A 276 milliárd forintos hiány kisebb, mint amit 2022 és 2023 áprilisában láthattunk, ám így sem mondható kicsinek. Az április hagyományosan alacsony deficitszámokat szállító hónap (nem egyszer volt az áfa-befizetések miatt többletes), az utóbbi 10 év átlagában 100 milliárd forint körüli hiány volt a jellemző.
Az év első négy hónapjában 2598 milliárd forint volt a felgyűlt deficit, ez szinte hajszálra annyi, mint a megelőző két évben. Ez alapján első pillantásra nem látszik a várt javulás a költségvetésben, de két enyhítő körülményt érdemes figyelembe venni. Egyrészt az infláció miatt reálértéken ez kisebb hiányt jelent, ahogy GDP-arányosan is. Másrészt a magas kamatszint az év első harmadában jelentős kifizetéseket hozott, hiszen a lakossági állampapírok után sok pénz áramolt ki a költségvetésből. Ez a szokásosnál is "orrnehezebb" lefutási pályát jelent, vagyis az év eleji magas hiányszám részben érthető.
Április végéig a kamatkiadásokra fordított kifizetések 1 507,8 milliárd forintot tettek ki, amely 632,4 milliárd forinttal magasabb az előző évi azonos időszaki teljesítésnél. A kamatkiadások év eleji megugrása a lakossági kötvények kamatfizetésében történt változások miatt tapasztalható, tekintve, hogy a Prémium Magyar Állampapír sorozat kamatfizetési időpontja az első negyedévre került - írja tájékoztatójában a PM.
A januári-áprilisi időszak pénzforgalmi hiánya a teljes éves (a 4,5%-os GDP-arányos eredményszemléletű hiánytervvel összhangban lévő) hiányterv kétharmadát jelenti.
Az állami gazdálkodásról, és így a hiány okairól is majd a részletes államháztartási adatok megjelenésekor tudhatunk meg többet. Gulyás Gergely miniszter a mai Kormányinfón annyit jelzett, hogy a tavalyinál kisebb hiányt a bevételek gyors növekedése okozta (és nem a kiadások csökkentése). Ez arra utalhat, hogy talán a tavalyi nagy áfa-seb is elkezdett gyógyulni.
Címlapkép forrása: Getty Images
