Magyarország;költségvetési hiány;Pénzügyminisztérium;2024;

Nagyot alkottak az Orbán-kormány mókamesterei, közben már az éves terv 103 százalékánál tart a költségvetési hiány

Egy hónap, újabb 276 milliárd forint.

Az újabb 276 milliárd forintos deficittel 2024 első négy hónapja alatt 2597,5 milliárd forinton állt meg a költségvetési hiány – derül ki a Pénzügyminisztérium közleményéből, amelynek a Orbán-féle propaganda mókamesterei „A kormány erősíti a költségvetés stabilitását” címet adták. Szó, mi szó, az áprilisi 276 milliárdos hiány szinte eltörpül a februári 1758 milliárd forintos deficit mellett, de a négyhavi 2597,5 milliárd forintos egyértelműen arra utal, hogy a magyar államháztartás fenntarthatatlan pályán robog. Az áprilisi mérsékelt hiány oka az adóbevételek élénkülése lehet - utalt a közleményében a pénzügyi tárca.

A fideszes kétharmaddal működő parlament a 2024-es költségvetést úgy fogadta el, hogy az egész éves hiány nem lehet magasabb 2514 milliárd forintnál. Ezt a szintet már áprilisban meghaladta a mutató, az éves terv 103 százaléka teljesült. A kormány hivatalosan bejelentette az Európai Bizottságnak, hogy idén sem tudja tartani a költségvetési terveit, a hiánycélját a GDP 2,9 százalékáról 4,5 százalékra emelte. Ez eredményszemléletben 4000 milliárdos deficitet jelent.

Ha ezt a számot tekintjük az új irányadónak, akkor a április végi deficit az éves terv 64 százalékára, csaknem kétharmadára rúg, ami időarányosan még mindig nagyon magas.

Varga Mihály pénzügyminiszter 2023 év végén előbb 2024 februárjára ígérte a 2024-es költségvetési tervek felülvizsgálatát, majd azt nyilatkozta, hogy a költségvetési törvény módosítása a 2025-ös büdzsével együtt kerülhet a parlament elé. Egy hónappal ezelőtt azonban az Orbán-kormány úgy döntött, hogy a jövő évről szóló  törvényjavaslatot csak november 5., vagyis az amerikai elnökválasztás után terjeszti be, így egyelőre semmi hír nincs arról, hogy a kormány miként írná át az idei terveket.

A kabinet ugyan bejelentette, hogy az idei kiadások közül zárol 675 milliárd forintnyi tervezett beruházási tételt, ám az elemzők megosztottak abban a kérdésben, hogy ez elegendő lesz-e a kitűzött 4,5 százalékos, 4000 milliárdos megemelt hiánycél eléréshez. Az MBH Bank vezető elemzője, Árokszállási Zoltán szerint ha beindul a gazdasági növekedés, akkor épp elég lehet ez a kiadáscsökkentés hiánycél eléréshez. Az elemzők többsége azonban arra számít, hogy ez így még kevés, de ekkor is két kimenetel lehetséges. Az Orbán-kormány hagyja idén is elszállni a hiányt: ezzel viszont azt veszélyezteti, hogy hitelminősítők rontanak a magyar államadósság besorolásán, vagy további megszorításokról döntenek. Ha ilyenek lesznek, azokra csakis a nyári választások után kerülhet sor. Még akkor is nagy kérdés, milyen eszközökhöz nyúl a kormány. Vagyis a lakosságot közvetlenül érintő kiadásokat csökkenti, vagy épp újabb rendkívüli háborús adókat vett ki egyes ágazatokra.