A kormány álláspontja továbbra is egyértelmű az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban: Magyarország ki akar maradni a háborúból, és a NATO ukrán missziójában sem kíván részt venni – közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter Budapesten, a Kormányinfón. A miniszter arról is beszélt: a kínai elnök budapesti látogatása Magyarország növekvő súlyát mutatja a világpolitikában.

Háború

A miniszter azt mondta: a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy ne kelljen magyar katonákat, illetve Magyarországról fegyvereket küldeni Ukrajnába. Hozzátette: továbbra is az a kormány véleménye, hogy a háborúnak a csatatéren nem lesz megoldása, ezért a NATO-nak is minden erejével a béketárgyalások minél hamarabbi megkezdését, és azonnali tűzszünetet kellene szorgalmaznia.

Közölte: a kormány szerdai ülésén elemezte a háborús helyzetet, ami annyival lett súlyosabb, hogy újabb és újabb részletek derülnek ki azokról NATO-tervekről, amelyek a háborúba való közvetlen beavatkozás veszélyével járnak.

A Kormányzati Tájékoztatási Központ erről egy “tényszerű tájékoztatást” ad majd mindazoknak, akik az ilyen kapcsolattartáshoz hozzájárultak.

A NATO ukrán missziója fegyveres katonai kiképzést és a fegyverszállítások koordinálását jelentené, emellett 100 milliárd dollárt kívánnak fordítani a következő öt évben a háborúra – tette hozzá Gulyás Gergely. Azt mondta: önmagában aggasztó, hogy a háború ötéves elhúzódásával számolnak. Ezekhez a tervekhez valamennyi NATO-tagország részvételét tartják szükségesnek, Magyarországon is óriási nyomás van, hogy ezeket a terveket támogassa – hangsúlyozta Gulyás Gergely.

Úgy értékelt: a helyzet nehéz, mert a NATO védelmi szövetségként a tagállamai ellen irányuló támadást úgy is megállapíthatja, hogy ehhez nem kell konkrét támadásnak történnie, elég, ha egy tagállam közvetlen veszélyét érzékeli ennek.

Gulyás Gergely szerint erre vonatkozó kísérletek, tervek már most is vannak. Kijelentette: a magyar kormány viszont azon van, hogy a NATO semmiféleképpen ne avatkozzon bele ebbe a konfliktusba, de ha mégis beavatkozik, akkor Magyarországnak, lojális NATO-tagként se kelljen bármilyen ukrán katonai misszióban részt vennie. Megerősítette: Magyarország a NATO-ban lojális szövetséges, azon országok közé tartozik, amelyek – betartva a nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettséget – GDP-je 2 százalékát fordítja haderőre.

A kormány szerint a békét kell szolgálni és azért kell megerősíteni a magyar haderőt, hogy Magyarország garantálni tudja saját állampolgárainak és a NATO egészének a békéjét, nem pedig olyan akciókba bocsátkozni, amelyek világháborús kockázattal járnak atomhatalmak között – fogalmazott.

Jelezte: napról napra változik a helyzet, nyilvánvaló, hogy a nyári washingtoni találkozóig szeretnének a NATO-n belül valamilyen kompromisszumot kialakítani. Hozzátette: a következő napokban és hetekben további fontos egyeztetések lesznek, a honvédelmi és a külügyminiszter a Kormányinfók között is legalább heti rendszerességgel fog tájékoztatást adni.

A kínai elnök látogatása

Gulyás Gergely a kínai elnök látogatásának jelentőségéről azt mondta: az, hogy az EU-ban két fővárosba, Párizsba és Budapestre vezet az útja, mutatja Magyarország növekvő súlyát a világpolitikában. Arról, hogy a nemzetközi sajtó egy része úgy ítéli meg, hogy a párizsi út helyes, míg a budapesti helytelen, úgy vélekedett: a külpolitikában is elkerülendő lenne a kettős mérce.

A látogatás gazdasági jelentőségét azért nevezte kiemelkedőnek, mert az elmúlt két évtizedben jelentős változások történtek. A kínai GDP 2005-ben még az EU GDP-jének kevesebb mint egyötöde volt, ma pedig már Kína megelőzi az EU teljes GDP-jét.

Ez jól mutatja azt, hogy az EU mennyit vesztett a versenyképességéből, Kína pedig milyen óriási utat járt be a gazdasági növekedés terén – magyarázta Gulyás Gergely.

Arra is rámutatott: a világ 500 legnagyobb vállalata közül 2004-ben még csak 15, 2023-ban azonban már 135 volt kínai, és az Egyesült Államoknak csak eggyel több ilyen vállalata van.

Ma a világ GDP-jének 18 százalékát állítja elő Kína, ezzel az Egyesült Államok után a második, az EU-t megelőzve – fűzte hozzá.

Magyarország érdeke, hogy minél több kínai beruházás érkezzen az országba – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Gulyás Gergely azt mondta: Magyarország a nemzetközi együttműködésben a konnektivitás elvét vallja, a kormány azt szeretné, ha mindenkivel előnyös üzleteket lehetne kötni ott, ahol ezek az országok a legkiválóbb termékeket állítják elő. Kínával is olyan területeken kötnek megállapodásokat, amelyekben a távol-keleti ország csúcskategóriát képvisel a világon – jegyezte meg.

A tárcavezető hangsúlyozta: örülnek az EU-ból érkező befektetéseknek, a magyar külkereskedelem csaknem négyötöde az EU országaival áll fenn – kiemelt szerepe van itt Németországnak -, de az amerikai, illetve a dél-koreai befektetéseket is örömmel fogadják.

Azok a befektetések, amelyek Magyarországon munkahelyet teremtenek, tőkét hoznak, a magyar gazdaság érdekét szolgálják, és a minél magasabb fizetésekhez járuljanak hozzá – jelentette ki.

A nemzetközi gazdaságban az erősek nem elzárkóznak, hanem összefognak – hangsúlyozta Gulyás Gergely, hozzátéve, hogy ezt fogja képviselni a kormány a csütörtöki és pénteki találkozókon is.