Az egyik ilyen újdonságnak számító növényfaj a földimogyoró, habár évtizedekkel ezelőtt már próbálkoztak a termelésével alföldi szövetkezetekben – mint ahogy az akkori mezőgazdászok látóterébe került anno a gumipitypang, vagy éppen a gyapot is.
Az 1930-as években az Alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet támogatásával Hódmezővásárhelyen, Szegeden és Kiskunhalason próbálkoztak a termelésével, de a belvízre is fokozottan érzékeny földimogyorónak az akkor még csapadékos időjárás nem kedvezett. Az 50-es években ismét lendületet kapott a termesztése, Mezőhegyes és Medgyesegyháza környékén 300 hektárt foglalt már el. 1954-re fél hektáron elérték a 8–10 mázsás termésmennyiséget, ám mivel a géppark hiányos volt, a földimogyoró lassan kikopott a vetésforgóból.
A gazda kukorica vetőgéppel vetette el a földimogyorót – fotó: Czeróczki András
Most azonban valós esély látszik arra, hogy Magyarországon nagyobb felületen induljon meg a hüvelyesek közé tartozó földimogyoró termelése, ugyanis éghajlatunk változása, átalakulása ehhez kedvező feltételeket teremt – miközben például a kukorica termeléséhez már nem optimálisak az időjárási paraméterek. A földimogyoró melegkedvelő növény, tápanyagban gazdag, homokos vályogtalajon érzi igazán jól magát. Érzékeny a túlzott öntözésre és a belvizes területeken sem érdemes próbálkozni a termesztésével – igaz, utóbbiból egyre kevesebbet találunk az országban.
A növényeket virágzás után fel kell tölteni, mint a burgonyát, hogy a terméskezdemények a talajba fúródhassanak – forrás: Pixabay
Minderre alapozva a Dabason erdészeti tevékenységgel és csemetetermeléssel foglalkozó Czeróczki András fél hektárnyi területen, kísérletképpen a minap elvetette a földimogyorót.
– Van ennek családi előzménye: a dédnagyapám termelt földimogyorót itt, Dabason, aztán valahogy kikopott ez a családi gazdaságból – idézte fel a kezdeteket a termelő, aki jelenleg 6 hektáron gazdálkodik. – Aztán egy családi vacsora során került elő újra a földimogyoró-termesztés lehetősége, akkor gondoltam rá, hogy miért ne próbálkozhatnék meg én újra ezzel? Azonban a gondolattól a megvalósításig csak nehezen jutottam el, mert nagyon nehezen találtam vetőmagot, 2-3 év is eltelt, mire realizálódott ez a dolog. Felvettem a kapcsolatot dr. Balla Zoltán termékfejlesztő mérnökkel, akitől sikerült beszereznem a vetőmagot. Ennek köszönhetően idén kísérletképpen egyelőre fél hektáron az ő fajtáját, a Ballát vethettem el.
Czeróczki András jelezte: feléjük homoktalaj található, amit elvileg kedvel a földimogyoró. A fél hektárnyi területre 20 kilogramm vetőmagot vetett egy 6 soros kukorica vetőgéppel, ugyanolyan sor- és tőtávolságra, mint a kukoricát. A növényeket majd fel kell tölteni úgy, mint a burgonyát, hogy a terméskezdemények a talajba fúródhassanak. Ehhez burgonya-töltő munkagépet használ majd, s a betakarításhoz is egy burgonyaszedőt alakít át. A kiszedett termést tervei szerint maga szárítja és pörköli, s rövid ellátási láncon keresztül értékesíti.
Akár önellátók is lehetnénk belőle – forrás: Pixabay
– Reményeim szerint jól sikerül majd, ha igen, akkor jövőre mindenképpen növelem a termőterületet – fogalmazott. – Úgy gondolom, komoly kereslet lesz majd a kész, pörkölt mogyoróra, ugyanis a hazai fogyasztás 70 százalékát Dél-Amerikából importáljuk. Szerintem a klímaváltozás miatt akár még önellátók is lehetnénk földimogyoróból.
Czeróczki András szerint 2-2,5 tonnányi termés takarítható be egy hektárról.
_fill_99x55_0.jpg)
