A Magyar Külügyi Intézet vendégkutatóját, Philip Pilkington ír közgazdász-makróökonómust arról faggattuk, hogy Magyarországra milyen hatással lehet a német gazdaság elhúzódó gyengélkedése, illetve mennyire szabad kitenni magunkat a kínai gazdasági befolyásolásnak, egy olyan időszakban, amikor lépten-nyomon a szuverenitásunkat kürtöljük szét a világban.  

A német ipar zsugorodásának rossz hatásait mivel tudnánk kivédeni? Messze a legfontosabb gazdasági partnerünkről van ugyanis szó.

Philip Pilkington: Sajnos Magyarország semmit sem tehet Németország zsugorodó ipara ellen. Azért zsugorodik, mert a német kormány úgy döntött, hogy olcsó orosz vezetékes gázt importál. Ez a német gyártást versenyképtelenné tette a világpiacon, és az ország potenciális dezindusztrializációjához vezet. Magyarország számára a legjobb stratégia ebben a forgatókönyvben az, ha a német ipar elemeit elviszi Németországból és Magyarországra telepíti, mielőtt összeomlana.

EU-s tagállamként a kínai beruházásoknak való kitettség mennyiben csökkenti Magyarország szuverenitását? A keleti nyitás nem túl kockázatos gazdaságpolitika?

P.P.: Nem hiszem, hogy a kínaiak túlzottan ideológiai beállítottságúak lennének, amikor a befektetésekről van szó. Az elmúlt években Magyarország megtapasztalhatta az átpolitizált gazdasági döntéshozatalokat, kezdve attól, hogy az Egyesült Államok felmondta a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt, egészen addig, hogy az Európai Bizottság visszavonta az országnak járó pénzeket. A máshol tanúsított magatartásából ítélve Kína valószínűleg nem fog ilyet tenni. Úgy tűnik, a kínaiak készek semleges feltételek mellett üzletet kötni, így bizton állítható, hogy a keleti nyitás inkább növeli Magyarország szuverenitását.

Az akkumulátorgyártás Csaba László közgazdász professzor szerint nagyon alacsony hasznot hajt az országnak, miközben a vízkészletet komolyan megterheli. Mennyire lehet összeegyeztetni a sokat hangoztatott nemzeti szuverenitást azzal, hogy „akkuparkká” alakítjuk át Magyarországot?

P.P.: A legfrissebb jelentések szerint Magyarországon 13 milliárd dollárt fektetnek be akkumulátorgyárak építésébe. A Magyarországra irányuló bruttó közvetlen külföldi tőkebefektetések 2021-ben valamivel több mint 100 milliárd dollárt tettek ki, ami azt jelenti, hogy az akkumulátorgyártásra irányuló befektetések csaknem 15 százalékkal növelik a Magyarországra irányuló közvetlen külföldi tőkebefektetéseket. Ez számomra jelentősnek tűnik. 

A legújabb előrejelzések szerint 2031-re Magyarország lesz Európa legnagyobb akkumulátorgyártója, megelőzve Németországot és Franciaországot. Magyarország gyorsan Európa gazdasági erőművévé válhat. Ami a környezeti hatásokat illeti, kétlem, hogy bárki is azt szeretné, hogy az ország vízminősége romoljon, és egyébként is, Magyarország az Európai Unió tagja, így az európai környezetvédelmi törvények kötelezik.

Ön miben látja a konnektivitási stratégia valódi hasznát?

P.P.: A konnektivitási stratégia egy eszköz Magyarország számára, hogy egy gyorsan változó világban fejlődhessen azáltal, hogy a lehető legtöbb nemzettel tart fenn baráti kereskedelmi kapcsolatokat. Miközben más országok visszavonulnak a világ színpadáról, és a nagy gazdasági világválság korszakára emlékeztető protekcionista politikát folytatnak, Magyarország nyitott kapukat tart fenn. Már most látjuk, hogy más európai országok e tekintetben Magyarországtól várják a vezető szerepet. A héten Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter azt mondta, hogy örömmel látná ha BYD autógyár, náluk is építene egy üzemet. Természetesen Magyarország már tárgyalt egy ilyen gyárról Szegeden, ami azt jelenti, hogy a magyar diplomaták jelenleg a híres francia diplomáciai testületet is megelőzik! Ha ez így folytatódik, Magyarország diplomáciai nagyhatalom lesz az Európai Unión belül.

„Magyarország jó úton halad a folyamatos gazdasági növekedés felé, és egyre jobban felzárkózik a legfejlettebb országokhoz” – nyilatkozta a Mandinernek. Az Eurostat legfrissebb felmérése szerint viszont már Románia is megelőzött minket a gazdasági fejlettség és a bérszínvonal terén. Mennyire lehet hinni ezeknek az adatoknak?

P.P.: Nem hiszem, hogy ez volna a helyzet. Az IMF kimutatta, hogy Magyarországon a vásárlóerő-paritással (PPP) kiigazított egy főre jutó GDP 45 692 dollár, míg Romániában a PPP-vel kiigazított egy főre jutó GDP 43 179 dollár. Románia jelenleg bizonyára gyorsan növekszik, de ez azért van, mert kezdetben sokkal szegényebb volt. A szegényebb országok általában gyorsabban növekednek, mint a gazdagabbak, de az Európai Unió legtöbb országa konvergálni fog, hacsak nem szenvednek mély strukturális gazdasági problémáktól. Ezt látjuk jelenleg Közép- és Kelet-Európában. Ennek ellenére, ha néhány ilyen ország agresszív, önpusztító protekcionizmust folytat, Magyarország pedig fenntartja a csatlakozási stratégiáját, akkor Magyarország jelentősen feljebb kerülhet az elkövetkező években.

Hogyan látja a magyar hadiipari beruházásokat annak függvényében, hogy ehhez hiányzik a fejlett beszállítói háttéripar? Nem lát erős ellentmondást a látványos hadiipari beruházások és a békepárti kormányzati narratíva között?

P.P.: Tudomásom szerint a német védelmi fegyvergyártó vállalat, a Rheinmetall nemrég jelentette be, hogy új gyárat épít Szegeden. Tehát úgy tűnik, hogy Magyarország komoly szereplője lesz az európai védelmi iparnak. Nem látok erős ellentmondást a kormányzat ukrajnai háborúban tett békekezdeményezései és az aktív honvédelem fenntartására irányuló törekvése között. Régóta ismert, hogy a békepárti, sőt semleges országok aktív hazai haderőt tartanak fenn az ellenük irányuló agresszió elrettentése érdekében. Ausztria például semleges ország, de fenntartja a sorkatonaságot, ugyanez igaz Svájcra is. Magyarország nem semleges, hanem NATO-tagállam. Mindezek és az európai béke iránti kormányzati törekvés együttesen azt sugallják, hogy egy erős hadsereg nagyon is kívánatos.