Van egy furcsa alvászavar, ami előre jelezheti a Parkinson-kórt
Bárki, aki 50 év felett hirtelen ilyen alvási viselkedést produkál, forduljon orvoshoz!
1982-ben Donald Dorff nyugdíjas élete váratlan fordulatot vett, amikor diagnosztizálták nála az RBD-t, egy alvási viselkedészavart.
Az RBD nemcsak a bácsi alvását forgatta fel, hanem a neurológiai kutatások irányát is megváltoztatta.
Ez az állapot hirtelen mozdulatokat vált ki alvás közben, és később alapvető fontosságúvá vált a demencia és a Parkinson-kór kutatásában.
Mi is az az RBD?
Az RBD egy különleges alvászavar, amely során az emberek elveszítik a REM-alvás közben működő természetes bénultságot, így fizikailag is reagálnak álmaikra. A REM-alvás, vagyis a gyors szemmozgásos alvás az az időszak, amikor a legtöbb álmunkat látjuk.
Normális esetben az agy ekkor egyfajta védelmi mechanizmust aktivál, amely megakadályozza, hogy az álmaink során elvégzett mozdulatokat ténylegesen is végrehajtsuk.
Az RBD-ben szenvedők esetében ez a mechanizmus nem működik megfelelően.
Az eredmény? Rángatózás, csapkodás, rúgás, sőt, az ágyból való kiugrás. Az ilyen mozdulatok nemcsak az alvás minőségét rontják, hanem komoly sérülésveszélyt is jelentenek az érintettek és a velük alvók számára.
Az RBD tünetei és hatásai
Az RBD-ben szenvedők a mélyalvás során fizikailag is reagálnak az álmokra. Ennek eredményeképpen a következő tünetek figyelhetők meg:
Izomrángások: Az érintettek gyakran tapasztalnak hirtelen, akaratlan izommozgásokat alvás közben.
Durva mozdulatok: A betegek ütnek, rúgnak, vagy akár az ágyból is kiugranak
Furcsa alvási viselkedések: Az alvajárás és az álmok alapján történő fizikai cselekvések szintén gyakoriak.
Hangos alvási aktivitás: Alvás közben beszélnek, kiabálnak, agy egyéb hangos megnyilvánulást produkálnak.
Az RBD és a neurológiai betegségek kapcsolata
Kezdetben az RBD csupán egy kellemetlen alvászavarnak tűnt, de hamarosan kiderült, hogy komoly betegségek, mint például a Parkinson-kór és a demencia korai jelzője lehet. Dr. Carlos Schenck, a Minnesotai Egyetem Hennepin Megyei Orvosi Központjának professzora és pszichiátere volt az első, aki dokumentálta Dorff esetét.
Dr. Schenck elmagyarázta, hogy
az alvási paralízis elvesztése az egyik legkorábbi és legerősebb jele annak, hogy valakinél később Parkinson-kórt vagy Lewy-testes demenciát diagnosztizálnak.
Ezek a betegségek gyakran károsítják az agytörzset, ami hatással van a test mozdulatlanságára alvás közben. Az RBD-ben szenvedők gyakran tapasztalnak hallucinációkat is, amelyek a Parkinson-kórban szenvedőknél is gyakoriak. Ezek a hallucinációk az ébrenlét és az alvás közötti határ elmosódásából erednek, és zavaróak lehetnek mind a beteg, mind a környezetében élők számára.
A korai felismerés fontossága
Az RBD korai felismerése különösen fontos, mivel jelenleg nincs mód a Parkinson-kór, a demencia és más hasonló neurológiai betegségek előrehaladásának lassítására. Dr. Schenck hangsúlyozza annak fontosságát, hogy
bárki, aki 50 év felett hirtelen szokatlan alvási viselkedést, például alvajárást vagy alvás közben beszédet produkál, forduljon orvoshoz.
Az ilyen tünetek ugyanis a betegség korai jelei lehetnek, és időben történő felismerésük kulcsfontosságú a későbbi neurológiai problémák megelőzésében.
A folyamatban lévő kutatások és klinikai vizsgálatok reményt adnak arra, hogy áttörés jöhet a Parkinson-kór és a demencia megelőzésében vagy lassításában, jobb életminőséget biztosítva emberek millióinak világszerte. Donald bácsi diagnózisa több volt, mint egy egyszerű orvosi eset; új utakat nyitott a neurológiai rendellenességek megértésében. Az alvászavar korai felismerése és kezelése kulcsfontosságú lehet a Parkinson-kór és a demencia megelőzésében és lassításában, így jelentősen javíthatja az érintettek életminőségét.