságosság pártja egyértelműen Ukrajna győzelmét kívánja a háborúban. Marine Le Pen ez év elején még azon lamentált nyilvánosan, hogy a német AfD szélsőséges elemei miatt még alkalmatlan is lehet a társulásra. 

Orbán Viktor pedig teljesen át is alakíthatja az EP jobboldali szárnyát. Mint ismert, a magyar miniszterelnök 2021-ben lépett ki az Európai Néppártból, azóta pedig "el nem kötelezett". Ha most úgy dönt, hogy az előreláthatólag 14 képviselője az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) csoportosulásához csatlakozzon, azzal teljesen át is szervezheti a jobbszárnyat – írja a portál. 

Elindult a Naphire.hu YouTube-csatornája, iratkozzon fel a legfrissebb videóinkért!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés