Tízből egy magyar felnőttet átvernek a csalók
A hazai felnőtt lakosság több mint fele, 56 százaléka tapasztalta már, hogy interneten keresztül, vagy hívásban bankok nevével visszaélve próbálták megkárosítani – derül ki a CIB Bank megbízásából készített friss reprezentatív felmérésből. A jelentés másik érdekes megállapítása, hogy az áldozattá válás nem függ a társadalmi vagy demográfiai helyzettől. A közhiedelemben erősen él a feltevés, hogy az időseket és a kevésbé iskolázottakat könnyebb átverni: az előbbivel a lakosság csaknem 80 százaléka, az utóbbival pedig kétharmada egyetért valamilyen mértékben.
A csalási kísérletek leggyakrabban telefonon történnek, az érintettek 50 százalékát próbálták így megkárosítani. Minden tizedik felnőtt esetében a kibercsalók próbálkozása sikerrel járt. A telefonos csalások mellett a legmagasabb arányban online piactéren és hamis weboldalakon keresztül sikerült pénzt kicsalni az áldozatoktól, tehát az sms-ben és e-mailben történő próbálkozások kevésbé hatékonyak.
Promptolsz-e már padawan? Januári, juniorokkal foglalkozó adásunk a téma felsőoktatási aspektusait nem érintette. Ezen most változtatunk.
Az átverési próbálkozások próbálják az egyes csoportokra jellemző médiahasználatot és gyakran használt platformokat célozni: telefonhívással inkább a középkorú és idősebb korosztály találkozott, valamint az alacsonyabb végzettségűek, csaló e-maillel pedig a fiatalokat és a képzettebbeket vették célba.
A felmérés szerint a felhasználókban azt kelthet gyanút, ha személyes adatokat, jelszavakat kérnek tőlük (67%), illetve ha elírásokat, magyartalan kifejezéseket tartalmaz a kártékony levél. Az ismeretlen számot, küldőt és a sürgető hangnemet is figyelmeztető jelnek tekinti a többség, ahogy azt is, ha valaki egy program letöltésére kéri őket.
A válaszaik alapján a fiatalabbak jobban odafigyelnek az összes lehetséges gyanúra okot adó jelre. Például a személyes adatok, jelszavak elkérése a 40 alattiak 78%-a számára figyelmeztető jel egy megkeresésnél, a 60 évesek vagy idősebbek körében viszont csak 54% választotta ki a gyanúra okot adó tényezők között. Az iskolai végzettség mentén is nő azok aránya, akik tisztában vannak vele, hogy a felsoroltakra figyelni kell.
Bártfai Gábor, a CIB Bank Információbiztonsági vezetője azt tanácsolja, hogy az elektronikus vásárlási műveletek, átutalások során mindig alaposan ellenőrizzük, hogy milyen felületen (például weblapon), kinek és mekkora összeget utalunk vagy fizetünk. Ugyanilyen lényeges, hogy soha ne engedjünk másoknak hozzáférést a banki műveletekhez használt elektronikus eszközeinkhez, és ne is telepítsünk alkalmazásokat, távoli hozzáférést lehetővé tevő programokat a számítógépünkre, a mobilunkra, vagy a tabletünkre.