Győzött a Magyarországra szöktetett volt kormányfő pártja Észak-Macedóniában
2024. május 9. – 14:00
Orbán Viktor gratulált az észak-macedóniai jobboldali választási győzelemhez, amellyel ismét hatalomra kerülhet a párt, amelynek egykori kormányfője, Nikola Gruevszki a magyar hatóságok közreműködésével menekült Magyarországra és kapott védelmet 2016-ban.
A magyar miniszterelnök csütörtökön telefonon beszélt a győztes párt elnökével, Hrisztijan Mickoszkival – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.
A hosszú nevű párt, a Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Demokratikus Párt a Macedón Nemzeti Egységért (VMRO-DPMNE) 2006-2017 kormányzási időszaka után térhet vissza a hatalomhoz, ellenzékbe szorítva az eddig kormányzó szociáldemokrata pártot. A párt eredetileg az euroatlanti integráció híveként indult, idővel azonban párhuzamosan egyre nacionalistább irányzatával erősödtek az EU-szkeptikus, oroszbarát hangok.
A szociáldemokraták alatt azonban haladt az euroatlanti integráció: 2020-ban az ország a NATO tagja lett, két évvel később már az EU-csatlakozási tárgyalások is elkezdődhettek.
A szerdán véget ért, 55 százalékos részvétellel megtartott választásokon a VMRO-DPMNE meggyőző fölénnyel nyert: a szavazatok 42 százalékát söpörte be, míg a szociáldemokraták mindössze 14 százalékot kaptak.
A kampány központi eleme a nemzeti szuverenitás volt a VMRO-DPMNE részéről. A párt ellenezte a Bulgáriával tervezett megállapodást, amely nyomán Macedónia elismerné államalkotóként a bolgár kisebbséget. (Hivatalosan ők a lakosság 0,2 százalékát teszik ki, ám az 1,8 milliós országban 100 ezer felett a bolgár állampolgársággal rendelkezők száma, és a két ország közötti etnikai kapcsolat történelmileg nagyon szoros, ebben az évszázadok során a bolgárok erős versenyben voltak a szerbekkel.) Az ország etnikailag megosztott, 58 százalék tartja magát macedónnak, az albánok aránya 24 százalék, a törököké 3,9 százalék.
A VMRO-DPMNE szerint a megállapodás az ország nemzeti öntudatának csorbítását jelentené – igaz, ez előfeltétele lesz idővel az EU-tagságnak, miután a csatlakozáskor vétójoga lesz minden tagnak, így Bulgáriának is. A párt ezen kívül korrupcióval és – noha fellelhetők az EU-szkeptikus hangok – az EU-csatlakozás túlságosan lassan zajló folyamatával vádolta a szociáldemokratákat.
Orbán a telefonos megbeszélésen a két ország közötti kapcsolat szorosabbra fűzéséről beszélt Mickoszkival. A magyar kormányhoz közeli körök már korábban is láttak fantáziát észak-macedóniai befektetésekben, beruházásaik voltak többek között a tömegtájékoztatás terén már 2020 előtt is, erről a Direkt36 írt bővebben.