eur:
389.64
usd:
360.22
bux:
68095.19
2024. május 31. péntek Angéla, Petronella
Palesztinokat támogató diákok tüntetnek sátortáborukban, a New York-i Columbia Egyetemen 2024. április 29-én. A Hamász palesztin iszlamista szervezet fegyveresei 2023. október 7-én támadást indítottak Izrael ellen, az izraeli haderő pedig válaszul légi és szárazföldi hadműveleteket hajt végre a Gázai övezetben.
Nyitókép: MTI/AP/Stefan Jeremiah

Sayfo Omar: már a palesztin ügy mellett kiálló amerikai diáktüntetések is megosztottak

A gázai konfliktus miatt a legnagyobb amerikai egyetemeken október óta tartanak a diáktüntetések. A hallgatók azt követelik, hogy az intézmények álljanak ki a háború beszüntetéséért, illetve szakítsák meg együttműködéseiket Izraellel, valamint minden olyan vállalattal, amely kapcsolatban áll a zsidó állammal. Az Egyesült Államok, legyen akár demokrata, akár republikánus kormány, következetesen támogatja Izraelt. Miért érzik úgy az amerikai egyetemisták, hogy a palesztin ügy mellett kell kiállniuk? Erről is kérdeztük Sayfo Omart, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetőjét.

Az amerikai campusok, különösen az elit egyetemeken, régóta egyfajta szubkultúrát képviselnek. Nagyon erősek a különböző progresszív irányzatok, amelyek sok esetben összekeverednek a tudományossággal – különösen a kritikus rasszelmélet- vagy adott esetben a posztkolonializmus-oktatás esetében –, ami a világot olyan szemüvegen keresztül szemléli, amelyben az elnyomó és az elnyomott harcát értékelik minden kontextusban, ilyen módon a palesztin–izraeli konfliktust is – magyarázta az InfoRádióban Sayfo Omar.

A szakértő elmondása szerint az amerikai palesztinbarát csoportok nem ma keletkeztek; a mostani tüntetések két nagy szervezője:

  • a Jewish Voice for Peace anticionista, progresszív zsidó diákszervezet, amely 1996-ban alakult az általánosságban is liberálisabb mondható Kalifornia államban, valamint
  • a mostanság egyre aktívabb Students for Justice in Palestine csoport, amit 1993-ban alapítottak, és már több mint négyszáz campuson van jelen.

Utóbbit illetően a kutatási vezető azt is megjegyezte, hogy miután egy ernyőszervezetről van szó, radikális ágak is tartoznak hozzá, amelyek adott esetben már különféle muszlim diákszervezetekkel kiegészülve tüntetnek a zsidó állammal szemben.

Miközben a diáktüntetések nyomán már több egyetemi vezető lemondani kényszerült, a politikai hatalom próbál nem beleavatkozni. Látni kell – folytatta Sayfo Omar –, hogy az amerikai elitegyetemek (és általában az amerikai felsőoktatás) nagyban a donoroktól függ, vagyis a végzett hallgatóktól, akik a későbbiekben befutnak a politikában, az üzleti szférában és adományaikkal támogatják az intézményeket. Ilyeténképpen minden irályú demonstráció, amely érdekeket, érzékenységeket sért, így a mostani is, magában hordja annak a veszélyét, hogy egyes donorok elfordulnak az egyetemtől.

Ez történt múlt év decemberében – jegyezte meg a Migrációkutató Intézet munkatársa –, amikor a kongresszusi meghallgatásán a Harvard és a Pennsylvania Egyetem elnöke nem tudott (vagy akart) határozott válasszal szolgálni, hogy a tüntetéseken elhangzott antiszemita rigmusok, illetve a zsidók kollektív népirtására tett felszólítások sértik-e az egyetemi szabályzatokat. Emiatt botrány kerekedett, a donorok elégedetlenségüknek adtak hangot, a vezetők pedig lemondani kényszerültek. Az ő hibájukból tanulva a Columbia Egyetem rektora az idén év eleji kongresszusi meghallgatásán már határozott „igen” választ adott arra a kérdésre, hogy sérti-e az egyetem szabályzatait az efféle gyűlöletbeszéd – tette hozzá.

Ami a jelentős befolyással bíró amerikai sajtót illeti, a szakértő elmondása szerint nagy a megosztottság, ahogy maguk a tüntetések is megosztottak. Azokon a demonstrációkon, ahol egy palesztinbarát, de zsidó szervezet van többségben, eleve nem hangzanak el antiszemita rigmusok, ahol viszont a Students for Justice in Palestine valamely radikálisabb ága tüntet, ott nagyon konkrét Hamász-párti, antiszemita jelszavak is elhangzanak. És bár a sajtó nagyon megosztott, már a demokratákhoz kötődő orgánumokban is erősödnek azok a hangok, amelyek úgy gondolják, hogy ez elfogadhatatlan – zárta gondolatait Sayfo Omar.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Elemző: a radikális jobboldal előretörése átrendezheti az erőviszonyokat az EP-ben

Elemző: a radikális jobboldal előretörése átrendezheti az erőviszonyokat az EP-ben

Globális radikális jobboldali összefogásra ugyan nincs esély, de például az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoport megerősödése kibillentheti egyensúlyából az Európai Néppárt és a szociáldemokraták uralta Európai Parlament status quóját – mondta az InfoRádióban Csepeli Réka, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézet munkatársa.

A köztévében vitáztak az EP-listavezetők

A közmédia televíziós vitát rendezett az európai parlamenti listavezetők számára. A tizenegy résztvevő fejenként egy-egy percet kapott a bemutatkozásra és az elköszönésre, a köztes időben pedig három témában fejthette ki a véleményét két percben. A megszólalási sorrend megegyezett a szavazólapokon szereplő sorrenddel.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.31. péntek, 18:00
Dobrev Klára
a DK árnyék-miniszterelnöke, a DK-MSZP-Párbeszéd EP-listavezetője
Ma döntenek Magyarországról - Kell-e félni a Moody’s-tól?

Ma döntenek Magyarországról - Kell-e félni a Moody’s-tól?

Nagyon furcsa lenne most bármilyen negatív hitelminősítői lépés a Moody’s-tól. Bár az intézet tavaly őszi előrejelzéséhez képest rosszabb költségvetési és GDP pálya bontakozott ki, a Moody’s akkoriban eléggé lemaradva követte a valóságot. Eközben a dinamikus béremelkedés miatt a fogyasztás kilátásai javulni kezdtek az elmúlt hónapokban, és a gazdaság külső egyensúlyi pozíciója is robusztus, így a Moody’s-tól az lenne a logikus döntés, ha a magyar hitelminősítést és annak stabil kilátását változatlanul hagyná.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×