Az 3-as metróvonal szerelvényeit felújító orosz Metrowagonmash (MWM) már 2011-ben tudhatta, hogy milyen kocsikat és hogyan kell majd felújítania a BKV Zrt. által csak 2014 végén kiírt tender győztesének. A fővárosi közlekedési cég által nyilvánosságra hozott közbeszerzési dokumentumok között megtalálható előzetes orosz műszaki ajánlat néhány részlete legalábbis erre utal.
Mint arról a Népszava elsőként beszámolt: 2013 júniusában Bolla Tibor, a BKV vezérigazgatója és Szeneczey Balázs, Tarlós István akkori főpolgármester helyettese látogatást tett az orosz cég Moszkva melletti gyárában. A cég vezetői néhány hónappal korábban Budapesten is tárgyaltak a felújításról, sőt az orosz gyártó arra is lehetőséget kapott, hogy előzetesen felmérje a metrókocsik állapotát a BKV telephelyén.
Nem sokkal a moszkvai út után Tarlós István a meglévő orosz metrókocsik felújítására kért engedélyt a fejlesztési tárcától. Ezt a kérelmet ugyan elutasították, de a kormány később határozatot hozott arról, hogy csak a felújítást támogatja.
Már a tenderkiírás előtt egyeztethetett a Metrowagonmash orosz metrógyártó képviselőivel az előző városvezetés és a BKVAz azóta is vitatott felújítási tendert – keveseket meglepve – az orosz cég nyerte meg. A menet közben kizárt észt Skinest Rail megtámadta a döntést. A perben az orosz céget és a BKV-t egyaránt Illés Géza Márton képviselte, aki a vállalkozói szerződést is ellenjegyezte. Illés akkoriban Tombor András ügyvédjeként volt ismert, Tombor pedig az Orbán Viktor körébe tartozó Habony Árpád és Rogán Antal bizalmasának számított. (A BKV jóval a metrótender kiírása előtt, már 2013-ban megbízta az első Orbán-kormány Honvédelmi Minisztériumának államtitkára, Perenyei Tamás által vezetett ügyvédi irodát az oroszokkal megkötendő szerződés előkészítésével. Az irodát még Kocsis István kommendálta be vezérigazgatóként a BKV-hoz. A Népszava 2017-ben a BKV közlése alapján írta meg, hogy a Perenyei és Társa ügyvédi iroda 2013 és 2017 között évente átlagosan 19,2 millió forintot kapott a szerződés előkészítéséért és a szerződés aláírását követő jogi feladatokért.)
A bíróság végül azzal utasította el az észtek kérelmét, hogy a BKV ajánlatokat értékelő testületeiben „a szakterület kiválóságai, egyetemi tanárok, akadémikusok, tudományos szaktekintélyek, nagy tapasztalattal rendelkező szakmérnökök" ültek. Ungár Péter, a Karácsony Gergely főpolgármester ellenében Vitézy Dávid közlekedési szakembert, volt államtitkárt indító LMP elnökeként most nagyon kíváncsi lenne arra, kik is voltak ezek és hogyan választották ki őket erre a feladatra. A Bolla Tibornak napokban küldött levelében azt kéri, hogy a – Draskovics Tibornak a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) igazgatósági elnökének korábban írt levelére válaszul – közzétett közbeszerzési dokumentáció hiányzó elemeit is hozzák nyilvánosságra, beleértve az MWM végleges műszaki ajánlatát. Az előzetes ajánlat egyik jegyzéke ugyanis félreérthetetlenül arra utal, hogy az orosz cég számára már 2011-ben ismert volt a feladat.
Az is érdekelné a pártvezetőt, hogy a BKV miért csökkentette 30 százalékra a hibás teljesítési felelősség felső határát a szerződésben a tenderkiírásban szereplő 40 százalékról.
Ennek most különös jelentőséget ad az orosz gyártó ellen éppen a hibás teljesítés miatt indított kártérítési per, amely öt év múltán se jutott túl az iratváltáson. Az is kérdéses, hogy mely kötbérigényeket érvényesítette eddig a fővárosi közlekedési cég.
40 milliárd forintot követel a BKV az oroszoktólA dokumentumok szerint a BKV annak idején hiánypótlásra szólította fel az MWM-t, mivel nem nevezte meg – a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megakadályozására szolgáló törvények által előírtak szerint – a tényleges végső tulajdonosát. Ahogy Ungár levelében felidézi: a BKK Zrt. villamostenderén korábban emiatt zárták ki a Škodát. A BKV viszont megelégedett azzal a válasszal, hogy „nincsen tényleges tulajdonosként megnevezhető magánszemély”. Holott a pártvezér szerint már akkor közismert volt, hogy a cég mögött Putyin oligarchái állnak. Talán érte valamilyen befolyás ez ügyben a BKV-t? - teszi fel a költői kérdést.
Még ennél is meglepőbb az LMP vezetőjének azon állítása, miszerint a 2015-ben aláírt vállalkozási szerződésben nem szerepel olyan kitétel, hogy a BKV elveszíti a szerelvényekre adott garanciát, ha az orosz cég engedélye nélkül alakítja át a kocsikat. Ennek jelentőségét az adja, hogy a városvezetés többször is ezzel magyarázta az utólagos klimatizálás késlekedését. Csakhogy a szerződés szerint a BKV rendelkezik a metrókocsik teljes tulajdonjogával, ami kiterjed az áttervezésre is.
A fenti állításokkal kapcsolatban megkérdeztük a BKV-t is, de eddig nem kaptunk választ. A 2015-ben aláírt szerződében az orosz cég 69 milliárd forintért vállalta a 222 kocsi „korszerűsítéssel egybekötött felújítását”. Már az első szerelvények érkezése után nyilvánvaló volt, hogy ezek valójában újragyártott kocsik. A rengeteg hiba és az erős rozsdásodás miatt elrendelt vizsgálat 2020-ban 18 sorozathibát azonosított.